Az orvosképzés hi-tech megoldásairól, kutatásaik szakmai és üzleti sikereiről, a magyarok szájhigiénés kultúrájáról is beszélgettünk Németh Zsolttal, med. habil. PhD, egyetemi docenssel, a Semmelweis Egyetem, Fogorvostudományi Kar, Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinikájának igazgatójával, dékánhelyettessel.
– A laikus, ha csak páciensként nem nyer bepillantást az egyetemi klinika munkájába, úgy hiheti, az is csak egy kórház a sok közül. Holott sokkal többről van szó: a gyógyítás, valamint oktatás mellett komoly kutató- és fejlesztőmunka is része a mindennapjaiknak.
– Valóban így van. Természetesen a beteggyógyítás az elsődleges feladatunk, miközben hosszú távon minden más tevékenységünk, az oktatás valamint a kutatás és az innováció is ezt a célt szolgálja. Mégpedig azért, mert a magas szintű oktatásnak köszönhetően, jól képzett szakemberek és a nálunk kifejlesztett, tesztelt új megoldások – amelyek azután országosan, sőt akár nemzetközileg is hasznosulnak -, mind-mind a betegellátás hatékonyságát növelik. A nálunk képzett hallgatók a világ számos országába elviszik a tudásukat. A Semmelweisen megszerzett tudást mindenhol magasra értékelik, az itt kiállított diploma értékes, nemzetközi útlevél.
– Oktató klinikaként, mikét lehet a képzést hatékonyabbá tenni?
– Ezen a területen most az informatikai megoldások hoznak óriási változást. A tananyag digitalizálása révén a hallgatókat már távolról is el tudjuk érni, ami azért is fontos, mert – ami a nálunk zajló oktatás komoly elismerése -, hozzánk a világ minden tájáról érkeznek diákok. Különösen a pandémia alatt ezért kiemelkedő jelentősége volt annak, hogy a magas szintű oktatást folyamatosan fent tudtuk tartani. Ez természetesen csak az elméleti oktatásra vonatkozik. Az orvostudomány területén a kiscsoportos, betegágy melletti, gyakorlati képzés az elsőrendű cél, ezt csak jelenléti oktatással lehet megvalósítani. Egyetemünk egész Európában élen járt abban, hogy ahogy a pandémia engedte, azonnal visszatértünk a személyes jelentétre. Működésünk, betegellátásunk, az oktatási és a kutatási tevékenységünk a járványidőszakban sem változott. A betegszám természetesen csökkent, de a magyar oltási programnak és az egyetem oltási taktikájának és fegyelmezettségének hála, hamar vissza tudtunk állni a személyes oktatásra. Az orvostudományban ugyanis kiemelkedően fontos, hogy az oktatás a betegágy mellett történjen kis csoportokban, mert a hallgatók a betegeket látva tudják megtanulni az orvoslást, nem a könyvekből, előadásokból. A betegellátás és az oktatás az Egyetemen most is zavartalan és ez így marad az energiaválság alatt is. Nyilván a körülmények nehezítettek, de megfelelő szervezéssel biztosítható az Egyetem zavartalan működése.
A párhuzamosan alkalmazott digitális formára ugyanakkor azért is szükség van, mert ezáltal olyan gyorsan tudjuk aktualizálni a tudásanyagot, amire korábban nem volt példa. A korszerű informatikai megoldások emellett a gyakorlatban is segítenek a hallgatók különféle képességeinek (skill), például a kézügyességük fejlesztésében a korszerű laborokban, a szimulációk során. Ezért is fontos az, hogy az oktatást, a diagnosztikát és a beteggyógyítást segítő informatikai megoldások fejlesztésében kimagasló potenciállal bír a Semmelweis Egyetem. A digitalizálás lehetőségeit és eredményeit jól mutatja, hogy nemrég a Semmelweis Egyetem, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika szakembereinek bevonásával fejlesztették ki azt az újszerű diagnosztikai megoldást, amelynek eredményeként a páciens által az érintett bőrterületéről mobiltelefonnal készített, majd online beküldött képet megvizsgálva egy szakorvos, vagy akár – szintén online kapcsolattal -, egy orvosi team nyilatkozik arról, van-e teendő: kezelje-e otthon valamiképp, vagy feltétlenül indokolt a személyes vizsgálat. Sok ilyen, a gyógyító munkát hatékonyabbá tevő – nem mellesleg a paciensek számára is kényelmesebb -, megoldás születik az egyetemen, köztük a mi klinikánkon is. Az ilyen kutatás-fejlesztési projekteknél pedig az itt dolgozók szaktudása, tapasztalata mellett óriási előny a klinikák betegadatbázisaiból nyerhető rengeteg információ és tapasztalat is.
– Ezek a fejlesztések szakmai eredményt jelentenek, vagy üzleti sikert is hoznak?
– Mivel a kutató-fejlesztő munkának komoly költségigénye van, sok esetben a magánszférával közös fejlesztéseket végzünk. A cél pedig az, hogy az Egyetem munkatársai tudásának, tapasztalatának, valamint az intézmény betegadatbázisainak felhasználásával véghezvitt kutatásokból minél többet profitáljon az intézmény. Végső soron pedig jobb szolgáltatáshoz jussanak a betegek, hallgatók. A cél az, hogy az Egyetem közreműködésével elvégzett közös kutatások eredményeit a későbbiekben, jogdíjak nélkül, ingyenesen használhassa fel az Egyetem.
– Az Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika a magyar szájsebészeti ellátás csúcs intézménye, ahol elsősorban a legsúlyosabb, leginkább összetett ellátást igénylő betegségekkel foglalkoznak. Emellett ugyanakkor a magyarok általános fogazati állapotára is rálátásuk van. Mit tapasztalnak?
– Nap mint nap sajnálattal állapítjuk meg, hogy ebben a kérdésben nem történt érdemi fejlődés: a magyar lakosság fogazatának állapota hagyományosan rossz. Ami különösen aggasztó, hogy nem csupán az idősebbekről van szó. A 40-50 évesek generációja, a fiatal felnőttek, az egyetemisták és sajnos a gyerekek esetében is ez a helyzet. Bármelyik korcsoportot nézzük, messze elmarad a magyarok szájhigiénéje a fejlett nyugati országokban élőkétől. Mindezt már önmagában előrevetíti a hazai fogkefe- és fogkrémeladások alakulása is: egy átlag magyar évente még egyetlen egy(!) új fogkefét sem vásárol magának. Kutatások sora foglalkozik ezzel a területtel, de leginkább csak lehangoló eredményeket rögzíthetnek. Ami talán meglepőbb és sajnálatosabb, hogy nem csak korosztálytól, hanem iskolázottságtól függetlenül is rossz a magyarok foga, a magasan képzettek körében jobb, de ott sem jó a helyzet.
– Mi lehetne, mit kellene tenni?
– A család és az iskola lehet a megoldás. Alapvető változásokra lenne szükség: mivel az egészséges fog érték, a mai gyerekeknek már otthon jó példát kellene látniuk a szájápolásra. Az iskolákban is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az egészségtudatos nevelésre, így többek között a fogmosás népszerűsítésére. Igazán ideális esetben már a baba születés előtt lenne feladata a szülőnek, hiszen a terhesség alatti étkezés, életmód a gyermek minden porcikájának fejlődésére kihatással van. A születés után, még a fogak megjelenése előtt is fontos a gyermek táplálkozása, aztán pedig többek között az, hogy ne agyoncukrozott teákat, üdítőket igyon és ne legyen szájában egész nap a cumi és/vagy a cumisüveg. A rendszeres és alapos fogmosás mellett a megfelelő szájhigiénés eszközök használata is fontos. Kevesebb szó esik róla, de a fogközök tisztításának elmaradása is garantáltan bajokhoz vezet. Emellett pedig hasznos és szükséges a rendszeres, fél vagy egy évente esedékes fogorvosi látogatás is, ilyenkor ugyanis korán felismerhető a fogak romlása, a fog-betegségek kialakulása. A gyermekeknél ez már csak azért is fontos, mert ilyenkor derül ki az is, hogy szükséges-e a fogszabályzás.
Mert miközben a legtöbben úgy vélik, hogy a fogszabályozás csak afféle szépészeti beavatkozás azért, hogy szép, egyenes, szabályos fogai legyenek majd a felnövő gyermeknek, valójában ennél messze többről van szó. Mégpedig azért, mert a torlódó, nem szépen, sorban álló fogak többféle gondot is okozhatnak. Egyrészt azért, mert a fogközök nem tisztíthatók akkor, ha az alsó és a fölső fogak nem jól találkoznak, nem megfelelően érintkeznek egymással. Ilyenkor ugyanis fogágybetegség, állkapocsízületi eltérések alakulhatnak ki. Tehát a fogszabályozás elmaradása akár súlyos, végleges torzulásokhoz vezethet.
Emellett akad még egy érv az egészséges, szép fogak mellett. A nem rendbentartott fogazat rengeteg kényelmetlenséget, adott esetben fájdalmat tud okozni. Ráadásul minél nagyobb a baj, annál hosszabb időt vesz igénybe és (legyen szó állami, vagy magánellátásról), annál nagyobb kiadással jár a kezelése.
Érsek M. Zoltán