Pénteken érkeznek a januári amerikai inflációs adatok, a piaci konszenzus pedig mérsékelt, 0,3 százalékos havi áremelkedést vár, ami az éves inflációt 2,5 százalékra hűtené. A Wall Streeten ugyanakkor sokan attól tartanak, hogy a számok kellemetlen meglepetést okoznak – január ugyanis az elmúlt években rendre „melegebb” inflációt hozott a vártnál.
A Wall Street Journal elemzése szerint 2025 januárjában a fogyasztói árindex nagyobb mértékben emelkedett, mint az év bármely más hónapjában, és hasonló mintázat volt megfigyelhető 2023-ban is. Bár 2024-ben nem január volt a csúcs, nagyon közel járt hozzá. Ha ez idén is megismétlődik, sokan azonnal arra következtetnének, hogy a vállalatok áthárítják a fogyasztókra Donald Trump vámintézkedéseinek költségeit – nem véletlen, hogy a Federal Reserve egyes döntéshozói emiatt óvatosabbak a további kamatcsökkentésekkel kapcsolatban.
Januári drágulás: részben statisztikai hatás?
A kép azonban árnyaltabb. A fogyasztói árindexet összeállító Bureau of Labor Statistics szezonális kiigazítással próbálja kiszűrni az év elején rendszeresen jelentkező áremeléseket – például az edzőtermi bérletek, streaming-előfizetések vagy a karácsonyi leárazások kifutása miatti drágulást. Több közgazdász szerint azonban a módszer nem tünteti el teljesen ezeket a hatásokat.
Egy friss tanulmány, amelyet a Federal Reserve Bank of Boston publikált, arra jutott: 1985 óta a szezonálisan kiigazított januári infláció átlagosan 0,03 százalékponttal magasabb, mint az év többi hónapjában. Ez elsőre csekély különbségnek tűnhet, de a piacok számára már egy 0,1 százalékpontos eltérés is érdemi reakciókat válthat ki.
A jelenség az utóbbi években erősödött, részben azért, mert az infláció forrása egyre inkább a szolgáltatásokhoz kötődik. Ezekben az ágazatokban – orvosi rendelők, kis szolgáltatók – természetesebb az év eleji árazás módosítása, mint például az üzemanyag- vagy élelmiszerpiacon.
Fogyasztói fékek és árcsökkentési jelek
Ugyanakkor vannak jelek, amelyek szerint a januári adatban valóban megjelenhetnek a vámok hatásai is. Az Adobe által gyűjtött online kiskereskedelmi adatok szerint januárban széles körű áremelkedés volt megfigyelhető, különösen az importfüggő termékcsoportokban – számítógépek, háztartási elektronika, műszaki cikkek.
A Nomura Securities közgazdásza szerint nem kizárt, hogy a kiskereskedők az ünnepek utáni árkorrekciók során érvényesítették a korábban felhalmozódott költségeket. A vámok és a „maradék” szezonalitás így akár egyszerre is szerepet játszhatnak – anélkül, hogy ez tartós inflációs spirált indítana el 2026-ban.
A vállalati oldal üzenetei inkább óvatosságot sugallnak. Több nagy FMCG-szereplő már nyíltan beszél arról, hogy a vásárlók egyre árérzékenyebbek. A PepsiCo vezetése például bejelentette: egyes márkák – köztük a Lay’s és a Cheetos – árát csökkentik, hogy visszacsábítsák a költségtudatos fogyasztókat. Hasonló stratégiát követ a General Mills is.
Mindez arra utal, hogy bár a januári inflációs adat valóban „forróbb” lehet a vártnál, ez önmagában még nem bizonyítja egy újabb inflációs hullám kezdetét. Könnyen lehet, hogy a piacok egy jól ismert, statisztikai és időzítési hatásokkal felerősített januári jelenséggel szembesülnek – nem pedig egy 2026-os inflációs robbanással.
Kocsis Erika
Fotó: freepik
