Fotó: meyerburger.com
A svájci Meyer Burger, amely egykor a napelemes ipar egyik legnagyobb reménységeként ragyogott, mára a csőd szélére sodródott. A cég, amely prémium európai napelemgyártóként kívánta meghódítani a globális piacot, 15 év alatt 1,5 milliárd svájci frank veszteséget halmozott fel, és a legfrissebb hírek szerint legnagyobb ügyfele, a New York-i székhelyű Desri is felmondta a szerződését.
Mi vezetett a Meyer Burger hanyatlásához, és milyen tanulságokat vonhatunk le a történetből? A a svájci Handelszeitung bemutatta a svájci solaróriás bukásának legfontosabb okait és azok hátterét.
1. Túlzott függőség a legnagyobb ügyféltől
A Meyer Burger egyik legnagyobb hibája az volt, hogy túlságosan függött egyetlen nagy ügyfelétől, a Desri-től, amely a cég legfontosabb megrendelőjeként jelentős bevételt biztosított. Amikor a Desri váratlanul felmondta a szerződést, a cég pénzügyi helyzete drámaian megromlott. A Handelszeitung szerint a Meyer Burger vezetése jelenleg is elemzi a helyzetet, de a kündigung (szerződésfelmondás) olyan súlyos csapás, hogy az akár a cég végleges megszűnését is eredményezheti. A vállalat közleménye szerint a folyamatban lévő pénzügyi restrukturálási kísérletek is veszélybe kerültek, ami gyakorlatilag a működés ellehetetlenülését vetíti előre. Ez az eset rávilágít arra, hogy a túlzott függőség egyetlen ügyféltől kiszolgáltatottá teheti még a legnagyobb cégeket is.
2. Sorozatos veszteségek és gyenge pénzügyi stratégia
A Meyer Burger már hosszú ideje küzdött pénzügyi nehézségekkel. A Handelszeitung beszámolója szerint a cég 2019-ben a hetedik egymást követő évét zárta veszteséggel, miközben az árbevétel és a megrendelések száma is csökkent. A 15 év alatt felhalmozódott 1,5 milliárd svájci frank veszteség jól mutatja, hogy a cég képtelen volt nyereséges működést elérni, annak ellenére, hogy technológiai vezető szerepet töltött be a napelemes iparban. A pénzügyi nehézségeket súlyosbította, hogy a cég 2022-ben 250 millió svájci frankos tőkeemelést tervezett a gyártási kapacitás növelésére, ám ez sem hozta meg a várt fordulatot. A nem megfelelő pénzügyi stratégia és a veszteségek folyamatos halmozódása aláásta a cég hosszú távú fenntarthatóságát.
3. Versenytársak és az ázsiai piac dominanciája
A globális napelemes piacot az ázsiai gyártók, különösen a kínai cégek uralják, amelyek alacsonyabb költségekkel és hatalmas gyártási kapacitással dolgoznak. A Meyer Burger hiába rendelkezett technológiai előnnyel – például a Heterojunction (HJT) és a tandemsolarcella-technológiák terén –, nem tudta felvenni a versenyt az olcsóbb ázsiai alternatívákkal. A cég prémiumtermék-stratégiája, amely az európai piacokra és a magas minőségre épített, nem bizonyult elég vonzónak a költségérzékeny vásárlók körében. Az európai gyártók, köztük a Meyer Burger, hátrányba kerültek a kínai dömpingárakkal és a támogatott gyártási rendszerekkel szemben, ami jelentősen hozzájárult a cég piaci részesedésének csökkenéséhez.
4. Stratégiai hibák és elhibázott döntések
A Meyer Burger története tele van elhibázott stratégiai döntésekkel. Az egyik legnagyobb hibának az bizonyult, hogy a cég nem használta ki saját technológiai előnyeit saját gyártási kapacitás kiépítésére. 2018-ban a legnagyobb részvényes, a Sentis, már sürgette a céget, hogy építsen saját gyártósorokat ahelyett, hogy technológiáit más cégeknek adja el. Ehelyett a Meyer Burger 2019-ben eladta wafergyártó üzletágát az amerikai PSS-nek 50 millió svájci frankért, ami bár rövid távú bevételt hozott, hosszú távon csökkentette a cég piaci versenyképességét. Emellett a cég vezetése nem tudott hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan változó piaci körülményekhez, például a globális ellátási láncok zavaraihoz és a nyersanyagárak emelkedéséhez.
5. A németországi üzem kudarca és az amerikai kaland
A Meyer Burger próbált új piacokra lépni, hogy csökkentse függőségét az európai piactól. A cég Németországban, Freibergben működő modulgyára azonban nem hozta a várt eredményeket, és 2024-ben bejelentették annak bezárását. Ezzel párhuzamosan a cég vezetője, Gunter Erfurt, egy radikális lépést fontolgatott: a gyártósorok leszerelését és az Egyesült Államokba történő áthelyezését. Ez a lépés azonban túl kockázatosnak és költségesnek bizonyult, ráadásul a Desri szerződésfelmondása végleg ellehetetlenítette az amerikai terjeszkedést. A német üzem bezárása és az amerikai tervek kudarca tovább mélyítette a cég válságát.
6. Subvenciók hiánya és politikai akadályok
A Meyer Burger sikere részben az európai és svájci állami támogatásoktól függött, ám ezek elmaradása súlyos csapást mért a cégre. Németországban például az FDP (Német Szabaddemokrata Párt) ellenállása miatt nem sikerült állami támogatást szerezni a freibergi üzem fenntartására, ami a gyár bezárásához vezetett. Az európai piacokon a támogatási rendszerek hiánya és a politikai döntéshozatal lassúsága miatt a Meyer Burger nem tudta ellensúlyozni az ázsiai versenytársak előnyeit, ami tovább rontotta a cég helyzetét.
Tanulságok és a jövő
A Meyer Burger története intő példa arra, hogy a technológiai vezető szerep önmagában nem elég a sikerhez. A cég bukása rávilágít arra, hogy a globális piacon való versenyképességhez elengedhetetlen a diverzifikált ügyfélkör, a hatékony pénzügyi stratégia és a rugalmas alkalmazkodás a piaci változásokhoz. A Meyer Burger esete azt is megmutatja, hogy az európai napelemes iparág nehézségei nemcsak egyetlen cég problémáját tükrözik, hanem az egész kontinens kihívásait a globális versenyben.
Bár a cég jelenleg a fizetésképtelenség ellenére is próbálja fenntartani németországi üzemét, a kilátások nem biztatóak. A Meyer Burger sorsa most attól függ, hogy sikerül-e új befektetőket találni vagy a megmaradt eszközöket értékesíteni. Egy azonban biztos: a svájci napelemes ipar egykori csillaga, amely a fenntartható jövő ígéretét hordozta, most nehéz időket él.
Érsek M. Zoltán
