Hirdetés
Kezdőlap Cégvilág Titkos részvényvásárlás. Szakad az Air France és a KLM légiszövetsége?
No menu items!

Titkos részvényvásárlás. Szakad az Air France és a KLM légiszövetsége?

Eszkalálódik a vita az Air France-KLM légiszövetségben. A hollandok a KLM diszkriminációjáról beszélnek. Veszélyben látják az amszterdami reptér jövőjét, nagyobb beleszólást kérnek a konszern döntéseibe. Ezért a kormány titokban részvényeket vett.

Meglepő lépés

A holland kormány egy kereskedelmi bankon keresztül 680 millió euróért Air France-KLM részvényeket vett a szabadpiacon. Ezzel 12,68%-os részesedést szerzett. Korábban a légiszövetségben nem, csak a KLM-ben volt 6%-os tulajdona. Hága célja elérni a francia állam 14%-os részesedését. A holland súly azonban így is kisebb maradna, mert a konszern alapszabálya szerint Párizst dupla szavazati jog illeti.

A holland magyarázat

A holland pénzügyminiszter a parlamenti képviselőknek küldött levelében a KLM cégcsoporton belüli hátrányos diszkriminációjával magyarázta a lépést.

Wopke Hoekstra

„A párizsi vezetés az elmúlt években többször hozott stratégiai döntéseket a KLM bevonása nélkül” – írja Wopke Hoekstra. Két példát is felhoz. A KLM menedzsmentje kész tényként értesültek a Deltával és a China Eastern Airlines-al kötött együttműködésről. Meglepetésként érte őket a világ legnagyobb, francia szállodaláncával, az Accor-al készülő kooperáció is.

A miniszter külön kitér az amszterdami légikikötőre. A kormány attól tart, hogy a konszern vezetése a Schipol rovására növelné a párizsi Charles de Gaulle reptér jelentőségét.

„A Schipol fontos átszállóhely. A számos nemzetközi összeköttetés alapvető jelentőségű a holland gazdaság és munkaerőpiac számára.” – vélekedik Hoekstra. Szerinte sok multi a jó megközelíthetőség miatt választja európai központjául Amszterdamot, illetve Hollandiát. A reptértől 120 ezer munkahely függ közvetlenül vagy közvetve. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is hisz az Air France-KLM szövetség jövőjében.

A francia reakció

Bruno Le Maire

„Váratlan és érthetetlen a holland lépés” – reagált Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter. Mihamarabb találkozni szeretne holland kollégájával.

„Nem szabadna politikai vitát folytatni a légiszövetség rovására” – mondta a francia elnök.

Emmanuel Macron  arra utalt, hogy a felvásárlás hatásra 10%-ot esett a konszern részvényeinek ára. Macron beszélgetést kezdeményezett a holland kormányfővel.

Az előzmények

Benjamin Smith

Az Air France–KLM viszony a konszern új igazgatójának nyári kinevezése óta feszült. A kanadai elnök, Benjamin Smith először a franciáknak nem volt ínyére. A kormány nehezményezte, hogy a cégcsoport történetében először nem francia a vezető. Az Air France szakszervezet pedig az új vezér évi 900 ezer eurós javadalmazását sokallta.

Az előző, 700 ezret kereső elnök, Jean-Marc Janaillac éppen a fizetése körüli vita miatt távozott. Utódját hosszú ideig tartott megtalálni. Nem utolsósorban, mert más légitársaságokkal összehasonlítva még a megemelt fizetés is kevésnek számít.

Smith ténykedésével a hollandok ellenszenvét vívta ki. Erősíteni akarta a cégcsoport integrációját. Az Air France-KLM konszernben a két társaság hagyományosan nagy önállóságot élvez. Máshogy van ez például a Lufthansa cégcsoportnál, ahol a leányvállalatok integráns részei az anyavállalatnak.

Anne Rigail

Smith az új stratégia miatt vitába keveredett a KLM vezetőjével, Pieter Elbers-el, aki a holland céget független, erős, önálló stratégiát építő légitársaságként vezette, és a cégcsoport ügyeibe is nagyobb beleszólást akart.

Amikor kitudódott, hogy Smith meg akarja akadályozni Elbers lejáró szerződésének meghosszabbítását a KLM dolgozói közkedvelt vezetőjük melletti aláírásgyűjtésbe kezdtek és elmozdítása esetére sztrájkkal fenyegettek.

Ősszel végül megegyezés született: Elbers marad és feláll egy testület Smith, a KLM vezetője és az Air France igazgatója, Anne Rigail részvételével, amelyben közösen fognak döntéseket hozni stratégiai kérdésekben.

Egyenlőtlen partnerek

A 2004-ben létrejött, 90 ezer alkalmazottal, 550 repülős flottával és 100 milliós utasforgalommal rendelkező légiszövetségben a kezdettől voltak konfliktusok. A hollandok folyamatosan francia túlsúlytól tartanak. Az Air France minden paraméterét tekintve nagyobb szereplő: 52 ezer alkalmazott, 249 repülő, 51 millió utas. A KLM ennél kevesebbet, 31 ezer dolgozót, 142 gépet és 33 millió utast tud felmutatni. Viszont rend szerint jövedelmezőbb a tevékenysége, mint a francia partneré. A hollandok gondoskodnak a nyereség nagy részéről.

2018-ban 409 millió euró pluszt ért el a cégcsoport. A KLM 11 milliárdos bevétel mellett 1,1 milliárd nyereséget termelt. A sztrájkokkal küzdő Air Franc vesztesége csökkentette kevesebb, mint felére az összeredményt. A francia társaságnál sikeresebb volt a csoport harmadik tagja, a 44 gépével 14 millió utast szállító holland fapados, a Transavia is.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

KSH: 1,5 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet

Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 4,0, az importoldalon 3,0 százalékkal csökkent.

Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek

Noha Magyarország lemarad a nemzetközi átlag mögött ezen a téren, egyre több cég érdeklődik a terület iránt.

Mesterséges intelligencia a HR-ben

A mesterséges intelligencia néhány éve valósággal ránk rúgta az ajtót, a technológia az élet számos területét igyekszik forradalmasítani. Az AI térhódításához a munkaerőpiac is fokozatosan alkalmazkodik, a HR-folyamatokban is egyre nagyobb szerepet kap, a szakemberek döntő többsége ma már úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia valódi segítség lehet.

Rekordon a személyi kölcsönök, ismét 100 milliárdnál a lakáshitelek

Márciusban tovább csökkent a lakáshitelek átlagos kamata, az új szerződések összege pedig megközelítette a 100 milliárd forintot, amire utoljára közel két éve volt példa. A személyi kölcsönből is rekordösszegben vettek fel az igénylők.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.