Ki ne ismerné a Wikipediát, a valaha volt legsikeresebb és legátfogóbb online lexikont. De kevesen tudják, hogy a több száz millió olvasónak ingyenes tudást adó nonprofit oldal úszik a pénzben. Innovatív finanszírozási módszere gazdaggá tette az alapítókat.
Minden évben két hónapig felhívás olvasható a Wikipedia fejléce alatt a 339 nyelvi verzió mindegyikén. A 2001 januárjában indult, bárki által szerkeszthető, nyílt tartalmú online enciklopédia adományokat kér, mert támogatás nélkül működésképtelenné válik az UNESCO immateriális világörökségi várományos lexikon.
Kifinomult adományszerzés
A világviszonylatban 6. leglátogatottabb weboldalból bárki ingyen meríthet tudást, mert egy alapítvány a fenntartó, a szócikk írók többsége pedig önkéntesek. Azonban a 62 millió bejegyzés mögött komoly technikai háttér és egy nagy szervezet, a Wikimedia Foundation Inc. (WMF) áll. 700 szakembere, valamint az alapítók és a top-menedzserek elvárják a piaci bért, illetve az oldal jelentőségéhez igazodó prémiumot. Hasonlóan működik a legnépszerűbb független webböngészője, a Firefox és az alternatív operációs rendszer, a Linux is. A Firefox-anyacég, a Mozilla CEO-ja, Mitchell Baker 5,6 millió USD-t, míg a Linux alapító Linus Torvalds 1,6 millió USD-t keresett 2022-ben.
A finanszírozás adományokból történik. A Wikipedia 2022-ben 165 millió USD-t kapott 336 ezer támogatótól. Hatalmas ugrás az induló év, 2003 80 ezer USD-jével összevetve. „Eddig minden évben sikerült elérni a kitűzött, a felhívásunkban is olvasható célösszeget” – nyilatkozta Till Mletzko, a német alapítvány vezetője. Pedig ez is exponenciálisán nő; Németországban 2011 és 2014 között a duplájára. „Olvasóink szívesen áldoznak arra, hogy nem kereskedelmi forrásból jussanak tudáshoz.”
Vállalatbirodalom a tudásbirodalom mögött
A Wikipedia társalapító, Jimmy Wales által kitalált finanszírozási módszer szerint a bevétel a Wikimedia Foundation Inc., a WMF országonkénti egyesületeihez kerül, amik ezt átutalják a San Francisco-i székhelyű WMF-nek. A szócikkekért felelő leány-alapítványok a visszaosztott pénzből működnek. A módszert mások mellett az Opera és a Mozilla is átvette, de egyetlen sem olyan sikeres a gyűjtésben, mint a Wikipedia. A WMF-nek 2023 végén 255 millió likvid tőkéje volt. Habár eleinte arányaiban sokkal nagyobb volt a profitrés: 2003-ban 80 ezer USD bevételhez 20 ezer USD kiadás párosult. A WMF mellett a leányalapítványok többsége is nyereséges – áll a digitális jogra specializálódott svájci ügyvéd, Martin Steiger elemzésében; a svájci 4,2 millió CHF bevétel mellett 1,4 milliót takarított meg, amivel 6,8 millióra nőtt a tartaléka és 8 millióra a vagyona, pedig 2023-ban a bevétele 71%-a a WMF-hez került.
A Wiki-birodalom további sajátossága, hogy a nemzeti Wikimedia alapítványok nem vállalnak felelősséget az általuk gondozott tartalomért – hívja fel a figyelmet Steiger.
Ilyen a Wiki-marketing
A kampány tesztfázisban a felhasználók 5% százaléka részben eltérő formázású és tartalmú felhívást lát. A végleges a reakcióik függvénye. „Így tudtuk meg, hogy az aktuális felület nyelvének, illetve országának megnevezése 11%-al növeli a támogatási hajlandóságot” – áll a német Wikipedia korábbi ügyvezetője, Pavel Richter „Wikipedia-Story“ című könyvében. Valamint, hogy 2022-ben az oldalmegnyitások 0,01%-a járt adakozással.
Korábban a „social proof“- elv orientálta a kampányt: az emberek szeretnek igazodni az előttünk lévőkhöz. Ezért a felhívásban mindig szerepelt, hányan és mennyit adtak már. Amióta arra hívják fel a figyelmet, mennyi adomány hiányzik még, 22%-al nőtt az adakozási kedv.
A direkt marketing is része a kampánynak: a korábban adakozók e-mailt kapnak, amiben alapítványi tagságra motiválják őket. A legsikeresebben a német Wikimedia, aminek 110 ezer tagja van, több, mint az amerikainak és akik legalább évi 24 euróval hozzá kell járulniuk a működéshez.
A Wikipedia lelke a bejegyzések író önkéntesek közössége. Szabadidejükben írnak a nekik kedves témákról, legyen az focicsapat, mozdony vagy a 100 éves háború. Sokukat zavarja az agresszív kampány és a Wikipedia vállalatbirodalommá válása. „A felhívás reprezentálja az egyre mélyebb szakadékot a Wiki-menedzsment és az önkéntesek között” – véli a 2006 óta angol szócikkeket író Pete Forsyth. A menedzsment viszont az önkéntesek naivitását tartja a problémának. A mai mérettel a Wikipedia nem tudna teljesen önkéntes alapon, pénz és tartalék nélkül működni – érvel a menedzsment.
Mesterséges intelligencia – segítség és fenyegetés egyszerre
Az utóbbi időben a szócikkeket is egyre inkább a fizetett alkalmazottnak kell írniuk. Egyrészt, mert fogynak az önkéntesek. Másrészt, mert tipikusan 50 feletti fehér férfiak, ezért sokszor tetten érhető az egyoldalú perspektíva, az őket kevésbé érdeklő bejegyzések felületessége, illetve hiánya. Megoldás lehet a mesterséges intelligencia (AI) bevonása. Azonban egyelőre a menedzsment és az önkéntesek se tartják elég színvonalasnak a chatbotok írásait.
Az AI jelenleg etikátlan konkurencia. „Egyszerűbb az azonnal válaszoló Siri-t kérdezni, mint a Wikipedia sokszor részletes szójegyzékét végigolvasni” – foglalta össze a problémát az egyik vezető német bejegyzésíró, Kevin Golde. Az Apple, Google, ChatGPT & co. ráadásul forrásmegjelölés és ellenszolgáltatás nélkül veszi át a Wikipedia tartalmakat. Tehát felhasználóik egyrészt egyre kevesebben töltik be az online lexikont, másrészt nem tudják, hogy az AI-rendszer a Wikipedia tollával ékeskedik. Ezért kiesnek a potenciális adakozók sorából. A megoldás a kesztyű felvétele egy Wiki-chatbot kifejlesztése lehet.
