Friedrich Merz
A német parlament történelmi döntést hozott: elfogadták azt a törvényt, amely véget vet az eddigi szigorú költségvetési politikának, és lehetőséget biztosít a nagyobb állami kiadásokra.
A Bloomberg beszámolója szerint az új intézkedések jelentős gazdasági hatásokkal járhatnak, amelyek nemcsak Németországot, hanem az európai gazdaság egészét is befolyásolhatják.
Mi változik az új törvény értelmében?
A Bundestagban 513 igen és 207 nem szavazattal elfogadott törvény lényegében lazít a korábbi szigorú költségvetési fegyelmen, amely az utóbbi évtizedekben meghatározta Németország fiskális politikáját. Ennek egyik fő pillére a 2009-ben bevezetett adósságfék (Schuldenbremse) volt, amely korlátozta az állam hitelfelvételét. Az új intézkedések azonban lehetővé teszik egy 500 milliárd eurós alap létrehozását a következő 12 évre, amelyet infrastrukturális fejlesztésekre, védelmi kiadásokra és klímavédelmi beruházásokra fordítanak. A Zöldek támogatása érdekében Friedrich Merz, a CDU vezetője, aki egyben a leendő kancellár felajánlotta, hogy 100 milliárd euró kerül a Klímaváltozási Alapba és emellett az alaptörvényben rögzítik Németország “klímaneutralitási” célját.
A gazdasági hatások
1. Növekedési impulzus az infrastruktúra és innováció révén
A gazdasági elemzők szerint az új törvény egyik legfontosabb következménye a német gazdaság élénkülése lehet. A közlekedési hálózatok fejlesztése, a digitális infrastruktúra modernizálása és az ipar támogatása hozzájárulhat a gazdasági növekedés fokozásához. Ez a lépés egyértelműen ösztönözheti a magánszektor beruházásait is, ami hosszú távon erősítheti Németország versenyképességét.
2. A védelmi szektor felpörgetése
A törvény egyik kulcseleme a védelmi kiadások növelése. Friedrich Merz kiemelte, hogy Németországnak gyorsan növelnie kell katonai képességeit, különösen az Oroszország felől érkező fenyegetések miatt. Az új alapból jelentős összegek jutnak majd a Bundeswehr modernizálására és egy európai védelmi együttműködés megerősítésére, amely az európai fegyvergyártó cégek számára is fellendülést hozhat.
3. Az inflációs nyomás és a költségvetési hiány kockázatai
Bár az állami beruházások fokozhatják a gazdasági aktivitást, a hirtelen megnövekedett kiadások inflációs kockázatokat is hordozhatnak. Az elemzők szerint a pénzügyi piacok figyelni fogják, hogy az állam milyen mértékben finanszírozza ezeket a kiadásokat új adósságból. A Bundesbank és több közgazdász is figyelmeztetett arra, hogy a költségvetési lazítás hosszú távon növelheti az államadósságot, amely a jövő generációkra is hatással lehet.
4. Európai hatások és az EU reakciója
Németország az Európai Unió legnagyobb gazdaságaként közvetlen hatással van az eurózónára. A fiskális szigor enyhítése lehetőséget teremthet más országok számára is, hogy saját költségvetési politikájukon lazítsanak, ám ez megosztja az európai vezetőket. Az Európai Bizottság várhatóan figyelemmel kíséri, hogy az új német költségvetési politika milyen hatással lesz az unió pénzügyi stabilitására és az euró értékére.
Mit jelent ez a magyar gazdaság számára?
Mivel Németország Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere, az új intézkedések közvetetten hatással lehetnek a magyar gazdaságra is. Az infrastruktúra és ipari beruházások növekedése új lehetőségeket teremthet a magyar beszállítók számára, különösen az autóipar és a technológiai szektorban. Ugyanakkor az esetleges inflációs hatások és az európai pénzügyi piacok bizonytalanságai kockázatokat is hordozhatnak.
Érsek M. Zoltán
Fotó: youtube/BR24