Annak ellenére, hogy sokan úgy gondolják, a devizahiteles ügyek már a múlt homályába vesztek, a legújabb joggyakorlat és uniós ítéletek épp az ellenkezőjét mutatják. A végrehajtási eljárások nem kis része hibás vagy hiányos dokumentumokra épültek, és ez sok esetben megnyithatja az utat a megtámadásukhoz. Ráadásul az Európai Unió Bíróságának egyértelmű álláspontja szerint ezek az adósi igények nem évülnek el, ha az adós nem is tudott róla, hogy jogsérelem érte. Zavaczky Márk ügyvéd, végrehajtási jogi szakjogász szerint most van itt az idő, hogy az érintettek újra átnézzék a papírjaikat és ha megvan rá a jogalap, – az Európai Bíróság legújabb ítéletére is alapozva – akár még a devizahitel jogszerűségét is megkérdőjelezzék.
„Hogy devizás ügyekben mit lehet most kezdeni? Ez egy nagyon jó kérdés” – kezdi Zavaczky Márk ügyvéd, aki több mint egy évtizedet töltött a végrehajtás területén, mielőtt ügyvédként kezdett volna az adósok képviseletével foglalkozni. „A végrehajtásban szerzett tapasztalataimat most ügyvédi munkám során, az ügyfelek érdekében fordítom vissza, és hasznosítom azt a tudást, amit az évek alatt összegyűjtöttem” – teszi hozzá.
A szakember szerint minden devizahiteles ügyet érdemes alaposan átnézni az elejétől a végéig. „Az egyik legfontosabb dolog, hogy az ügyfél először maga próbálja összeállítani a történetet: mikor vette fel a hitelt, milyen iratok születtek a közjegyzőnél, mikor és hogyan rendelték el a végrehajtást, milyen végrehajtási cselekmények történtek eddig.”
Kiemelve: mivel az okirat alapú eljárásból indult végrehajtásoknál gyakran előfordul, hogy hiányos vagy pontatlan iratok alapján történnek lépések, ezért minden részlet számít. „Az ügytörténet pontos feltárása az első lépés – ez az alapja annak, hogy meg tudjuk vizsgálni: van-e lehetőség a végrehajtás megtámadására, felfüggesztésére, esetleg perindításra.”
alc: Nem minden volt szabályszerű
Zavaczky Márk szerint a mostani Európai Bírósági ítélet előtt az elmúlt évek egyik legfontosabb fejleménye a devizahiteles ügyekben az volt, amikor egy 2022-es kúriai döntés nyomán – melyet később jogszabálymódosítás is követett – világossá vált: sok esetben nem szabályszerűen rendelték el a végrehajtást. „A végrehajtási záradékokat, amelyek a végrehajtás alapját képezik, több esetben a törvény megsértésével állították ki. Ez pedig azt jelenti, hogy az adós joggal kérhette azok törlését, mivel a végrehajtás elrendelésére már a felmondás sem volt érvényes” – magyarázza az ügyvéd.
A legfontosabb tehát, hogy az érintett ügyfelek vizsgálják át a teljes dokumentációt. „Ezek az információk kizárólag az iratokból derülnek ki. Mit, mikor, ki és hogyan tett – vagy nem tett meg a pénzintézet, a faktorcég és a végrehajtó. És mivel sok esetben több évre visszanyúló ügyletekről van szó, az elévülés kérdése is komolyan felmerülhet” – figyelmeztet Zavaczky.
Elmondása szerint gyakori, hogy a követeléskezelők vagy akár a hitelező pénzintézetek sem gondoskodtak megfelelően az ügyek nyomon követéséről. „Elaludtak bizonyos lépésekkel, és ez az adós javára fordítható. A polgári jog szerint az általános elévülési idő öt év, amelyet mindig a követelés esedékessé válásától kell számítani.”
„2023 végén született egy jogegységi határozat, amely némileg finomította az elévüléssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot” – mondja a Zavaczky Márk, aki számos ügyben képviselt már devizahiteleseket végrehajtási eljárásokkal szemben.
alc: Az adó fizet a tartozás nő
Korábban, amikor a tartozás közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaláson alapult, viszonylag egyszerű volt az elévülésre hivatkozni. „Elég volt azt vizsgálni, hogy mikor történt meg a szerződés felmondása, és ha a hitelező öt éven belül nem kezdeményezett végrehajtást, az adós jó eséllyel hivatkozhatott elévülésre” – magyarázza a szakember.
A korábbi joggyakorlat szerint az ilyen követelések az ítélettel esnek (estek) egy tekintet alá, azaz önmagukban végrehajthatók voltak – így nem kellett peres úton érvényesíteni azokat. „Én magam is számos ilyen ügyben jártam el: szinte csak azt kellett megvizsgálni, hogy mikor történt a felmondás, és ahhoz képest mikor nyújtották be a végrehajtási kérelmet.”
Zavaczky szerint ugyanakkor nem volt ritka, hogy a hitelezők éveket vártak a végrehajtás megindításával. Ennek lehettek technikai vagy adminisztratív okai, de – mint fogalmaz – „egyes vélemények szerint” akár anyagi érdekek is állhattak mögötte. „Hiszen az idő múlásával a tartozásokra kamat rakódik. Minél később indul meg a végrehajtás, annál nagyobb összeg követelhető” – jegyzi meg.
A behajtás során pedig a részteljesítések elszámolása szigorú szabályt követ: előbb a költségekre, majd a kamatra, végül a tőkére kell elszámolni a beérkező összegeket, ami miatt a tartozás éveken át is fennmaradhat – vagy akár tovább nőhet.
A végrehajtási eljárások során az egyik legnagyobb csapda a tartozások szerkezete – figyelmeztet Zavaczky Márk. „A végrehajtás során a befizetések sorrendje jogszabályban rögzített: először a költségekre, majd a kamatokra, és csak ezután a tőketartozásra számolják el az összeget. Vagyis gyakran előfordul, hogy az adós évekig fizet, mégsem csökken érdemben a tőketartozás.”
Ráadásul a tartozás az idő múlásával nemcsak fennmarad, hanem növekedhet is. „Ügyleti kamat, késedelmi kamat, kezelési költség – számos jogcímen rakódhatnak rá újabb és újabb tételek a tartozásra, ami végső soron tovább terheli az adóst. Ezért is mondom mindig: ezekben az ügyekben nincs egyszerű válasz.”
alc: Fizetni kell, de nem mindegy mit
2023 év végén azonban jelentős változás állt be a joggyakorlatban. Egy jogegységi határozat értelmében a végrehajtási záradékot már nem tekinti a Kúria automatikusan egyenértékűnek egy bírósági ítélettel. „Ez azt jelenti, hogy egy régi, még a régi Ptk. alapján tett egyszerű felszólítás is megszakíthatta az elévülést, nem kellett hozzá végrehajtási cselekmény sem.”
Mindez jelentős következményekkel járhat a devizahiteles ügyekre nézve. „Ha valaki szeretné tisztán látni a lehetőségeit, elkerülhetetlen az előzményi iratok teljeskörű áttekintése. Mikor történt a szerződés felmondása? Volt-e engedményezés? Mikor, hogyan értesítették az adóst? Volt-e elszámolás, és azt a végrehajtó felé jelezték-e? Ha nem, történt-e szünetelés? Ezek a részletek dönthetik el egy ügy kimenetelét.”
Mindezeket figyelembevéve mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni – hangsúlyozza Zavaczky Márk. „Egy tapasztalt jogász gyorsan átlátja, mire kell figyelni, milyen iratokat kell bekérni, és milyen irányba lehet elindulni az adott ügyben.”
Ugyanakkor hozzáteszi: a jog egyik alapelve, hogy a vállalt kötelezettséget teljesíteni kell. „Ha az adós aláírt egy szerződést, akkor azt alapvetően teljesíteni kell – természetesen észszerű keretek között, és csak akkor, ha a szerződés jogszerűen jött létre, illetve a végrehajtás is szabályszerű.”
alc: Teljes megtérülés és teljesítési megállapodás
A téma összetettsége miatt is a devizahitel-ügyek nagy részében érdemes lehet első lépésként egyességi ajánlattal megkeresni a jogosultat – ajánlja a szakember. „Létezik egy 2019 óta hatályos MNB-ajánlás, amely – bár nem kötelező érvényű – hivatkozási alap lehet. Ebben többek között az szerepel, hogy a pénzügyi intézménynek indokolt esetben javaslatot kellene tennie egy úgynevezett teljesítési megállapodásra.”
Más kérdés, hogy a napi gyakorlat mást mutat. „A hitelintézetek gyakran azzal hárítanak, hogy a követelés még 2019 előtti, így nem vonatkozik rájuk az ajánlás. Az elengedés lehetősége ritkán kerül napirendre, a céljuk inkább a teljes megtérülés.”
De mit is jelent a „teljes megtérülés”? Zavaczky szerint ez nézőpont kérdése. „Ha az adós már visszafizette azt az összeget, amit eredetileg felvett – sőt, akár többet is –, vajon ez nem számít teljes megtérülésnek? Vagy csak akkor, ha a bank a háromszorosát kapja vissza? Ez az a pont, ahol a jogi kötelezettség és az erkölcsi igazságérzet nem mindig esik egybe.”
A pénzintézetek a vitás helyzetekben gyakran azzal érvelnek, hogy az adott bírósági döntés – például egy gépjármű-lízing ügyben született ítélet – nem alkalmazható általánosságban, különösen nem a közjegyzői okiratba foglalt, devizaalapú kölcsönszerződésekre. A másik gyakori hivatkozási pont az elévülés: szerintük az ügyek többsége már több mint öt éve lezárult, így az adós már nem élhet követeléssel.
Csakhogy – mutat rá Zavaczky Márk – a 2021-es uniós ítélet, amely Lengyelországból indult, világosan kimondja, hogy az ilyen jellegű fogyasztói követelések nem évülnek el automatikusan, főként akkor nem, ha az adós nem is tudott arról, hogy jogsérelem érte. „És sokan valóban csak most, évek múltán szembesülnek azzal, hogy a szerződésük akár tisztességtelen is lehetett” – teszi hozzá az ügyvéd.
„Én mindig azt vallom – folytatja –, hogy az ügyekben a legkisebb ellenállás irányába kell mozdulni. Az ügy összes momentumát fel kell tárni, mint egy orvosi diagnózis során, és annak alapján kell meghatározni a célt, majd ehhez igazítani a megfelelő jogi eszközt. Nincs mindenre egy sablonmegoldás, én az az ügyfél céljaihoz illeszkedő stratégiában hiszek.”
Érsek M. Zoltán