Ősi városfalak, legendákkal teli dombok, aranyban gazdag folyópart – ez Lüdia, Kroiszosz (Krőzus) és Midász király ókori földje, Törökország legújabb, 22. világörökségi helyszíne, amely mostantól a kulturális világjárók bakancslistájának új kedvence lehet.
Van egy hely Törökország nyugati részén, Manisa tartományban, amelyet eddig legfeljebb a régészet szerelmesei tartottak számon titkos kedvencükként. De az UNESCO világörökségi listájára frissen felkerült Szardeisz és a mellette húzúdó Bintepe halomsírjai mostantól azokhoz is szólnak, akik mítoszokat, a múlt varázsát és a felfedezés örömét keresik egy-egy úti célban.
Az aranyat érő érintés
Szardeisz, Lüdia egykori fővárosa volt az a hely, ahol a Kr. e. 6. században először vertek arany- és ezüstpénzt, amely új korszakot nyitott a pénz és a kereskedelem történetében. Gazdagságát a Pactolus (ma Sart Çayı) folyó medrében talált aranyrögök alapozták meg.
A legenda szerint Midász király ebben a folyóban fürdött meg, hogy megszabaduljon az arannyá változtató érintés átkától (Dionüszosz isten egy szívességért cserébe teljesítette a király kívánságát: minden, amihez Midász hozzáért, arannyá változott). A mítosz szerint az aranyérintés ereje a vízbe szállt, és úgy tartják, ettől vált a folyó aranyban gazdaggá.
Szardeisz uralkodói, mint Kroiszosz (Krőzus), mesés vagyonukkal írták be magukat a történelembe, és tették a várost az ókori világ egyik legirigyeltebb helyévé.
Egy elveszett világ nyomai
Lüdia egykori fővárosának különleges városszerkezete – teraszaival, erődített falaival, szentélyeivel és temetőivel – ritka bepillantást enged egy letűnt civilizáció életébe.
A közeli Bintepe halomsírjai több mint 119 uralkodói sírhelyet rejtenek, amelyek együttese a világ egyik legnagyobb ókori nekropoliszát alkotja 7500 hektárnyi területen. A sírdombok látványa egyszerre lenyűgöző és misztikus, ideális terep azoknak, akik a nyaralásukba egy kis időutazást is belecsempésznének.
Szardeisz ma is él – és éjszaka is látogatható
A város Lüdia bukása után is fennmaradt: perzsák, görögök, rómaiak és bizánciak írták tovább Szardeisz történetét. Ma is láthatók a lenyűgöző római kori emlékek, a fürdőkomplexum, az akropolisz és Artemisz temploma, valamint az ókor legnagyobb ismert zsinagógája. Szardeisz emellett a keresztény zarándokutak egyik fontos állomása is: a Jelenések könyvében említett hét gyülekezet egyike is itt található.
Miközben a régészek a múltat tárják fel, a látogatók már most is átélhetik annak varázsát, a város ugyanis nyitva áll, sőt az Éjszakai Múzeumok program keretében nyáron késő esti látogatásra is lehetőség van. Így az időutazás szó szerint a csillagok alatt folytatódhat.
Időtlen időutazás
Szardeisz nem csupán egy régészeti helyszín, hanem élő emléke annak, hogyan formálja a múlt a jelent. Egy olyan világörökségi hely, ahol minden kő, minden domb és minden mítosz egy nagyobb történet darabja, és ha egyszer eljutsz oda, rájössz, hogy a múlt nem tűnt el, csak megvárta, hogy újra rátalálj.