Kairó és Gáza között a távolság mindössze 346 kilométer. Ha a látogató nem tudná, hogy a szomszédban háború dúl Izrael és a Hamasz között, ebből gyakorlatilag semmit nem venne észre az egyiptomi hétköznapokban.
Noha sok katonát, páncélautót lehet látni a köztereken, a szállodák környékén, ez nem újdonság, a hadsereg fontos szerepet tölt be az ország politikai és gazdasági életében. Emellett sokan emlékeznek még arra a merényletre, amelynek igen sok turista esett áldozatául. Egyiptom gazdaságában egyik válság követi a másikat annak ellenére, hogy az IMF, az öbölmenti-országok, az EU kölcsönökkel, segélyekkel igyekeznek a felszínen tartani a fáraók országát.
Kevés olyan ország van a világon, ahol az üzletekben, a múzeumokban – szóval gyakorlatilag mindenhol – teljesen legálisan három fizetőeszközt fogadnak el, s az egyiptomi fontban megadott árakat pillanatok alatt átszámolják dollárra, euróra. S abban a valutában adnak az árból vissza, amelyikben a fizetés történt. Egyiptomban igen nagy az igény a dollárra és az euróra, mert a hazai pénz szinte minden órában veszít az értékéből. 2022 óta az egyiptomi font több mint 50 százalékot gyengült a dollárhoz képest.
Jönnek a kölcsönök, segélyek, befektetések
Az egyiptomi gazdaság hosszabb ideje rossz állapotban van, ugyanakkor az ország stabilitásának fenntartása nemzetközi érdek. Nem vitás, hogy Kairó ügyesen, kiegyensúlyozottan politizál. A segélyek, a kölcsönök sok helyről érkeznek. Például az IMF 2022-ben 3 milliárd dollár összegű kölcsönt nyújtott 46 hónapra a stabilizálásra, a gazdasági reformokra, az állami kiadások csökkentésére, a magánszektor szerepének növelésére. A térségben Izrael után Egyiptom kapja a legtöbb amerikai állami segélyt.
Az Egyesült Arab Emírségek nemrégiben 35 milliárd dollárt folyósított a tengerparti területek fejlesztésére, az EU pedig idén március közepén 7,4 milliárd euró segélyt nyújtott Egyiptomnak. Az Emírségek azt reméli ettől a hatalmas összegtől, hogy „étvágyat’ csinál a külföldi magánbefektetőknek. Kairó Heliopolisz nevű előkelő negyedében van a Befektetési Minisztérium, amelynek egyre több a dolga, mert felerősödött a külföldi befektetési tevékenység az arab ország irányába.
Zuhanórepülésben a font
Az egyiptomi font fokozatos értékvesztése azért is jelent problémát, mert tavaly az infláció 36 százalékos volt, az élelmiszerek áremelkedése pedig elérte a 72 százalékot. Az ország lakosságának (105 millió fő) egynegyede a létminimum (napi 2 dollár) alatt vegetál. A kormány készpénzzel támogatja az ötmillió legszegényebb családot; a pénzromlás miatt ez a családi segélyezés havi 5,2 dollárra csökkent. Mintegy 70 millióan részesednek államilag dotált kenyérből.
Utcaképek Kairóból
Az egyiptomi városokban – de főleg a fővárosban – igencsak feltűnő a nagyon sok befejezetlen, többemeletes ház. Szinte minden második ház ilyen. Az alsóbb emeleteken vagy laknak, vagy üresen állnak a lakások, a legfelső emeleten csak a vasrudak meredeznek. Távolról sem hanyagságról van szó. Ezek a házak engedély nélkül épültek, viszont addig nem lehet büntetni, bírósági eljárást indítani, amíg nincs kész a ház. Nem kétséges, hogy a legfelső emelet egyik házon sem fog elkészülni. Csúfítja a városképet, de „ügyes”.
A 20 milliós Kairóban mintegy hárommillióan élnek az úgynevezett Holtak városában, más szavakkal hatalmas temetők rogyadozó kriptáiban. Természetesen, ahol ember van, ott szerény-szegény üzletek is vannak. Valóságos közlekedő sikátorok vannak a kripták között és sok helyre már a villanyt is bevezették.
A főváros belvárosában, a Nílus két partján sok szálloda található. Az egyik luxus világmárka- hotellánc kisebbik épülete valamikor Ismail kormányzó háreme volt. A szálloda szobaárai 900 és 26 ezer dollár/éjszaka között mozognak. Ez utóbbi összeget a királyi lakosztályért kell fizetni.
Egyiptom főbb gazdasági mutatói
A kormány számára nagy gondot jelent a szegénység, amely tetézi a gazdasági bajokat és fordítva. Tavaly a GDP 4,2 százalékkal növekedett, 2024-re 3,6 százalékos bővülésre számítanak az előrejelzések. Idén még várhatóan 32 százalék körül lesz az infláció, ezt jövőre szeretnék 7,2 százalékra leszorítani. A munkanélküliség 7,5 százalékos, a költségvetés hiánya pedig idén eléri a GDP 7 százalékát. Ez utóbbi arányszám meglehetősen magasnak számít.
A külföldről érkező befektetések összesített értéke mintegy 133 milliárd dollár, az ország külföldi tartozásai pedig már elérik a 165 milliárd dollárt. Igencsak deficites a külkereskedelmi mérleg: 2021-es adatok szerint az export 44,5, az import pedig 98 milliárd dollár volt. A kivitel fő tételei a nyersolaj, a vegyipari termékek, textíliák és gyümölcsök. A behozatal legfontosabb tételei a gépek, a berendezések és az élelmiszer.
Egyiptom évi 5 millió tonna gabonát importál, ennek a mennyiségnek a 80 százaléka Oroszországból és Ukrajnából érkezett. A behozatal ebből a két országból visszaesett, miközben 50 százalékkal emelkedtek a beszerzési árak a világpiacon. (Ismeretes, hogy Egyiptomban a Nílus deltájának övezete az egyetlen mezőgazdaságilag művelhető terület.)
Lábzsákkal a mecsetben
A számok után (ezekről később még lesz szó) néhány érdekesnek tartott pillanatkép. A főváros egyik legnagyobb és leghíresebb mecsete korábban csak levetett cipővel volt látogatható. Az anyagi szükség törvényt bont: a bejáratnál 20 egyiptomi fontért (mintegy 150 forint) cipőre húzható lábzsákot lehet vásárolni, s ezzel már szabad az út. Ha fizetsz, nem kell levenned a cipődet. Szinte minden turista fizet.
Idegenforgalom, Szuezi-csatorna, épülő új főváros
Miközben a lakosság 12 százaléka az idegenforgalomban dolgozik, újabban jelentősen csökkent a külföldi (elsősorban amerikai, kanadai és orosz) turisták száma. A közeli gázai harci események, a húszik támadásai a Vörös-tengeren, az orosz agresszió Ukrajna ellen, és még sok kockázatos nemzetközi esemény nem tesz jót az egyiptomi idegenforgalmi ágazatnak. 2014 és 2022 között az idegenforgalomból évi 8-9 milliárd dollár bevétel származott, ez az összeg a tavalyi esztendőben már erősen csökkent, idén pedig még nagyobb visszaesésre számítanak.
A Szuezi-csatorna bevételei évente 8 milliárd dollárt értek el, a COVID-19 kezdete óta ez az összeg folyamatosan csökken. A vörös-tengeri támadások miatt mind több teherhajó kerüli el a térséget és a Szuezi-csatornát. Afrika megkerülése ugyan megdrágítja a szállítási költségeket, meghosszabbítja az ellátási láncokat, de ez az útvonal ma biztonságosabb a tengerhajózás, valamint az exportőrök és az importőrök számára.
2015 óta folyik a Kairótól 45 kilométerre fekvő új politikai, pénzügyi és gazdasági főváros építése, ahova mintegy 5 millió lakost várnak. Eddig mintegy 50 milliárd dollárba került a projekt. Hivatalos magyarázat szerint azért van szükség a „hivatalnok” fővárosra, mert Kairó túlzsúfolt.
Előtérben a privatizáció
Kairó mindent elkövet, hogy növekedjenek az állami bevételek. Ennek egyik új forrása a privatizáció. Négyéves magánosítási stratégiát dolgoztak ki, amelytől évi 10 milliárd dollár bevételt vár a kormány. Többek között szállodák, kikötők és állami vállalatok kerülnek magántulajdonba a privatizáció során. (Ma még meglehetősen korlátozott a mozgástér a magánszektor számára az erőteljes állami centralizáció miatt.) Ugyancsak – közvetett – bevételi forrást jelentenek annak az ötmillió egyiptominak a hazautalásai, akik külföldön dolgoznak.
A szolgáltató ágazat 54, az ipar 35, a mezőgazdaság pedig 11 százalékkal járul hozzá a bruttó hazai termékhez (GDP). Tavaly az egy főre jutó GDP Egyiptomban 3770 dollár volt. A statisztikák tanúsága szerint a foglalkoztatottak száma meghaladja a 30 milliót.
A hadsereg és a rendőrség a legnagyobb „munkaadók” közé tartozik. A katonaság fontos szerepet játszik a gazdasági életben, jelentős részesedése van a szállítási, a távközlési, a média stb. ágazatokban.
Új könyvtár, Zsiguli-flotta Alexandriában
Nem kis meglepetések érik a látogatót a Földköz-tenger partján fekvő Alexandriában. Ezek közül most kettő kerül említésre. 2002-ben nyílt meg a hétszintes, szupermodern új alexandriai könyvtár. A 250 millió dollárból épített, 45 ezer négyzetméteres, hétszintes épületben mintegy 8 millió kötetet őriznek, melyből 200 ezer áll a kutatók rendelkezésére.
Az új könyvtár azon a helyen áll, ahol az 1600 évvel korábbi, világszerte ismert elődjét feltételezik. (Az alexandriai könyvtár vagy Muszeion – a múzsák csarnoka – az ókori világ legnagyobb könyvtára volt. Az időszámítás előtti 3. században hozták létre, hogy az addig többnyire a különböző templomokban és kisebb könyvtárakban őrzött tekercseket egy helyen gyűjtsék össze. A könyvtár eredeti rendeltetése, a könyvek gyűjtése mellett a Muszeionban tevékenykedő tudósok munkájának elősegítése volt. A könyvtárban nemcsak gyűjtötték a könyveket, hanem az írnokok másolatokat is készítettek róluk. Az épület többször leégett, a háborúkban többször megsérült, végső pusztulása 640-642 között következett be.) Igen nagy élményt jelent a tengerhez közel fekvő hatalmas, tágas, igen korszerű könyvtár megtekintése, nem kevésbé az épületben található kiállító termeké.
A másik – prózaibb – meglepetés, hogy a város teljes taxiflottája Zsigulikból, Ladákból áll. A sárga-fekete taxik meglehetősen jó állapotban vannak. Nagy kérdés, honnan sikerült ennyi szovjet kocsira szert tenni, s még nagyobb kérdés, hogyan sikerült állagukat igencsak jó „formában” megőrizni? A városban egyik taxi éri a másikat, a kelet-európai látogatónak egy pillanatra úgy tűnik, megállt az idő.
Kedvező gazdasági kilátások, HA….
Visszatérve az egyiptomi gazdaságra: a nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetek 2-4 éves előrejelzései további gazdasági növekedést és az egyensúlytalanságok mérséklődését vetítik előre. Természetesen ezek az előrejelzések akkor válhatnak valósággá, ha a térség politikai helyzetében javulás következik be. Ebben az esetben ismét növekedhetnek az idegenforgalmi bevételek és remélhetően visszaáll a „rend” a Vörös-tengeren, valamint a Szuezi-csatornán. Elengedhetetlen a font erősítése, az export fokozása, valamint a devizabevételek jelentős növelése is.
Nyitásra várva
A fáraók, a piramisok, az Asszuáni-gát, a több ezeréves egyiptomi kultúra országának fővárosában nyitásra készen áll az új, impozáns Egyiptomi Múzeum. A gizai piramisokhoz igen közeli épület a világ legnagyobb múzeuma. Az összes műkincs átköltöztetése a régi patinás épületből még várat magára, ugyanis a múzeumi szakemberek a nagyobb biztonság és nyugalom érdekében megvárják a gázai harci tevékenységek elcsendesedését. Nem kétséges, hogy a világszenzációnak számító új múzeum kiemelt célpontja lesz a nemzetközi turizmusnak.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
