Kezdőlap Zöld üzlet Szakértő: a fenntarthatóság és az ESG a pénzügyi világban is megállíthatatlan, de...
No menu items!

Szakértő: a fenntarthatóság és az ESG a pénzügyi világban is megállíthatatlan, de az ukrajnai háború kérdéseket vet föl 

Illusztráció: Bigstock

Az Európai Unió ambíciózus zöld menetrendjéhez is kapcsolódva, már a hazai pénzpiac szereplőitől is egyre többet hallani a fenntarthatóság iránti elköteleződésükről, valamint a fenntarthatósághoz kötődő ESG (a környezetre – Environmental, a társadalomra – Social, valamint az irányításra – Governance vonatkozó) értékelési szempontrendszer előtérbe helyezéséről. Kun-Welsz Edit, a HOLD Alapkezelő elemzője szerint ez a folyamat ugyan még lassan halad, de hosszabb távon megkerülhetetlen.  

– A pénzügyi világban mennyiben erősítette, vagy gyengítette a Covid és az ukrajnai háború hatása az ESG megfelelés követelményét? 

– Az ESG követelmények terjedése és az ezzel kapcsolatos törekvések és tervek már a pandémia és a háború kitörése előtt is elég erőteljesek voltak, így a követelmények ezen történések miatt nem változtak. Érdemes megjegyezni azonban, hogy ilyen jellegű események (világjárvány, háború) bekövetkezésének normális esetben nagyon alacsony valószínűséget tulajdonítanánk, viszont azáltal, hogy ezek bekövetkeztek, sokak számára nyilvánvalóvá vált, hogy a szélsőséges történésekkel és kockázatokkal is foglalkozni kell. Nem beszélve arról, hogy a háború kitörése kapcsán a jelenlegi ESG értékelési szempontrendszer is megkérdőjeleződött (Miért történhetett meg az, hogy bizonyos ESG értékelők Oroszországot befektetésre érdemesnek ajánlották már akkor is, amikor a háborús kockázatok elkezdtek emelkedni? Miért vetődhettek fel egy évvel ezelőtt olyan kérdések, hogy az addig egyértelműen kizárt fegyvergyártókba mégis be lehessen fektetni, hiszen ha más nézőpontból közelítünk, ezek nem káros tevékenységek, mert hozzájárulnak az európai demokráciák védelméhez?) Tehát összességében a szabályozásban nem történt változás, azonban elvek szintjén jelentősen formálódott a közvélekedés. 

– Mennyire más a zöld átállás élharcosának számító EU útja, mint az USA-é és a többi kontinensé? 

Kun-Welsz Edit

– Európa mindig is élen járt az ESG-t érintő szabályozásban. Ezt mutatja az is, hogy 2021 márciusában életbe lépett az az SFDR rendelet, ami a fenntarthatósággal kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozataláról szól a pénzügyi szolgáltatási ágazatban tevékenykedő vállalatok számára. Ezt követően az uniós taxonómia rendelet is, amely a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szól, és a fenntartható gazdasági tevékenységek megállapítását segíti. Továbbá a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) is elfogadásra került, amely előírja, hogy a nagy vállalatoknak bizonyos időközönként jelentést kell készíteniük környezeti és társadalmi tevékenységeikről. 

Attól függően, hogy az Atlanti-óceán melyik oldalán vagyunk, számos különbséget tapasztalhatunk, de a legszembetűnőbb az USA elmaradása. Az utóbbi években viszont már a SEC (az Értékpapír és Tőzsdefelügyelet az USA-ban) is elkezdte behozni a lemaradást, valamint az EU bizonyos szabályai az  amerikai cégekre is vonatkoznak, amennyiben azok Európában is tevékenykednek. 

Emellett pedig globális cél az, hogy a szabályozók elkezdjék harmonizálni az ESG-t célzó előírásokat, melynek eredményeként a jövőben majd egy egységes keretrendszer uralkodhat, megkönnyítve a befektetők életét. 

– Miközben például a Goldman Sachs hivatalosan is bejelentette, hogy befejezte a káros tevékenységnek tartott fúrási és bányászati tevékenységek finanszírozását, mennyire vált általánosan elterjed gyakorlattá az, hogy a nagy pénzintézetek a saját reputációjuk miatt egyre több, a károsanyag kibocsátáshoz kötődő iparágat, tevékenységet nem finanszíroznak már? 

– Minden vállalat számára fontos a kockázatkezelés. Az ESG-vel való foglalkozás lényegében egy hosszú távra tekintő kockázatkezelés. Ennek számos formája lehet, de a lényege az, hogy a cégek elkezdenek olyan kockázatokkal foglalkozni, amelyek hosszú távon is hatással lehetnek nem csak az ő, de más cégek fennmaradására is. Mindez pedig igaz a pénzintézetekre is. 

Ha pedig ezzel a szemlélettel tekintünk az ESG-re, akkor máris jobban érhető, hogy egy ESG szempontból kedvezően tevékenykedő cég miért is kaphat például kamatkedvezményt egy banktól, vagy úgy általában miért juthat könnyebben finanszírozáshoz napjainkban. Mivel egy bank is sok esetben hosszú időre hitelez, így nagyon fontos számára az, hogy a hitelezett cég tevékenysége és működése mennyire fenntartható hosszú távon. 

Összességében persze ez még egy eléggé gyerekcipőben járó folyamat. Bár elvi szinten lenne ilyen igény a már említett kockázatcsökkentés miatt, a gyakorlatban ez a szemlélet még nem uralkodó, és ezek a kockázatok nehezen mérhetők és implementálhatók a jelenlegi banki gyakorlatba. Globálisan az Allianz és a BNP Paribas a leginkább élen járóak ebben a tekintetben. A gyakorlatban egyébként nem az az uralkodó, hogy a finanszírozó intézmények teljesen kizárnak a körből iparágakat, hanem inkább az, hogy a finanszírozást, annak jövőbeli megújítását és kamatát bizonyos ESG célokhoz kötik. Ha ezeket a hitelezett intézmény nem teljesíti, akkor a jövőben eleshet ettől a finanszírozási forrástól.  

– Manapság egyre többet hallani a zöld kötvényekről. Miért jobbak, vagy mások ezek, mint a hagyományos kötvények? 

– Még nem született meg egy univerzális sztenderd arra vonatkozóan, hogy pontosan mely kötvények nevezhetők zöld kötvénynek, viszont vannak független szervezetek, amelyek minősíthetik ezeket. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a zöld kötvények olyan kötvények, amelyek általában egy konkrét fenntarthatósági cél (például energiahatékonysági beruházás, zöld közlekedés, hulladékkezelés) megvalósításához biztosítják a forrásokat. A zöld kötvényekhez gyakran adóelőnyök is kötődnek (adómentesség vagy kedvezmény). Zöld kötvényt kibocsáthatnak vállalatok, államok és szupranacionális szervezetek is.  

A zöld és a hagyományos kötvények hozamát összevetve változó képet látunk: vagy nincs szignifikáns különbség, vagy pedig a zöld kötvények alacsonyabb hozamot ígérnek (ami egyben azt is jelenti, hogy magasabb az áruk). Ez utóbbinak több magyarázata lehet: egyrészt bizonyos zöld kötvényekhez kisebb kockázatot társítanak, vagy pedig egyszerűen csak népszerűbbek, emiatt pedig magasabb az áruk. Mindent egybevetve ezzel kapcsolatban nincs általános igazság, ma még nem tudjuk azt mondani, hogy a zöld kötvényeknek egyértelműen magasabb vagy alacsonyabb lenne a hozama. 

– Mennyire elvárás a finanszírozásnál és mennyivel előnyösebb az, ha a hitelfelvevő megfelel az ESG követelményeknek? 

– A magyar tapasztalat hiányában a nemzetközi tekintetben tudok beszámolni ennek a fontosságáról. Mivel a finanszírozó bankok számára is egyre fontosabb lesz az ESG, valamint előbb-utóbb ők is meg fognak fogalmazni nettó zéró kibocsátási célokat, így idővel biztosan a hitelfelvevők ESG pontszáma is egyre elterjedtebb értékelési szempont lesz.  

Érsek M. Zoltán

Hirdetés
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Ezért érdemes most a fenntarthatósággal foglalkozni – még akkor is, ha az EU lassít?

Fotó:Freepik A fenntarthatóság néhány év alatt vált “jó, ha van”...

Nagy Márton: jövőre 2-3 százalékos növekedéssel számol a kormány

A növekedés a GDP 60-70 százalékát kitevő fogyasztásnak köszönhető, amely évente mintegy 5 százalékkal bővül, és önmagában 1,8-2 százalékponttal javítja a GDP-t.

Holdinggá alakul a Mol

A holdingstruktúra bevezetése a Mol hosszú távú átalakulási programját is szolgálja, amelynek célja a fenntarthatóság, a digitalizáció és a működési kiválóság erősítése.

November 30-ig lehet jelentkezni a Kőrösi Csoma Sándor Program felhívására

Még négy napig, november 30-ig lehet jelentkezni a Kőrösi Csoma Sándor Program déli féltekére szóló felhívására.
Hirdetés

Hírek

Nagy Márton: jövőre 2-3 százalékos növekedéssel számol a kormány

A növekedés a GDP 60-70 százalékát kitevő fogyasztásnak köszönhető, amely évente mintegy 5 százalékkal bővül, és önmagában 1,8-2 százalékponttal javítja a GDP-t.

Holdinggá alakul a Mol

A holdingstruktúra bevezetése a Mol hosszú távú átalakulási programját is szolgálja, amelynek célja a fenntarthatóság, a digitalizáció és a működési kiválóság erősítése.

November 30-ig lehet jelentkezni a Kőrösi Csoma Sándor Program felhívására

Még négy napig, november 30-ig lehet jelentkezni a Kőrösi Csoma Sándor Program déli féltekére szóló felhívására.

Pécs ünnepi díszben: november 28-án kezdődik a XIV. Adventi Kézműves- és Mesevásár

Pécs városa idén is meghitt, ünnepi hangulattal vár minden látogatót a XIV. Adventi Kézműves- és Mesevásáron, amely november 28-a és december 24-e között várja a látogatókat a Széchenyi téren.

Egyre több fogyasztónak segít a tudatos választásban a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy

A KMÉ-védjegy nem csupán a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak felel meg, hanem annál szigorúbb követelményeket ír elő , ilyen például a magasabb beltartalmi érték, a kevesebb adalékanyag vagy a fenntartható gyártástechnológia.

új adótámogatás segíti a környezeti károkat mérséklő vállalkozásokat

A kormány a környezet helyreállításától társadalmi előnyöket is vár, hiszen így rozsdaövezetek kerülhetnek vissza a gazdasági körforgásba, a környékük felértékelődhet, és javul azoknak a vállalkozásoknak a megítélése, amelyek ezekből a fejlesztésekből részt vállalnak.

EM: a kormány támogatja a hulladék újrafeldolgozását célzó beruházásokat

A december elsejéig véleményezhető felhívás célja, hogy országszerte támogassa az innovatív, versenyképességet növelő technológiák bevezetését.

Öthetes kikapcsolási moratóriumot hirdetett az MVM

November 29. és január 6. között egyetlen lakossági ügyfelnél sem kapcsolják ki az áram- vagy földgázszolgáltatást, még akkor sem, ha valakinek 60 napon túli számlatartozása van.
Hirdetés

Gazdaság

NGM: Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil

Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 339,0 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 427,0 milliárd forintos hiánnyal.

10 újdonság, amit a magyar revolutosok megkaphatnak a közeljövőben

Érkeznek a hírek a sajtóban arról, hogy a Revolut megnyitotta a magyarországi fióktelepét. De azt már kevesen tudják, hogy az jogilag már évek óta...

Nem a párna a pénz legjobb helye az inflációban

Akciós bankbetétekkel rövid távon is kivédhető a pénzromlás

Óvatosan fektetnek be a magyarok, a pénzügyi műveltség és a digitális bizalom erősítésre szorul

Az XTB egy nemzetközi befektetési applikáció, amelynek világszerte több mint 2 millió felhasználója van. A befektetési szolgáltató XTB csoport több mint 1300 munkavállalót foglalkoztat.