A nyári melegben Ázsia leggazdagabb országában, Szingapúrban (amelynek neve a malájból származó Oroszlánváros) magas póznák tetejéről légkondicionáló berendezések hűtik azokat az utcákat, ahol „kiülős” vendéglők, kávéházak is vannak. Ez nem számít luxusnak az Egyenlítőtől mintegy 150 kilométerre északra fekvő városállamban, amelyet Ázsia Svájcának is neveznek. Az okos gazdaság- és fejlesztési politika, a jókor érkező állami beavatkozások, a szorgalmas és igen innovatív, kreatív lakosság, a fejlett szolgáltatási és ipari ágazatok az idén 65 éve függetlenné vált volt angol gyarmatot szerte a világon igencsak irigyelt országgá „varázsolták”. Ráadásul nem is nehéz megérteni a szingapúri gazdasági csoda receptjét. Utánozni, másolni annál nehezebb.
Dél-Kelet ázsiai szigetország a Malakka-szoros és a Szingapúri-szoros találkozásánál fekszik a Dél-Kínai-tengeren, amely a világ legforgalmasabb hajózási útvonala. Évente 6000 milliárd dollár értékű árut fuvaroznak a szoroson keresztül, naponta 300 hajó halad át és a világkereskedelem 30 százaléka ezen az útvonalon jut el céljához. Szingapúr jelenlegi területe 719 négyzetkilométer, de ez a szám folyamatosan változik, mert a város a tenger feltöltésével terjeszkedik. Eredeti területe csaknem kétszáz négyzetkilométerrel kisebb volt. Az országhoz több mint 60 sziget tartozik, ahol a lakosságnak csak a töredéke él.
Rend, tisztaság, botütés
A fősziget kisebb, mint New York City, a városállam összlakossága 2023-ban 5,92 millió fő volt, akiknek 80 százaléka kínai, 15 százaléka maláj, 5 százaléka pedig indiai. Az állampolgárok száma 3,6 millió, az állandó lakosoké 540 ezer. Közel 1,8 millió Szingapúrban élő ember politikai jogokkal nem rendelkező, helyben lakó munkavállaló. Egy szakértő szerint a városállam gazdaságában a kínaiak magasan képzett, igen fegyelmezett vállalati vezetők, az indiaiak szívesen vállalnak kockázatot és számos startup cégben tevékenykednek, a malájok pedig a jó munkamorálú, jól képzett munkaerőt jelentik.
A multietnikus ország vallási szempontból is sokszínű. A buddhisták aránya 33, a brit uralom „hagyatékának „tekinthető keresztényeké 19, az iszlám-hívőké 14, a hindu vallásúaké 11 százalék. A vallástalanok aránya 24 százalék.
A modern, de a gyarmati időszakot építészetileg is sok helyen idéző városban sétálva igen feltűnő a rend, a tisztaság, a rendezettség. Sehol egy eldobott csikk, rágógumi, gyümölcshéj, ételmaradék, papír. Mindez nem véletlen. A helyi törvények szerint közterületen nem szabad szemetelni, dohányozni, bármit eldobni. Aki akárcsak egy rágógumit (amit nem is árulnak az országban) is eldob és rajtakapják, 200 dollár, vagy annál nagyobb összegű büntetést fizet. Hasonló büntetés jár annak a gyalogosnak, aki a közlekedési lámpa piros jelzésénél átmegy az úton. Időnként még botütések is járnak a pénzbírság mellé.
Gyakran lehet találkozni azzal a felirattal, amely felszólítja a helyieket, hogy ügyeljenek a biztonságra, legyenek kedvesek, beszéljenek tiszteletteljesen, beszédükben ne használjanak durva szavakat, s legyenek felelős digitális állampolgárok. Hogy kerül ide a „digitális” jelző? Erről még lesz szó később.
A világstatisztikák élvonalában
Mielőtt megismerkednénk a szingapúri sikergazdaság receptjének részleteivel, érdemes néhány fontosabb gazdasági, üzleti adatra, mutatóra rápillantani. Annak az országnak a statisztikáira, amelynek sikerült letaszítania Ázsia pénzügyi és kereskedelmi trónjáról az elmúlt években Hongkongot. A Világbank adatai szerint Szingapúr bruttó hazai terméke (GDP) 2023-ban 501,4 milliárd dollár volt, ez az ország történelmének legmagasabb értéke. A Kereskedelmi Minisztérium nem végleges adatai szerint tavaly a GDP mintegy 3-3 ,5 százalékkal növekedett.
A világranglistán az egy főre jutó szingapúri GDP az ötödik. 1996-ban az egy főre jutó GDP-ben a szigetállam lehagyta Nagy-Britanniát, 2007-ben pedig az Egyesült Államokat – miközben ez utóbbit csak 2030-ra tervezték. A szolgáltatási ágazatból származik a GDP 76, az iparból pedig 24 százaléka. Az infláció tavaly 3 százalék körül alakult.
Szingapúr jelenleg a világ harmadik legnagyobb forgalmú pénzügyi központja, és a világon a harmadik legnagyobb olajfinomító kapacitással rendelkező ország. Sokáig a világ legversenyképesebb gazdasága is a szingapúri volt, és a legújabb rangsorban is elől, a harmadik helyen áll.
Diverzifikált gazdaság
Az egykor nagyon szegény városállam gazdasága ma diverzifikált, első helyen a pénzügyi szolgáltatások és a kereskedelem, majd a finomított kőolaj kereskedelme áll, de fejlett high-tech ipara is van. Ez utóbbi integrált áramköröket, félvezetőket, chipeket, merevlemezeket, számítógépeket és telekommunikációs eszközöket is versenyképesen állít elő. A chipgyártók világlistáján Szingapúr Tajvannal és Malajziával együtt előkelő helyet foglal el.
Élenjáró szerepe van a robotikában, a világ hatodik legjelentősebb robot- és automatizációs ipari teljesítményével büszkélkedhet. (A robotok nagyobb számban a kórházakban és az éttermekben a COVID idején álltak csatasorba, amikor a külföldi munkaerő egy része elhagyta az országot. Napjainkban teljesen természetes, hogy a szállodákban, az éttermekben és még számos helyen robotok hoznak-visznek, szolgálnak ki.) Szingapúrnak mezőgazdasága gyakorlatilag nincsen, mindenből behozatalra szorul. A gazdasági életben fontos szerepet játszik még a szerencsejátékipar is, a világon a második legnagyobb jövedelmű szerencsejáték központ is az országban van.
Kulcsszerepben a külkereskedelem
Ami a külkereskedelmet illeti: az ország gazdasági fejlődésének, jólétének egyik motorja az export, amelynek értéke meghaladja az évi 500 milliárd szingapúri dollárt. (Egy USA dollár mintegy 1,4 szingapúri dollárral egyenlő. Egy szingapúri dollár mintegy 300 forintot ér.) Mind exportban, mind pedig importban Szingapúr első számú kereskedelmi partnere Kína. A kivitelben Kínát és Hongkongot Malajzia, az USA, Japán, Dél-Korea és Indonézia követi. A behozatalban Kína és Hongkong után Malajzia, Indonézia, az USA, Japán és Dél-Korea következik.
Egyértelmű, hogy a szigetállam főbb kereskedelmi partnereinek a többsége a régió országaiból kerül ki. Érdemes megjegyezni, hogy Szingapúr négy másik térségbeli országgal alapító tagja a jakartai székhelyű Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének, az ASEAN-nak.
Az export palettája igen széles, a kivitel főleg gépekből, berendezésekből, igen korszerű elektronikai alkatrészekből és készülékekből, finomított kőolajból, vegyipari termékekből, üzemanyagból, iparcikkekből és gyógyszerekből áll. Itt érdemes megjegyezni, hogy Szingapúr a világ első számú tengeri olajfúró és -kitermelő platform gyártója. Az import főbb tételei a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, gépek, ásványi anyagok, fogyasztási cikkek.
Az EU-tól a reptéri becsekkolásig
Az Európai Unió és Szingapúr 2019-ben kötött szabadkereskedelmi megállapodást. Az EU számára Szingapúr a 14. legnagyobb árukereskedelmi partner a világon, és az első Délkelet-Ázsiában. Az erősen szolgáltatásorientált gazdasággal rendelkező Szingapúr egyúttal az EU ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere a szolgáltatások területén globálisan. Sokatmondó az az adat is, amely szerint az EU Délkelet-Ázsiába irányuló közvetlen tőkebefektetéseinek kétharmada Szingapúrba irányul.
A városállam meglehetősen sok, hatalmas és igen tiszta bevásárlóközponttal rendelkezik, tele vásárlókkal. A világ összes luxusmárkája (autók, kozmetikumok, ruházati cikkek stb.) jelen van az elegáns plázákban. Szingapúrban 4800 multinacionális cégnek van a regionális központja. Vásárlóerő bőven van, hiszen a jövedelmek magasak, amiben szerepet játszik az is, hogy mind a termelési, mind pedig a szolgáltató szektorban meglehetősen magas a hozzáadott érték.
Nem képvisel ugyan hozzáadott értéket, de a kreativitásra jellemző, hogy a szupermodern repülőtéren a pultnál történő becsekkoláskor nem kell felemelni a nehéz bőröndöt mérésre egy futószalagra. A futószalag innenső vége egyvonalban van a járófelülettel, tehát a pakkot csak rá kell csúsztatni a futószalagra. Nem nagy dolog, de a szó szoros értelmében megkönnyíti az utazást.
Utat mutat az állami szektor
Vissza a gazdasághoz és a gazdagsághoz. Szingapúrt a nemzetközi üzleti élet a világ egyik legversenyképesebb, szabad, innovatív és vállalkozásbarát országának tartja. A városállam gazdaságában jelentős az állami szektor, amely a GDP 50 százalékát adja. A stratégiai cégekben (hajógyártás, távközlés, kőolajfinomítás, média, kikötői és kereskedelmi banki szolgáltatások) nincsen, vagy alig van külföldi tőke, vezetésük igen magasan képzett üzletemberekből áll.
Az állami beavatkozások a gazdaságba igen megfontoltak, átgondoltak és eredményesek. Nagy szerepet játszottak és játszanak a gyors gazdasági növekedésben. Az állam utat mutat a magángazdaságnak, ami igencsak ritkaság a világgazdaságban. A szingapúri államkapitalizmus igazi sikertörténet, a jóléti fejlesztő állam modellje. Egyúttal annak is jó példája, hogy van kiút a gyarmati szegénységből.
A függetlenség elnyerése óta az állam elsőbbséget adott a magas munkaerő-felhasználású és a magas hozzáadott értéket előállító iparágaknak. Számos intézkedéssel, kedvezmények nyújtásával ösztönözte a külföldi befektetéseket a munkanélküliséggel összefüggő társadalmi problémák csökkentése érdekében.
Az állami alkalmazottak jövedelme magas. A köztisztviselői pálya annyira népszerű, hogy a szingapúri magánszektornak alig van kiből válogatnia munkaerőt. Korrupció gyakorlatilag nincsen az országban, ennek két oka van: a magas jövedelmek, valamint a könyörtelen korrupció-üldözés.
Alacsony adók, egyszerű cégalapítás
Szingapúrnak ügyes diplomáciai erőfeszítéssel sikerült elérnie, hogy az országot levették az OECD-adóparadicsomok listájáról, jóllehet valójában így funkcionál. A városállam alacsony adózású országnak számít: az szja progresszív, a külföldiek adója 15 százalékkal kezdődik és 22 százalék a legmagasabb adókulcs. Az áruk és szolgáltatások adóját, ami az ÁFA ottani megfelelője, a közelmúltban 8-ról 9 százalékra emelték. Az örökösödési adót 2008-ban eltörölték, és nincs ajándékozási adó sem. Meglehetősen egyszerű, gyors és bürokráciamentes a vállalatalapítás.
A városállamot évente 11 millió turista keresi fel, az idegenforgalomból származik a GDP 16 százaléka. Van is látnivaló, van is mivel eltölteni az időt. A hajókázás a Szingapúr-folyón azért is népszerű és egyben lélegzetelállító, mert a folyó két partján „vonulnak fel” a városállam építészeti csodái és ikonikus épületei, szobrai. Esténként a turistákat – és természetesen a hazaiakat is– színpompás fényjátékok és tűzijátékok várják a kikötő környékén, amely maga is különleges élményt nyújt a látogatóknak.
A kiút és a siker receptje
Szingapúr az ázsiai kistigrisek egyike, a tankönyvekben előszeretettel emlegetett példa arra, hogy a gyarmati sorból és szegénységből is van kiút és felemelkedés a világ legfejlettebb országai közé. Az ázsiai kistigrisek (Szingapúr, Hongkong, Tajvan, Dél-Korea és sok szempontból ma már ide sorolható Malajzia is) kivételével erre a világon nem sok példa akad. Mi a „titok” nyitja, mi a siker receptje Szingapúrban?
Szegénységből kiindulva, oktatásba, tudományba és technológiába invesztálva jutott el Szingapúr a mai elismertségig és gazdasági eredményeihez. A függetlenség elnyerése után az ország a jövőjét két pillérre, az oktatásra és a tengeri kereskedelemre alapozta. Szingapúr ma már a világ egyik legkorszerűbb, csúcsminőségű oktatási rendszerével rendelkezik. A hajógyártás és -javítás, a kikötőfejlesztés nyomán a városállam a térség vezető logisztikai központja és tengeri kapuja lett. Érdekességként megemlítendő, hogy a világ fegyvergyártó iparának egyik vezető dizájnere a városállam, amely maga is gyárt fegyvereket.
Digitális versenyképesség
A World Competitiveness Centre listája szerint Szingapúr a digitálisan is a világ egyik legversenyképesebb országa. Már 1967-ben megkezdte a félvezetők gyártását, ma az ország high-tech ipara a világ élmezőnyébe tartozik. Számítógépeket, félvezetőket, távközlési eszközöket, robotokat stb. gyártanak.
Az egész gazdaságot és a lakosság mindennapjait áthatja a digitális világ és a digitalizáció. Felmérések szerint a szingapúriak mindennapi digitális ismeretei és műveltsége magas színvonalú. A kisvállalkozások 82 százaléka alkalmazott tavaly legalább egyféle digitális megoldást tevékenységében, 2022-ben ez az arány 69 százalék volt. Jól mutatja ennek a területnek a jelentőségét, hogy az úgynevezett digitális gazdaság részaránya a bruttó hazai termékben csaknem 18 százalék!
Tigriskilátások 2025-ben
Az idei előrejelzések, statisztikák, eredmények alakulását kedvezőtlenül befolyásolhatja a globális gazdasági növekedés lelassulása, az USA lehetséges protekcionista kereskedelempolitikájának és -gyakorlatának kockázatai, valamint a geopolitikai feszültségek. 2025-re a kormány 2,5-3 százalékos gazdasági növekedést vár és 2 százalék alatti inflációt. A gazdasági növekedés motorja továbbra is a szolgáltatási ágazat, valamint a rugalmas gyáripari termelés lesz. Felhajtó erő még az elektronikai és távközlési eszközök, berendezések, valamint a pénzügyi szolgáltatások iránti kereslet várható világméretű bővülése. Az előrejelzések szerint az idei év első félévben a gazdasági növekedésben kiemelkedő szerepet játszik az export is.
Szingapúr gazdasága elég erős ahhoz, hogy a kormány – az átmeneti, külső tényezőkre visszavezethető gondok, nehézségek ellenére – folytassa nemzet- és gazdaságépítő tevékenységét, s még kedvezőbb helyeket szerezzen meg a nemzetközi gazdasági sikerlistákon.
Szingapúr valósággal összenőtt egy „második generációs” kistigrissel, Malajziával. Erről az országról szól majd a következő „útimorzsák”.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
