Kezdőlap Mozaik Európát és Kínát egyesíti a bizalmatlanság?

Európát és Kínát egyesíti a bizalmatlanság?

Európa és Kína egységet demonstráltak a párizsi csúcstalálkozón. Európa két vezető hatalmának első embere és a kínai államfő hitet tett az együttműködés mellett. Az európai gazdasági döntéshozók a tagállamok egységes fellépését sürgetik.  Mega üzletek köttetnek, ugyanakkor a gyakorlatban még sok a feszültség, ami okot adhat a vitára. 

Elméleti egység – demonstrálva

Az európai vezetők és a kínai elnök egyetértést demonstrált Párizsban. A házigazda, Emanuel Macron francia elnök, a hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodó kínai államfő, Hszi Csin-ping, valamint a találkozóra meghívott német kancellár, Angela Merkel és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Jucker hitet tettek a nemzetközi együttműködés mellett. A WTO szabályainak betartása és továbbfejlesztése, a cégek bejutásának kölcsönös biztosítása a nemzeti piacokra, a termékhamisítás elleni fellépés, a szabadalmi védelem tiszteletben tartása amiben – legalábbis szavakban – egyetértettek a vezetők.

Gyakorlati feszültségek – illúziók

Merkel beszélt a problémákról is. A legégetőbb, hogy az európai cégek nehezen jutnak be a kínai piacra. Említést tett a távollévő Donald Trumpról is. Szerinte „az Egyesült Államok nélkül a nemzetközi kooperáció csak illúzió.” Macron sem hallgatta el a nehézségeket. „Egy olyan hatalmas országtól is, mint Kína, elvárjuk, hogy tartsa tiszteletben az európai államok egységét és az EU értékeit” – mondta a francia elnök. Ezzel burkoltan az Új Selyemútra utalt, amely kiépítésénél Peking igyekszik egymás ellen kijátszani az EU-tagállamokat.

Európa megosztott

Nincs nehéz dolga, mert az európai országoknak eltérő elképzelései vannak a Kínával való kapcsolatról. Amíg a többség örül az invesztícióknak, addig a németek korlátoznák a kínai tőke bejutását Európába. Határozottabb fellépést sürgetnek Kínával szemben. Az ázsiai ország ugyanis jóval keményebb feltételekkel engedi be az európai vállalatok, mint kontinensünk országai a kínaiakat. Berlin már nem elégszik meg a Peking lazítási ígéreteivel, az április 9-ei EU-Kína csúcstalálkozón konkrétumokat vár az ázsiai féltől.

Az Új Selyemút Gazdasági Övezet geostratégiai és földrajzi dimenziói Forrás: unipub.lib.uni-corvinus.hu

Az európaiak megosztottságának aktuális példája az Új Selyemút. Ez Kína infrastrukturális megaprojektje, amely akár Oroszország megkerülésével kötné össze az ázsiai országot az öreg kontinenssel. 14 európai ország, Itáliától Portugálián és Görögországon át Magyarországig aktívan részt vesz az építésében. A németek viszont főleg a veszélyeit, a tovább erősödő kínai expanziót látják benne.

Kína: fenyegetés és példakép

Merkel régi meggyőződése, hogy a német és az európai gazdasági szereplők alábecsülik Kínát. Sok céget elkényelmesít jelenlegi sikere, nem látják a veszélyt – tartja Merkel. Már nem hiszi, hogy a jövőben állami segítség nélkül is helyt tudnának állni a nemzetközi porondon.

Párizs osztja a német kancellár nézeteit. Erősebb állami gazdaságirányításon gondolkoznak. Európai megakonszernek alapítását tervezik. A francia-német gazdasági paradigmaváltásról már írtunk Az Üzletben.

Brüsszel bizalmatlan

Az utóbbi időben Brüsszel is a berlini álláspontot látszik támogatni. A EU stratégiai elemzéseiben Kína, mint fenyegetés szerepel: autokratikus és protekcionista politikája élesen szemben áll az EU által vallott legfőbb értékekkel, a liberalizmussal és a szabad piacgazdasággal.

Ennek konkrét jeleként az Európai Bizottság súlyos biztonsági kockázatnak tartja a kínai telekommunikációs óriás, a Huawei részvételét az európai 5G-mobilhálózat kiépítésben. Az átlag magyar okostelefonjairól ismeri a cégét. Az igazi üzletet azonban a mobilhálózatok kiépítésével csinálja.

Nem vetették el teljesen az EU-ban a kínai óriás részvételét az 5g kiépítésében

Brüsszel Washington álláspontjához közeledik. Amerikában a Huawei nem vehet részt az 5G-fejlesztésben. Az EU nem ment ilyen messzire. Az éppen a párizsi találkozó napján nyilvánosságra hozott javaslat nem nevesíti a kínai cégét. A brüsszeli tervezet két fő rendelkezést tartalmaz: (1) európai szinten határozná meg, milyen biztonsági követelményeknek kellene eléget tenniük a tagállamok által megbízott cégeknek, amelyek az 5G-hálózat kiépítésében vesznek részt; (2) az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (Enisa) hatáskört kapna a követelmények betartásának ellenőrzésére. Az ügynökség elnöke, Andrus Ansip szerint „a hálózatbiztonság a működő demokrácia elengedhetetlen követelménye”.

 

Az egység lenne a legfontosabb

A német Szövetségi Iparkamara (DBI) elnöke, Joachim Lang szerint akár az 5G-hálózatról, akár a befektetésekről van szó, „a legfontosabb, hogy a tagállamok egységet demonstráljanak”. Üdvözölte, hogy Macron, Merkel és Juncker között Párizsban teljes volt az egyetértés abban, hogy az invesztíciós feltételeknek a kölcsönösségen kell alapulniuk. Ennek érdekében, ha szükséges, változtatni kell az európai szabályokon, szigorítani kell őket.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Vállalati tömegközlekedésre szoktatnák át a dolgozókat

Autó helyett céges busszal munkába járni nemcsak olcsóbb és kényelmesebb lehet, hanem mérhetően környezetkímélőbb is - ezt bizonyítja az Audi Hungaria példája, ahol már el is indult az a program, amelyben a dolgozókat a vállalati közösségi közlekedés felé terelik. A teljesen magyar fejlesztésű MyBusDirect szoftver nemcsak optimalizálja a céges járatokat, de pontos adatokkal is szolgál a fenntarthatósági jelentésekhez.

Augusztus végéig folyósítják az eddig elbírált támogatásokat a Demján Sándor 1+1 Programban

Július végéig 45 milliárd forintot, augusztus végéig pedig az eddig elbírált 105 milliárd forintot folyósítják a Demján Sándor 1+1 Program nyertes vállalkozásai számára.

19,8 százalékkal nőttek globálisan a chipeladások

Globálisan 58,98 milliárd dollár értékben adtak el chipeket májusban, ami 19,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Áprilisához képest a növekedés 3,5 százalék volt.

Történelmi rekordot döntött a magyar tőzsde vezető részvényindexe, a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető részvényindexe, a BUX első alkalommal lépte át a 100 000 pontos záróértéket szerdán, ezzel a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú hazai részvények árfolyamának változását követő BUX a százszorosára nőtt 1991-es 1000 pontos indulási értékéről.
Hirdetés

Hírek

Augusztus végéig folyósítják az eddig elbírált támogatásokat a Demján Sándor 1+1 Programban

Július végéig 45 milliárd forintot, augusztus végéig pedig az eddig elbírált 105 milliárd forintot folyósítják a Demján Sándor 1+1 Program nyertes vállalkozásai számára.

19,8 százalékkal nőttek globálisan a chipeladások

Globálisan 58,98 milliárd dollár értékben adtak el chipeket májusban, ami 19,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Áprilisához képest a növekedés 3,5 százalék volt.

Történelmi rekordot döntött a magyar tőzsde vezető részvényindexe, a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető részvényindexe, a BUX első alkalommal lépte át a 100 000 pontos záróértéket szerdán, ezzel a legnagyobb tőkeértékű és forgalmú hazai részvények árfolyamának változását követő BUX a százszorosára nőtt 1991-es 1000 pontos indulási értékéről.

A tervezettnél korábban indítja újra a Budapest és Tel-Aviv közötti járatait a Wizz Air

A Wizz Air a tervezettnél korábban, szeptember 15. helyett augusztus 8-tól indítja újra a Budapest és Tel-Aviv közötti járatait – közölte a légitársaság.

Vállalkozások hozzájutnak a Demján Sándor 1+1 Program forrásaihoz

Már több mint 1300 vállalkozás kapott támogató döntést a Demján Sándor 1+1 Program keretében, a jóváhagyott 105 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból 10 milliárd forintot már megkaptak a cégek, a teljes keret kifizetése augusztus végéig befejeződik.

Alig változott szerda reggelre a forint árfolyama

Lényegében nem változott szerda reggelre a forint árfolyama az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.

Új kriptószereplő lépne a Revolut helyére Magyarországon

A Revolut kriptoszolgáltatásainak magyarországi felfüggesztése után – amelyet egy júniusi törvénymódosítás indokolt a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltás büntethetőségének bevezetésével – a Bitget szabályozott, blokklánc-alapú alternatívát kínál a hazai felhasználóknak. A platform spot- és határidős piacokat, stakinget, valamint mesterséges intelligenciával működő kereskedési asszisztenst biztosít, és átlátható eszközkezelést ígér. A Bitget közleményében arra buzdítja a magyar kriptófelhasználókat, hogy próbálják ki a kereskedést a platformon, amely az oktatást, biztonságot és digitális tulajdont helyezi előtérbe.

Korszakváltás a neten: így szorulnak ki a tartalomkészítők a keresőkből

Az utóbbi hónapokban drámai átalakuláson megy keresztül az online tartalomfogyasztás és -terjesztés világa. A keresőoptimalizálás (SEO), ahogyan ismertük, szétesőben van.
Hirdetés

Gazdaság

Még Angliában is jól pörgött a Raiffeisen Bank zöld kötvénye

Több mint 3,6-szoros túljegyzést regisztrált zöld kötvényére a Raiffeisen Bank Zrt., melyet 300 millió euró összegben bocsátott ki, megerősítve ezzel a fenntartható finanszírozás iránti...

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.