Kezdőlap Fókuszban Vészfékre lépett az EU a CO2 kibocsátásban: 3 év haladékot kapnak az...
No menu items!

Vészfékre lépett az EU a CO2 kibocsátásban: 3 év haladékot kapnak az autógyártók

 

 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke március 3-án közölte: hároméves haladékot kapnak az autógyártók, hogy elérjék az eredetileg 2025-re kitűzött rendkívül kemény szén-dioxid-kibocsátási célértékeket – írja a Bloomberg News információi alapján az autonews.com

Von der Leyen szerint még ebben a hónapban javaslatot tesznek egy „célzott módosításra”, amely a 2025-ös kibocsátási szabályokhoz képest rugalmasságot biztosít az autóiparnak. „Az éves megfelelés helyett a vállalatok három évet kapnak a banki és hitelfelvételi elv alapján” – mondta egy sajtótájékoztatón. „A célok változatlanok maradnak, de ez nagyobb lélegzetvételnyi teret jelent az ipar számára és nagyobb egyértelműséget, anélkül, hogy a megállapított célok megváltoznának.”

Az Európai Bizottság az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) kérésére reagálva döntött úgy, hogy ahelyett, hogy 2025-ben kellene megfelelni a szabályoknak, a gyártók 2025-től 2027-ig terjedő időszakban, a flottaátlagok hároméves figyelembevételével teljesíthetik a kibocsátási limiteket. A döntés természetesen a magyar autóipart, például a győri Audi-üzemet, a kecskeméti Mercedes-gyárat és az esztergomi Suzuki-termelést is közvetlenül érinti.

Miért kérték az autógyártók a haladékot?

Az EU eredeti terve az volt, hogy 2025-től az új autók átlagos CO₂-kibocsátása ne haladja meg a 95 gramm/kilométer értéket, ami a gyártóknál a teljes flotta szintjén 15%-os csökkentést jelent a 2021-es szinthez képest. A 2030-as célkitűzés ennél is ambiciózusabb, 55%-os csökkentést irányoz elő. Mivel 2025-től az autógyártóknak flottaszinten minden korábbinál jelentőseben kellett volna csökkenteniük az új autók CO2-kibocsátását, több elektromos autót (EV) kellene gyártaniuk és eladniuk, csakhogy a kereslet Európában, így Magyarországon is, elmarad a várakozásoktól. Az ACEA arra figyelmeztetett, hogy a szigorú szabályok miatt akár 2 millió autó gyártását kellene felfüggeszteni, vagy súlyos, milliárdos bírságokat kellene fizetniük, ha nem tudják elérni a célokat. Az elektromos autók lassú terjedését részben a töltőhálózat hiányosságai és a magas árak okozzák, ami a magyar piacra is igaz.

Hogyan működik a hároméves türelmi idő?

Az új javaslat szerint a 2025-ös CO2-célokat nem egyetlen év alapján, hanem a 2025–2027 közötti három év flottaszintű kibocsátási átlaga alapján kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy az autógyártók fokozatosan növelhetik az elektromos és alacsony kibocsátású járművek arányát, miközben továbbra is értékesíthetnek benzines és dízelmodelleket. A bírságok kiszabását is ehhez igazítják: ha egy gyártó túllépi a limitet, a büntetés (95 euró grammonként és autónként) csak akkor esedékes, ha a hároméves átlag is meghaladja a célt. Az átállásra kevésbé felkészült autógyártók ugyan valamelyest megkerülhették volna a büntetések egy részét a kvótavásárlással, vagy az átállással előrébb lévő gyártókkal közös flottaszámítással, de ez leginkább az elektromos piac úttörőjének számító Tesla és az átállás éllovasának tekinthető Volvo számára hozott volna hasznot. Természetesen az erőltetett átállás a kínai autógyártók számára is előnyt jelentene.

A mostani lépés már csak azért is némi könnyítést jelent, mert például a Volkswagen korábban arra figyelmeztetett, hogy a szigorú szabályok miatt 1,5 milliárd eurós büntetés vár rá. A másik oldalon viszont az elektromos átállásra sikeresen fókuszáló vállalatok, például a Volvo, felszólították a Bizottságot, hogy tartsa magát a kitűzött célokhoz és segítse a szabályozási biztonságot azok számára, akik már nagy összegeket fektettek be az új technológiába. Hozzátéve: a szabályok kiigazítása lassíthatja az elektromos autókra való átállást. Jim Rowan, a Volvo vezérigazgatója ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az évekkel ezelőtt meghatározott uniós szabványok elegendő időt adtak az iparágnak a felkészülésre és számos mechanizmust a megfelelésre. A Volvo pedig „megtette a szükséges komoly beruházásokat, hogy 2025-re készen álljon” – fejtette ki Rowan. „A miénkhez hasonló vállalatokat nem érheti hátrány a jogszabályok utolsó pillanatban történő módosítása miatt”.

A környezetvédelmi csoportok szintén bírálták a további rugalmasságot, mondván, hogy az azzal a kockázattal jár, hogy az európai autógyártók versenyképessége tovább romlik az átmenet során.

A javasolt módosítást a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is alá kell írnia. A Bizottság március 5-én teszi közzé az európai autóipar megsegítésére irányuló cselekvési tervét, amelyben a 2025-ös célokra vonatkozó könnyítéseket hosszabb távú intézkedésekkel egészíti ki, például a vállalati autószektor ösztönzésével az elektromos járművek vásárlásának ösztönzésére. Von der Leyen ugyanakkor azt is bejelentette, hogy az EU ipari szövetséget hoz létre a technológiai fejlődés előmozdítására, különösen az autonóm vezetés terén, miközben az unió megvizsgálja az akkumulátorgyártók közvetlen uniós támogatását, beleértve az akkumulátorokra vonatkozó európai tartalmi követelmények fokozatos bevezetését is.

Érsek M. Zoltán

Fotó:Freepik

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Újabb földgázvásárlási szerződést írunk alá

Ma egy újabb hosszú távú földgázgázvásárlási szerződést írunk alá. Ez lesz a leghosszabb távú nyugati irányú földgázbeszerzési szerződésünk - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd reggel a Facebookon.

Augusztusban a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg

2025. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Júliushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Nő a drágább ingatlanok aránya a budapesti lakáspiacon

A budapesti lakáspiacot egyre nagyobb arányban uralják a drágább ingatlanok, a 25 millió forint alattiak szinte teljesen eltűntek a kínálatból.

Kelet-Európába érkeznek a biztonságpolitikai innovációk

Ősszel két jelentős biztonságipari csúcstalálkozónak ad otthont a térség: október 8–9-én Skopjében rendezik meg a 10. Adria Security Summitot, november 5–6-án pedig Bukarest látja vendégül először a Romanian Security Summitot. A rendezvények célja, hogy bemutassák a legújabb biztonságtechnológiai és kiberbiztonsági megoldásokat, valamint előmozdítsák a fenntartható városfejlesztést.
Hirdetés

Hírek

Újabb földgázvásárlási szerződést írunk alá

Ma egy újabb hosszú távú földgázgázvásárlási szerződést írunk alá. Ez lesz a leghosszabb távú nyugati irányú földgázbeszerzési szerződésünk - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd reggel a Facebookon.

Augusztusban a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg

2025. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Júliushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Nő a drágább ingatlanok aránya a budapesti lakáspiacon

A budapesti lakáspiacot egyre nagyobb arányban uralják a drágább ingatlanok, a 25 millió forint alattiak szinte teljesen eltűntek a kínálatból.

Öt lövés, három gumiabroncs, nulla kifogás – jótékonysági kihívás ismert focistákkal

A sport összetartó erejét és a társadalmi felelősségvállalás fontosságát...

Magyarország több erősségére támaszkodhat a mesterséges intelligencia területén

Magyarország több erősségére is támaszkodhat a mesterséges intelligencia (AI) területén: a fejlett infrastruktúra egyedülállónak számít, a lakosság digitális képességei fejlődnek, a high-tech export pedig versenyképes.

MNB: a stabilitásorientált monetáris politika támogatja a növekedést

A jelenlegi, kereskedelmi és geopolitikai feszültségekkel terhelt bizonytalan világgazdasági környezetben továbbra is stabilitásorientált monetáris politikára van szükség - jelentette ki Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, aki részt vett a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) kétnapos ülésén Bázelben.

Az Otthon Start beindította a piacot, de a trükközőket is

Az Otthon Start lakáshitelprogram szeptemberi indulásával nemcsak a kereslet nőtt meg ugrásszerűen, hanem megjelentek az eladók trükközései is. A fix 3 százalékos kamattal kínált hitel miatt sok eladó mesterségesen emeli az árakat, vagy külön számolja el a konyhabútort, garázst, hogy papíron megfeleljen a feltételeknek. Zámbori Bíró Tamás, a Banknavigator.hu kommunikációs-pénzügyi szakértője szerint ezek a gyakorlatok bár nem feltétlenül törvénysértők, a program szellemiségét sérthetik.

A kormány elkötelezett a fiskális fegyelem fenntartása mellett

Figyelembe véve az év első felében a költségvetésen kívül érkezett 535,1 milliárd forint közvetlen agrártámogatások visszatérítéseit is, 2025 első nyolc hónapjában összesen már 971,9 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra,
Hirdetés

Gazdaság

Az Otthon Start indulása miatt is új MNB szabályok az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek...

Az egészségpénztár is segítheti az iskolakezdést

A szolgáltatás mostantól az éven belül bármikor igényelhető, megszűnt az a szabály, hogy a vásárlási számlát csak a tanév kezdete előtt, illetve a vége után legfeljebb 15 nappal állíttathatták ki.

Bővül a Magyar Államkincstár online állampapír-értékesítése

Új, azonnali és biztonságos fizetési lehetőséggel bővül a Magyar Államkincstár online értékesítési rendszere: a WebKincstárban és a MobilKincstárban mostantól QVIK fizetéssel is vásárolhatnak állampapírt az ügyfelek.

Kamatdöntés – Egyhangúlag szavazott az alapkamatról az MNB Monetáris Tanácsa júliusban

A július 22.-i döntés alapján a jegybanki alapkamat 6,50 százalék maradt.