A globális arany- és ezüstpiac elmúlt hónapokban tapasztalt árrobbanásának egyik legfontosabb motorja nem az intézményi befektetők köre, hanem a kínai háztartások milliói. Az úgynevezett „auntie” – vagyis nénike – befektetők – jellemzően középkorú, pénzügyileg tudatos nők – meghatározó szereplőivé váltak a nemesfémek iránti keresletnek – írja a The Wall Street Journal.
A World Gold Council adatai szerint a kínai lakossági befektetők 2025-ben 432 tonna aranyrudat és aranyérmét vásároltak, ami 28 százalékos növekedés az előző évhez képest, és közel a globális lakossági aranyvásárlások egyharmadát jelenti.
Kik azok az „auntie” befektetők?
A „Chinese auntie” kifejezés a kínai közbeszédben olyan középkorú, gyakran tanárként, hivatalnokként vagy kisvállalkozóként dolgozó nőket jelöl, akik családi megtakarításaikat aktívan kezelik. Ezek a befektetők nem spekuláns befektetési alapok, hedge fundok, hanem biztonságra törekvő háztartások, amelyek a gazdasági bizonytalanságra reagálnak.
Rose Tian, egy 43 éves pekingi középiskolai tanár például évek óta vásárol aranyat saját maga és családtagjai számára. Jövedelme csökkent az elmúlt években, miközben geopolitikai feszültségeket és gazdasági kockázatokat lát világszerte. Számára az arany továbbra is klasszikus menedékeszköz.
Miért éppen arany és ezüst?
A kínai háztartások befektetési lehetőségei beszűkültek: az ingatlanpiac gyengélkedik, a részvénypiac volatilis, a banki kamatok alacsonyak.
Ebben a környezetben az arany és az ezüst vált a vagyonmegőrzés elsődleges eszközévé, nemcsak a középosztály, hanem a fiatalabb generációk körében is. A nemesfémek ára Kínában gyakran felárat mutat a nemzetközi jegyzésekhez képest, ami a kiugró keresletet tükrözi.
A vásárlás ma már digitálisan is egyszerű: sok befektető WeChat vagy Alipay alkalmazáson keresztül vesz arany ETF-eket (a befektető egyetlen ETF megvásárlásával több száz vállalat részvényébe vagy kötvényébe fektethet be egyszerre), míg mások a fizikai aranyat részesítik előnyben – az egygrammos aranyrudakat vagy úgynevezett „aranybabokat”, amelyeket ékszerüzletekben árulnak.
A rali és a kijózanodás
A nemesfémek árfolyama 2026 elején tovább emelkedett, részben a gyengülő dollár, az alacsonyabb hozamkörnyezet és a jegybanki vásárlások hatására. A spekulatív tőke megjelenése azonban felerősítette a kilengéseket.
Január végén az arany és az ezüst évtizedek óta nem látott napi esést szenvedett el, miután az amerikai dollár erősödött. A hirtelen korrekció sok kínai lakossági befektetőt veszteséggel ért el, amit a közösségi médiában éles hangvételű kommentek követtek.
A kockázatok miatt több kínai bank szigorította a fedezeti követelményeket, visszafogva a tőkeáttételes fémvásárlásokat.
Ezüst: az új kedvenc?
Miközben az arany ára sokak szerint már „túl magas”, egyre több kínai kisbefektető fordul az ezüst felé, amelyet nagyobb felértékelődési potenciállal rendelkező alternatívának tartanak. Többen úgy vélik: még egy esetleges áresés is kezelhetőbb kockázatot jelent.
A kínai „auntie” befektetők története jól mutatja, hogy a globális nyersanyagpiacokat ma már nem kizárólag intézményi döntések mozgatják. A lakossági megtakarítók kollektív viselkedése képes árfolyamokat formálni, volatilitást generálni és új befektetési trendeket indítani – világszinten.
Érsek M. Zoltán
Fotó:freepik
