Kezdőlap Hírek Az azonosítatlan drónok tönkretehetik a polgári légiközlekedést
No menu items!

Az azonosítatlan drónok tönkretehetik a polgári légiközlekedést

class="w-full mb-[4px] mt-0">
Az elmúlt években történt, akár a terrorcselekmények határát súroló események miatt egyre növekvő aggodalmat kelt a polgári légiközlekedés biztonsága és működése szempontjából az azonosítatlan drónok megjelenése a repülőterek közelében.
Miközben az elmúlt nyarakon a légtér zsúfoltsága miatti késések miatt volt pánik helyzet az utazók körében, a legújabb fejlemény az, hogy az azonosítatlan drónok berepülése miatt kellett már többször is leállnia egy-egy nagy repülőtérnek. Ami érthetően még a korábbiaknál is nagyobb késéseket, sőt kaotikus állapotokat okozott, hiszen ezek az incidensek a repülőtér-leállásokkal együtt járatkésésekhez és -törlésekhez, valamint jelentős gazdasági és végső soron társadalmi következményekkel is együtt járnak. A nemzetközi szakcikkek alapján AzÜzlet azt próbálta összefoglalni, hogy ez az új helyzet miként befolyásolhatja a jövőben a polgári légiközlekedést, különös tekintettel a biztonsági, gazdasági és szabályozási kihívásokra.
Minimum zavaró repülések
Az alábbi táblázat a legutóbbi és legjelentősebb incidenseket foglalja össze, kiemelve azok helyszínét, időpontját és hatásait:
Dátum / Időszak
Helyszín / Repülőtér(ek)
Incidens / Leállás
Főbb hatások és megjegyzések
2025. október 3.
Müncheni repülőtér, Németország
Drónészlelések miatt éjszakai leállás.
17 járat törlése, 15 járat átirányítása, közel 3000 utas érintett. A működés másnap reggel folytatódott [1].
2025. szeptember 22.
Koppenhágai repülőtér, Dánia
Két-három nagy drón észlelése ellenőrzött légtérben. A járatokat közel 4 órára leállították.
Körülbelül 31 járatot átirányítottak; ~100 járatot késleltettek vagy töröltek; mintegy 20 000 utas érintett. A hatóságok a drónkezelőt „képzettnek” minősítették [1].
2025. szeptember 22. (ugyanazon az éjszakán)
Oslói repülőtér, Norvégia
Drónészlelés háromórás leállást okozott.
Több járatot töröltek vagy átirányítottak. Két azonosítatlan drónt jelentettek [1].
2025. szeptember 24–25.
Aalborg repülőtér, Dánia, valamint Esbjerg, Sønderborg, Skrydstrup
Több drónbehatolás ideiglenes lezárásokhoz és forgalomkorlátozásokhoz vezetett.
Az incidensek két éjszakán át tartottak, a működést ismételten megzavarták [1].
2025. szeptember 25.
Billund és Kastrup, Dánia
További drónészlelések további légtérkorlátozásokat váltottak ki, többek között katonai létesítmények felett.
A dán tisztviselők lehetséges „hibrid támadásra” figyelmeztettek [1].
2025. szeptember 27.
Karup légibázis és más dán katonai bázisok
Több drónt észleltek stratégiai infrastruktúra közelében.
A NATO fokozta a megfigyelést; Dánia további védelmi eszközöket telepített [1].
2018
London Gatwick, Egyesült Királyság
33 órás drónészlelés.
1000 járat törlése vagy átirányítása, 140 000 utas érintett [1].
A gazdaság is kárát látja
Az azonosítatlan drónok okozta repülőtér-leállások jelentős pénzügyi veszteségeket okoznak a légitársaságoknak, repülőtereknek és az érintett iparágaknak. A járatkésések, törlések és átirányítások közvetlen költségei mellett az utasok elszállásolása és kártérítése is komoly terhet ró a szolgáltatókra.
Különösen nagy kihívást jelentenek a biztosítási fedezetek. Charles Röbin, a Clyde & Co partnere szerint a meglévő üzletmenet-megszakítási biztosítások gyakran fizikai kárhoz kötik a kártérítést, ami nem fedi le a drónok okozta nem fizikai zavarokat. Ezért sürgős szükség van a biztosítási feltételek felülvizsgálatára és szélesebb körű fedezetek bevezetésére az ilyen típusú, nem fizikai károkat okozó eseményekre.
A logisztikai és ellátási lánc zavarai is jelentősek. Az időérzékeny légi áruszállításban bekövetkező fennakadások romlandó áruk, például élelmiszerek, gyógyszerek és sürgős ipari alkatrészek károsodásához vezethetnek. Ez megnövekedett szállítási költségeket és hosszabb szállítási időket eredményez, ami végső soron az árak emelkedéséhez vezethet.
A turizmus és vendéglátás szektor is súlyosan érintett. A járatok törlése miatt lemondott utazások, valamint a szállodai és rendezvényszervezői veszteségek komoly gazdasági károkat okozhatnak az érintett régiókban. Az utasoknak magasabb jegyárakkal és a késések, átirányítások, törlések miatti további költségekkel kell számolniuk. A nyugat-európai repülőterek rövid távon drágábbá válhatnak a megnövekedett forgalom miatt, mivel a légitársaságok biztonságosabb útvonalakat választanak.
Mit hozhat a jövő
Hibrid légtérmegtagadás (Hybrid Air Denial)
Az azonosítatlan drónok által jelentett fenyegetés egy újfajta „szürke zónás hadviselés” részét képezi, amelyet szakkifejezéssel hibrid légtérmegtagadásnak neveznek. Ebben a megközelítésben az ellenfelek olcsó drónokat használnak a nemzeti légtér kihívására és a polgári, valamint katonai légi műveletek megzavarására anélkül, hogy teljes körű konfliktust váltanának ki.
Ez a taktika különösen hatékony az alacsony költség, a könnyű hozzáférés és a minimális észlelt kockázat kombinációja miatt. A drónok olcsók, különösen az elfogásukhoz szükséges eszközökhöz képest. Egyetlen drón, amely sokkal olcsóbb, mint bármely modern repülőgép, képes leállítani egy repülőteret, amely több tízezer utast és több millió dollár értékű rakományt kezel. Mivel ezek a rendszerek általában nem rendelkeznek emberi kezelővel és fegyvertelenek, az ellenfelek alacsonyabb eszkalációs kockázattal folytathatnak hibrid hadviselést. A kereskedelmi forgalomban kapható rendszerek bevetése lehetővé teszi a hiteles légtérmegtagadást, ami megnehezíti a hatóságok számára az üzemeltetők azonosítását és felelősségre vonását.
A drónok célja gyakran a félelem és megosztottság terjesztése, valamint a kormányokba vetett bizalom aláásása a légtér biztonságának fenntartásával kapcsolatban. Az ilyen incidensek arra kényszerítik a kormányokat, hogy magyarázatot adjanak arra, miért nem tudják megakadályozni az ilyen zavarokat, ami erodálja az intézményekbe vetett bizalmat.
Technológiai és szabályozási válaszok
A drónfenyegetésre adott válaszok magukban foglalják a technológiai fejlesztéseket és a szabályozási keretek módosítását. A NATO-országok, köztük Dánia, tárgyalnak az ellen-drón rendszerek bevezetéséről, például egy „drónfal” létrehozásáról Kelet-Európában. Azonban az ilyen rendszerek telepítése jelentős időt, akár 2-3 évet is igénybe vehet.
Emellett jogszabályi változásokra is szükség van. Javaslatok születnek a drónok lelövését lehetővé tevő jogszabályok bevezetésére, különösen a kritikus infrastruktúra védelme érdekében. A megnövelt légi rendészet, a gyors NOTAM-ok (Notice to Air Mission: egy repüléssel kapcsolatos közlemény, amely távirati úton továbbított információkat tartalmaz a légiforgalmi berendezések, szolgálatok, eljárások létesítéséről, állapotáról, változásáról vagy veszély fennállásáról, amelyek ismerete elengedhetetlen a repülés biztonsága szempontjából. Forrás:wikipedia) kiadása és az ideiglenes alacsony magasságú korlátozások bevezetése az érintett régiókban szintén fontos intézkedések a légtér biztonságának fenntartására.
Végső soron az, hogy az azonosítatlan drónok jelentős és növekvő fenyegetést jelentenek a polgári légiközlekedésre, a közvetlen anyagi károkon is túlmutat. És mivel a jövőben várhatóan tovább nő az ilyen incidensek száma, különösen az észak- és kelet-európai régiókban, a geopolitikai feszültségek miatt, a légiközlekedési iparágnak, a kormányoknak és a biztosítóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell ehhez az új valósághoz, átfogó stratégiákat kidolgozva, amelyek magukban foglalják a technológiai fejlesztéseket, a jogszabályi keretek módosítását és a nemzetközi együttműködést a légtér biztonságának és a polgári légiközlekedés zavartalan működésének hosszú távú biztosítása érdekében.

Érsek M. Zoltán

Címlapfotó:Freepik

Források

[1] Insurance Business UK. (2025, október 3.). Drone disruption: are aviation insurers ready for the risks? Elérhető:
[2] Bremer, M. K., & Grieco, K. A. (2025, október 2.). Hybrid air denial: The new gray zone battleground raging above Europe. Defense News. Elérhető:
[3] ZeroFox. (2025, szeptember 25.). Flash Report: Drone Sightings Disrupt Airport Operations in Europe. Elérhető:
[4] CBS News. (2025, szeptember 27.). Danish defense ministry reporting drones spotted overnight at defense facilities. Elérhető:
Hirdetés

Zöld Stratégia 2026: a fenntartható értékteremtés példái. Nemzetközi konferencia december 9.
Egyre több vállalkozás ismeri fel, hogy a zöld átállás nem elsősorban kötelezettség, hanem kézzelfogható előny: alacsonyabb energia- és működési költségek, stabilabb finanszírozás, erősebb márka és kiszámíthatóbb beszállítói pozíció.
A versenyképesség ma már részben azon múlik, ki mennyire ügyesen építi fel saját fenntarthatósági rendszerét.

További információért kattintson ide.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Másodpercek alatt frissülnek az árak a hazai üzletekben

2025-ben a digitális polccímkék adják a stabilitást a kiskereskedelemben.

Szembe mennek a magyar utazók a nemzetközi trenddel

Távol-keleti desztinációk vezetik a magyar körutazási trendeket

Budapesten csökkentek a lakásárak októberhez képest

Az ingatlan.com novemberi lakásárindexe szerint országos szinten érdemben lassult a lakásárak emelkedése, havi szinten országosan 0,5 százalékos emelkedés történt, ami jóval elmarad a szeptemberi 2,8, valamint az októberi 1,5 százalékos havi drágulási ütemtől, Budapesten pedig tavaly óta először minimális csökkenés történt, a fővárosban ugyanis 0,1 százalékkal mérséklődtek az árak, ami inkább stagnálásnak tekinthető.

Megvan, mennyi lesz a minimálbér 2026-ban

A 2026-ra bejelentett minimálbérre nézve ez azt jelenti, hogy aki ennyit keres, az legfeljebb 107 331 forintot fordíthat hiteltörlesztésre
Hirdetés

Hírek

Másodpercek alatt frissülnek az árak a hazai üzletekben

2025-ben a digitális polccímkék adják a stabilitást a kiskereskedelemben.

Szembe mennek a magyar utazók a nemzetközi trenddel

Távol-keleti desztinációk vezetik a magyar körutazási trendeket

Budapesten csökkentek a lakásárak októberhez képest

Az ingatlan.com novemberi lakásárindexe szerint országos szinten érdemben lassult a lakásárak emelkedése, havi szinten országosan 0,5 százalékos emelkedés történt, ami jóval elmarad a szeptemberi 2,8, valamint az októberi 1,5 százalékos havi drágulási ütemtől, Budapesten pedig tavaly óta először minimális csökkenés történt, a fővárosban ugyanis 0,1 százalékkal mérséklődtek az árak, ami inkább stagnálásnak tekinthető.

Megvan, mennyi lesz a minimálbér 2026-ban

A 2026-ra bejelentett minimálbérre nézve ez azt jelenti, hogy aki ennyit keres, az legfeljebb 107 331 forintot fordíthat hiteltörlesztésre

Rekordforgalom várható az MPL csomagautomatáknál, december 12-ig érdemes leadni a karácsonyi rendeléseket

A Magyar Posta előrejelzése szerint a karácsonyt megelőző hetekben...

Lezárult a Nébih országos téli élelmiszerlánc-ellenőrzésének első szakasza

A késztermékek jelölése a legtöbb esetben megfelelő volt, egyebek mellett az adalékanyagokra és az allergénekre vonatkozó jelölések is.

Kappadókia először szerepel a MICHELIN Guide-ban – egy izmiri étterem két csillagot kapott

A MICHELIN Guide bemutatta 2026-os törökországi válogatását, amelyben Kappadókia először szerepel, rögtön 18 étteremmel.

Wizz Air: debreceni járatok újraindítása

Május 2-ától indulnak el újra a járatok Eindhovenbe, a holland város repülőterére heti két alkalommal, kedden és szombaton lehet eljutni a társaság repülőgépével.
Hirdetés

Gazdaság

NGM: Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil

Októberben (egy hónap alatt) a központi alrendszer 339,0 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 427,0 milliárd forintos hiánnyal.

10 újdonság, amit a magyar revolutosok megkaphatnak a közeljövőben

Érkeznek a hírek a sajtóban arról, hogy a Revolut megnyitotta a magyarországi fióktelepét. De azt már kevesen tudják, hogy az jogilag már évek óta...

Nem a párna a pénz legjobb helye az inflációban

Akciós bankbetétekkel rövid távon is kivédhető a pénzromlás

Óvatosan fektetnek be a magyarok, a pénzügyi műveltség és a digitális bizalom erősítésre szorul

Az XTB egy nemzetközi befektetési applikáció, amelynek világszerte több mint 2 millió felhasználója van. A befektetési szolgáltató XTB csoport több mint 1300 munkavállalót foglalkoztat.