
Ha valakinek nincs társadalombiztosítási jogviszonya, de egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet vagy fizet helyette az állam, akkor térítésmentes egészségügyi ellátásra jogosult. Ekkor nem áll fenn teljes biztosítási jogviszony, ami azt jelenti, hogy a biztosított nem jogosult pénzbeli ellátásokra, állami támogatásokra, néhány kivételes helyzettől eltekintve.
Mivel általában szükséges a teljes értékű TB jogviszony állami támogatásokhoz, így ezek a pénzbeli juttatások nem vehetők igénybe azok számára, akik maguk után fizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Jogosultság hitelekre és támogatásokra
A vonatkozó rendeletek a támogatási jogosultságot alapvetően folyamatos TB jogviszonyhoz kötik, és legtöbbször 2 éves időtartamot írnak elő, illetve ha valaki legalább 1 éve átalányadózó egyéni vállalkozó, őstermelő, vagy KATA-s vállalkozó, akkor 1 év folyamatos TB-jogviszony is elegendő. A feltételeket pontosan az adott támogatásokra vonatkozó rendeletek tartalmazzák.
TB jogviszony igazolása szükséges az olyan állami támogatású hiteleknél, mint az
- Otthon Start: alapesetben minimum 2 éves biztosítotti jogviszony;
- CSOK Plusz: alapesetben minimum 2 éves biztosítotti jogviszony;
- Falusi CSOK hitel: alapesetben minimum 2 éves biztosítotti jogviszony;
- Babaváró hitel: alapesetben minimum 3 éves biztosítotti jogviszony;
- Munkáshitel: minimum 180 nap biztosítotti jogviszony.
Ezeknél a hiteleknél az állami támogatás TB nélkül nem vehető igénybe. Egyes esetekben megjelenik kivételként a tanulói, hallgatói jogviszony, illetve az Otthon Startnál a gyermekek otthongondozási díjában (GYOD) vagy ápolási díjban részesülőknek, illetve megváltozott munkaképességűeknek nem szükséges TB-jogviszonyt igazolni.
Ugyanakkor az utolsó 180 biztosítotti napra jellemzően szigorúbb feltételek vonatkoznak a támogatásoknál, így egyrészt az, hogy nem lehet külföldi jogviszony (kivéve ingázók az Otthon Startnál), másrészt nem lehet tanulói vagy közfoglalkoztatási jogviszony.
Miért nem elég a járulékfizetés?
Azért nem elég az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése a pénzbeli juttatások igénybevételére, mert a vonatkozó rendeletek társadalombiztosítási jogviszonyt írnak elő.
Ennek pedig az az oka, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék csak egészségügyi ellátásra jogosít, míg a társadalombiztosítási jogviszony nemcsak egészségügyi ellátást, hanem nyugdíjjogosultságot, táppénzt, munkanélküli ellátást, CSED/GYED stb. is biztosít.
A bruttó bérből levont 18,5%-os TB-járulék ugyanis a következőkből áll össze:
- 10%: nyugdíjjárulék, mely például öregségi nyugdíjra jogosít;
- 7%: egészségbiztosítási járulék, mely többek között táppénzre, CSED-re, GYED-re és teljes körű egészségügyi ellátásra jogosít;
- 1,5%: munkaerőpiaci járulék, ami álláskeresési járadékra jogosít.
Összegük sem azonos, hiszen míg 2026-ban az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 12 300 Ft, addig a 2026-ban érvényes minimálbér (bruttó 322 800 Ft) után is közel 60 000 Ft a kifizetendő TB-járulék összege.
Mi a megoldás, ha támogatást szeretnél?
Mivel a legtöbb pénzbeli juttatás, állami támogatás TB jogviszony alapján lehetséges, így ha támogatott hitelt szeretnél felvenni, akkor teljes biztosítotti státuszt kell létesítened. A biztosítási jogviszony általában valamilyen munkavégzésre irányuló, jövedelemszerző tevékenységgel jön létre.
TB jogviszony megszerzése
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló, 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosítottá válik az, aki
- valamilyen munkaviszonyban, alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik;
- szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tag;
- álláskeresési támogatásban részesül;
- egyéni vagy társas vállalkozó;
- egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll;
- egyházi személy;
- mezőgazdasági őstermelő;
- kisadózó;
- állami projektértékelő;
- választott tisztségviselő;
- köztársasági elnök házastársa;
- vagy rá az európai közösségi szabályok szerint a magyar TB-jogot kell alkalmazni. (BiztosDöntés.hu)






