Évente több mint 4000 ember hal meg a szlovákiai megyeszékhelyek légszennyezettsége miatt. Csak Kassán például 990-en esnek áldozatul a rossz levegőnek.
Ezt a fenntartható fejlődés szlovákiai kutatóközpontjának (CEPTA) szakértői állítják, akik a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) adatainak elemzése alapján tanulmányozták a helyzetet.
A szakértők állítása szerint a fővárosban, Pozsonyban legrosszabb a helyzet, ott évente 1580 korai haláleset írható a légszennyezettség számlájára. A további megyeszékhelyek közül például Kassán 990-en, Eperjesen 410-en, Besztercebányán 340-en, Zsolnán pedig 310-en halnak meg évente a kelleténél korábban.
A kutatás során a levegő szállópor-tartalmát és nitrogénoxid-koncentrációját vizsgálták – mutatott rá a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.
A korai halálesetekből a becslések szerint évente több mint 10 milliárd eurós kára keletkezik Szlovákiának, és ebbe még nem számították bele az orvosi kezelések költségét és a betegségek miatt kifizetett táppénzt.
Daniel Lesinsky, a CEPTA elnöke riasztónak tartja az adatokat. “Minden további halogatás nélkül megfelelő összeget kell elkülöníteni a levegő minőségének javítására, tisztázni kell az önkormányzatok ezzel kapcsolatos hatáskörét, és a zöld alternatívákhoz, valamint a közbeszerzéshez kell kötni az uniós pénzek felhasználását” – nyilatkozott újságíróknak Lesinsky.
A szervezet további intézkedéseket sürget a közlekedés, a károsanyag-kibocsátás és a fűtés terén, továbbá a különféle kivételek visszavonását, valamint javasolja a környezetbarát ipari és energetikai technológiák kötelező bevezetését.
A CEPTA arra is emlékeztet, hogy Szlovákia Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehországgal együtt a legszennyezettebb levegőjű európai uniós tagállamok közé tartozik.
“Évek óta a szállópor mennyisége jelenti nálunk a legnagyobb problémát, rendre meghaladja a határértéket. Az OECD adatai szerint a 2015-ös évben a légszennyezettség miatt bekövetkezett halálesetek száma 9,279 milliárd eurós nemzetgazdasági kárt okozott Szlovákiában, ami a GDP 6,5 százaléka” – áll a CEPTA jelentésében.
