A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózatának teljesítménye kiváló és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak – derül ki abból a szakmai teljesítményértékelésből, amelyet az akadémia az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére végeztetett el.
Az értékelés az MTA és az ITM által felkért hazai és külföldi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembe vételével zajlott. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de fejleszthető, például a fiatal kutatók intenzívebb bevonásával – sorolja a felmérés legfontosabb megállapításait az MTA közleménye.
A kutatóközponti és kutatóintézeti teljesítményértékelések a matematikai és természettudományi területeken többségében kiváló eredménnyel zárultak a vizsgált szempontok tekintetében. Az értékelések összefoglalója több esetben kitér arra, hogy a nemzetközi színtéren is jelentős szerepet játszó intézményekről van szó és van olyan kutatóhely is, amely hosszú távú nemzeti kutatási program konzorciumának élén áll.
A dokumentum utal arra, hogy a kiszámítható működéshez elengedhetetlen az alaptámogatás biztosítása és fontos érték az intézményi önállóság. Ugyanakkor néhány kutatóhelyen a hatékonyabb működést szolgálhatja a vezetési struktúra belső átgondolása.
Az élettudományok területén működő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok értékelése általában kiváló vagy jó volt. A dokumentum több esetben kiemelte a sikeres részvételt a nemzetközi pályázatokon. A dokumentum készítői a nagyobb kutatóközpontokon belül az integráció fokozásában és az egyes központok, valamint intézetek kutatócsoportjainak gazdagabb együttműködésében jelölték meg a fejlődés legfontosabb irányait. Fontos szempont lehet még egyes kutatóhelyeken a fiatalabb kutatók bevonása, továbbá a kapcsolatok aktívabb keresése az ipari szereplőkkel.
A bölcsészet- és társadalomtudományok területén tevékenykedő kutatóközpontok és kutatóintézetek, továbbá kutatócsoportok értékelésének eredményét összegző anyag szerint a tudományterület akadémiai kutatóhelyei nagyban hozzájárulnak az egyetemes és nemzeti kulturális örökség feltárásához, közzétételéhez és a következő nemzedékekre hagyományozásához, egyúttal az európai összetartozás- és a nemzettudat fejlesztéséhez.
Emellett fontos szerepük van a jelen és a jövő gazdasági, társadalmi problémáinak feltárásában és a megoldási lehetőségek felkutatásában. Az értékelők a tudományterület kutatóhelyeinek tudományos minősítését általában kiválónak, néhány esetben jónak tartják, csak kevés intézet kapott megfelelt minősítést egy-egy részszempontra.
Javaslatként ugyanakkor néhány esetben megfogalmazták, hogy az adott intézetben törekedni kell a több aktív korú akadémikus foglalkoztatására, valamint kiemelten fontosnak nevezték, hogy a munkafeltételek legyenek vonzóak a fiatalok számára, hiszen ők azok, akik közép- és hosszabb távon alkalmasak vezető kutatói szerepre, de éppen tehetségük és koruk miatt nagyon mozgékonyak és kedvezőtlen magyarországi viszonyok esetén könnyen találnak külföldön kutatási lehetőségeket.
A részletes beszámoló az ITT olvasható.