Hirdetés
Kezdőlap Építőipar Csak győzzük kivárni amíg a lakáspiaci forgalom eléri a 2023 előtti szintet
No menu items!

Csak győzzük kivárni amíg a lakáspiaci forgalom eléri a 2023 előtti szintet

Fotó:freepik

Annak ellenére, hogy  a tavalyi mélypont után idén már észlelhetővé váltak a stabilizálódás jelei a hazai lakáspiaci trendeknél, a szakértő szerint továbbra is kockázatot jelentenek olyan tényezők, mint a gazdasági bizonytalanság vagy a kamatszint.

Az infláció mérséklődése ugyan már 2023 második felében megkezdődött, a háztartások rendelkezésére álló jövedelme reálértéken tovább csökkent, ez pedig kedvezőtlenül hatott a 2022 óta szűkülő lakáspiaci keresletre – hívta fel a figyelmet Balla Ákos, a Balla Ingatlan vezérigazgatója.

Mint mondta, ebben az időszakban az élelmiszerárak jelentős mértékben emelkedtek, miközben a monetáris kondíciók továbbra is szigorúak maradtak, a lakosság kamatterhei tovább nőttek, így a hazai lakossági kereslet változatlanul alacsony szinten mozgott.

A gyenge lakáspiaci kereslettel párhuzamosan a lakásárak mérséklődése is tovább folytatódott tavaly, legfeljebb az üteme mérséklődött: 2023 második negyedévében a 1,8 százalékkal csökkentek az előző negyedévhez képest, míg a harmadik negyedévben 1,5 százalékkal.

Összességében a tavalyi évet 4,2 százalékos lakásárnövekedés jellemezte, ami jelentős lassulás a 2022-es 10,6 százalékos értékhez képest – hangsúlyozta a szakértő, aki azt is megjegyezte, hogy a területi különbségek továbbra is számottevőek, hiszen Budapesten az árak stagnálását, míg vidéken mérsékeltebb, 0,8-1,5 százalékos csökkenést mértek.

A vevők jelentős része árcsökkenésre számít az ingatlanpiacon – legalábbis reálértéken -, ezért kiemelt figyelemmel kísérik az értékesítési árakat, és alapvetően az alacsony áron kínált ingatlanokat részesítik előnyben vásárlásaiknál. Ezzel szemben az eladók nehezen engednek a kínálati árakból, melynek eredménye a mérsékelt számú értékesítés: 2023-ban a lakáspiaci tranzakciók száma 35 százalékos esést mutatott, ami a stabilizálódó hitelkondícióknak és az energiaárak csökkenésének következtében idén már némileg enyhült.

Balla Ákos szerint a tranzakciós volumen hazai visszaesésének mértéke nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, ráadásul már több európai országban is a stabilizálódás jeleit mutatja a lakáspiac. Mindenesetre a szűkülés következtében tovább nőtt az alku mértéke az eladásoknál, és ezzel összefüggésben egyre hosszabbra nyúlik az értékesítési idő. A szakértő az ingatlanértékesítések kapcsán kitért arra is, hogy az energiahatékonyság továbbra is kulcsfontosságú tényezőnek számít a lakásvásárlásoknál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg a magas energiafogyasztású lakóingatlanok iránti kereslet tovább csökkent, addig az energiahatékonyabb ingatlanok árindexe enyhén növekedett. Az MNB legfrissebb becslése szerint az átlagosnál jobb energiafogyasztású ingatlanok esetében 2,1 százalékos áremelkedés volt tapasztalható 2023-ban, míg az alacsony energiahatékonyságú ingatlanok esetében 0,7 százalékos csökkenés következett be.

Szintén meghatározó tényezőként jelentkeznek az eladások szempontjából a lakáshitelek, melyek kibocsátása 2023-ban jelentős mértékben szűkült, az új hitelszerződések átlagos összege csökkent, és a bankok által alkalmazott szigorúbb hitelfeltételek miatt a szerződések száma továbbra is alacsony maradt. Ez pedig hozzájárult a lakáspiaci tranzakciók számának csökkenéséhez, különösen a fiatalabb korosztályok és az első lakásvásárlók esetében – hangsúlyozta a vezérigazgató.

2024-ben ugyan a már kedvezőbbé váló kamatoknak és a gyermeket vállalókat támogató CSOK Plusznak köszönhetően ugyan a vásárlási és hitelfelvételi hajlandóság egyaránt növekedett, de még így sem érte el a 2023 előtti szintet. A szakértő szerint jelenleg a lakáspiaci trendek lassú stabilizálódását lehet látni, ugyanakkor a gazdasági bizonytalanságok és a kamatszint továbbra is kockázatot jelentenek.

Várakozásai szerint a lakáspiaci kereslet csak fokozatosan, több év alatt érheti el a 2023 előtti szintet, de ennek feltétele, hogy az infláció tovább mérséklődjön, miközben a reáljövedelmek folyamatosan emelkednek. Az újépítésű projektek számának alakulását is az határozza meg, hogy miként változik a keresleti oldal – tette hozzá.

Végül megjegyezte, hogy szerinte a 2024-es év a piaci szereplők számára elsősorban a helyzethez való alkalmazkodásról, valamint a hosszabb távú kilátások javulásáról szól.

Hirdetés
0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Szolidárisak a Fed elnökével a világ befolyásos jegybankjainak vezetői

A jegybanki vezetők közös közleménye szerint Jerome Powell becsülettel, feladatára összpontosítva, a közérdek szolgálata melletti rendíthetetlen elkötelezettséggel végzi tevékenységét.

MKIK: eredményes évet zárt a kamara 2025-ben

A 3 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Programra több mint 14 ezer vállalkozás jelentkezett, eddig mintegy 130 milliárd forintnyi forrásra szerződtek le az érintett kis- és középvállalkozások (kkv).

Duna House: 2025-ben a lakáscélú jelzáloghitelek volumene megközelítette a 2000 milliárd forintot

A hitelpiac bővülését így nem egyetlen kiugró tényező, hanem egy fokozatos alkalmazkodási folyamat eredményezte.

KSH: decemberben 3,3 százalékkal, 2025-ben átlagosan 4,4 százalékkal nőttek az árak

Egy hónap alatt, 2025. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek.
Hirdetés

Hírek

A Grönland dilemma: nemzetközi jog kontra geopolitika

Folyik a kötélhúzás Grönland körül. A gazdasági érdekek és...

Szolidárisak a Fed elnökével a világ befolyásos jegybankjainak vezetői

A jegybanki vezetők közös közleménye szerint Jerome Powell becsülettel, feladatára összpontosítva, a közérdek szolgálata melletti rendíthetetlen elkötelezettséggel végzi tevékenységét.

MKIK: eredményes évet zárt a kamara 2025-ben

A 3 százalékos kamatozású Széchenyi Kártya Programra több mint 14 ezer vállalkozás jelentkezett, eddig mintegy 130 milliárd forintnyi forrásra szerződtek le az érintett kis- és középvállalkozások (kkv).

Duna House: 2025-ben a lakáscélú jelzáloghitelek volumene megközelítette a 2000 milliárd forintot

A hitelpiac bővülését így nem egyetlen kiugró tényező, hanem egy fokozatos alkalmazkodási folyamat eredményezte.

KSH: decemberben 3,3 százalékkal, 2025-ben átlagosan 4,4 százalékkal nőttek az árak

Egy hónap alatt, 2025. novemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek.

GKI: a magyar cégek több mint negyedénél bevált a távmunka

A GKI felmérése szerint a távmunkát alkalmazó cégek 76 százaléka nem tervez változtatást a jelenlegi gyakorlaton.

A Magyar Államkincstár is csatlakozott a Digitális Állampolgárság Programhoz

A WebKincstárban a DÁP azonosítóval történő belépési lehetőség ügyfél általi beállítását követően a felhasználónév és jelszó megadása helyett elegendő lesz a QR-kód beolvasása, míg a MobilKincstár esetében a két alkalmazás összekapcsolását követően a DÁP mobilalkalmazásban kell jóváhagyni a belépést.

Félreértés az ingyenes készpénzfelvétel kapcsán: sokan mennek feleslegesen bankfiókba

Azért, hogy teljes mértékben ki lehessen használni a jogszabály adta lehetőséget, a jogalkotó 300 000 forintra emelte az ATM-ből egy tranzakcióval felvehető készpénz minimális összegét.
Hirdetés

Gazdaság

Készpénzmentes üzletek: lehetőség vagy vállalati kockázat?

A kereskedelemben egyre erősebben jelenik meg a készpénzmentes működés felé való elmozdulás, amelyet egyszerre mozgatnak technológiai újítások, vásárlói igények és vezetői döntések. A CMO...

NGM: Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil

Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 339,0 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 427,0 milliárd forintos hiánnyal.

10 újdonság, amit a magyar revolutosok megkaphatnak a közeljövőben

Érkeznek a hírek a sajtóban arról, hogy a Revolut megnyitotta a magyarországi fióktelepét. De azt már kevesen tudják, hogy az jogilag már évek óta...

Nem a párna a pénz legjobb helye az inflációban

Akciós bankbetétekkel rövid távon is kivédhető a pénzromlás