
Linda Hasenfratz, a Linamar Corporation elnök-vezérigazgatója Fotó: country93.ca
Kanadában évek óta a gazdaság központi témája a gyenge termelékenység. A vita most új, kritikus hangot kapott: Linda Hasenfratz, a Linamar Corporation cégóriás elnök-vezérigazgatója egy torontói konferencián egyenesen a közszférát nevezte meg a kanadai termelékenységi lemaradás fő okaként.
Linda Hasenfratz szerint, miközben az üzleti szféra ugyan jelentős előrelépést tett az elmúlt 25 évben – nagyjából 50 százalékkal növelve a termelékenységet 2000 óta –, a nem üzleti szektor, vagyis a kormányzati és nonprofit területek teljesítménye gyakorlatilag „zéró növekedést” mutat. A University of Waterloo Tech Horizons konferenciáján úgy fogalmazott: „Frusztráló, amikor azok bírálják a vállalatokat a termelékenység miatt, akik közben maguk teljesen laposak, mint a palacsinta.” Vagyis szerinte a kormányzati és nonprofit területek termelékenységi mutatója régóta „lapos”, növekedés nélküli – számol be a Financial Post.
A „break the glass” vészhelyzet háttere
A termelékenységi aggodalmak 2024-ben kerültek igazán reflektorfénybe, amikor Carolyn Rogers, a Bank of Canada első helyettes kormányzója „break the glass emergency”-nek, vagyis sürgős beavatkozást igénylő vészhelyzetnek nevezte a helyzetet. Kanada termelékenysége ugyanis 1984-ben még elérte az amerikai szint 88 százalékát, 2022-re azonban 71 százalékra esett vissza.
Hasenfratz szerint azonban hiba kizárólag az Egyesült Államokhoz mérni Kanadát. Úgy látja, a legtöbb fejlett ország szintén elmarad az USA teljesítményétől, így a valódi kérdés inkább az, mi az, amit az amerikai gazdaság jobban csinál. Véleménye szerint ebben nagy szerepe lehet a technológiai szektornak, amely hatalmas bevételeket generál, miközben viszonylag kevés foglalkoztatottal működik.
A Linamar vezetője szerint félrevezetőek azok az elemzések, amelyek a kanadai gazdaság egészét egységes blokként értelmezik. Miközben vannak gyengébben teljesítő szegmensek, más ágazatok kifejezetten jól szerepelnek. „Vannak szektorok, amelyek gyorsabban növelik a termelékenységet, mint az Egyesült Államok. A feldolgozóipar például az elmúlt 15 évben kétszer olyan ütemben fejlődött, mint az USA-ban” – mondta.
A beruházási adatok is ezt támasztják alá: 2010 óta Kanadában hatszor gyorsabb ütemben nőtt a feldolgozóipari beruházások volumene, mint az Egyesült Államokban.
„Amikor azt halljuk, hogy a kanadai üzleti szféra nem fektet be, az egyszerűen nem igaz” – tette hozzá.
A közszféra szerepe a lemaradásban
Hasenfratz szerint a termelékenység elemzését gyakran torzítja az aggregált adatok használata. A nem üzleti szektor szükségszerűen nem termel bevételt – de szerinte még így is van tér a hatékonyság javítására. Úgy véli, a kanadai gazdaság termelékenysége jelentősen javulna, ha több munkavállaló kerülne át a bevételt termelő, piaci szférába.
„A nem üzleti szektorból sok embert át kellene mozgatni a bevételt termelő vállalkozásokba. Ennek óriási hatása lenne Kanada termelékenységére” – tette hozzá.







