Kezdőlap Világgazdaság Csak egy klikk. Az internet a klímát fenyegeti!
No menu items!

Csak egy klikk. Az internet a klímát fenyegeti!

Videót megosztani vagy lejátszani a YouTube-on csak néhány klikk, de elképesztő háttér-infrastruktúrát és rengeteg energiát követel. A globális energiatermelés 10 százalékát az internet emészti fel és a digitális eszközök felelnek a CO2 kibocsátás 4%-áért! Az arányok 2025-re megduplázódhatnak. 

Alábecsült energia szükségelt

Az energiatermelés 10 százalékát az internet emészti fel

Sokáig reális várakozás volt, hogy a digitalizáció hozzájárulhat a természeti erőforrások takarékosabb használatához. Kevesebb papír, üzleti utak helyett videó konferenciák – hangzott a két legelterjedtebb példa. Eddig ennek az ellenkezője történt. Például gyors és olcsó online repülőjegyekkel dinamikusan nő a privát és az üzleti utak száma is. És maga a digitalizáció is valóságos energiazabáló.

Pozitív és pozitívnek látszó példák

Az internet lelkét a világ szerverközpontjainak sokasága jelenti. Itt tárolják és kezelik az interneten futó felfoghatatlan mennyiségű információt. Az energiaigényük hatalmas.

A technológiai intézet számítógépeivel termelt hő uszodát és épületeket fűt

Egy szerverközpontot azonban lehet energiatakarékos is, ahogy Németország legnagyobb kutatóbázisa, a Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) példája mutatja. Kutatói nagy teljesítményű számítógépekkel dolgoznak, amelyek hátterében hatalmas szerverközpont áll. Egy-egy gép több hőt termel, mint egy legnagyobb fokozatra kapcsolt villanytűzhely.

Karlsruhében nem engedik elszállni a gépek működésének sok energiával megtermelt melléktermékét, a hőt. Vizet melegítenek vele, amely részben az épület fűtéshálózatába kerül, részben pedig csöveken a közeli városi uszodába is eljut, ahol így nem kell a medencéket melegíteni.

A környezettudatos magánvállalkozások számának növekedésével egyre több a KIT-hez hasonló szerverközpont épülhet. A zöld imázst építő cégek azonban találtak egy másik, jónak látszó, de mégsem olyan környezettudatos megoldást is: Skandináviába, illetve Kanadába helyezik a szerver központjaikat. Olcsó az áram, magas a megújuló energiaforrások aránya, és az alacsony külső hőmérséklet miatt kevesebb energia kell a gépek hűtéséhez. A gépek melege azonban elszáll a hideg északi levegőbe.

A streaming minden baj okozója?!

Az internet által felemésztett energia jó része a filmfeltöltéshez és lejátszáshoz kell. A videók a globális adatforgalom 80%-t adják! Egy-két klikk és pereg a film. Bele se gondunk milyen komplikált, mennyire energia intenzív infrastruktúra áll a háttérben.

A videókat merevlemezeken tárolják a világ legkülönbözőbb pontjain. Az esetek többségében a felhasználó által választott felbontásra kell átalakítani a szerverközpontokban tárolt videókat. Ez egy speciális, extrém nagy teljesítményre képes chippel történik: GPU – Graphic Processing Units. Minthogy minden percben százmilliók, filmek tízmillióit nézik, a merevlemezek és a chipek folyamatosan maximális teljesítménnyel dolgoznak.

Technikai fejlődés = nagyobb energiaigény

A kódolás és a felbontás is falja az energiát

A szerverek a technikai fejlődésnek köszönhetően egyre energiatakarékosabbak. Összességében mégis többet fogyasztanak. Erről a fogyasztók tehetnek, akik egyre több videót néznek, és egyre jobb minőséget követelnek meg.

Persze felelős a YouTube és társa is, amikor mind nagyobb felbontásokat kínálnak annak tudatában is, hogy a legtöbb felhasználó gépén nem érezhető minőségi különbség. Így amikor szervereik energiahatékonyságának növelésére sokat áldozó zöld vállalkozásnak mondják magukat, csak az igazság egy szeletével büszkélkednek.

Szeméthegyek – szoftverek

A gazdagok a digitális fejlődés haszonélvezői, szegények az áldozatai

Régóta ismert az elektroszemét problémája. A digitális eszközök ritka fémet sokaságából állnak. Leginkább a harmadik világban, a bányákban dolgozók brutális anyagi és egészség- kizsákmányolásával termelik ki őket. Hiába a drága alkotóelemek, ha jön az új, hatékonyabb gép, a régi a kukába kerül. Az újrahasznosítható egységeket ugyan kiszerelik, de az értéktelenek a harmadik világ szeméttelepeire kerülnek.

Így a nyugati gyártók az új gépek értékesítéséből és a régiek újrahasznosításából gazdagodnak, addig a harmadik világ országai duplán lesznek a digitális fejlődés áldozatai.

Az afrikai szeméthegyek egyre nőnek, mert a gépek életperiódusa csökken. Pedig a hardverek, tehát a gépek fejlődése évek óta egyre kisebb ütemű. A naponta megújuló szoftverek a felelősek, amelyek egyre nagyobb teljesítményt követelnek a gépektől. Ezzel a hardverek energiahatékonyságának növekedését is semmissé teszik.

Ignoráns szoftverfejlesztők

A szoftverfejlesztőknek eddig nem volt szempont a termékeik energiaigénye. Most lassan változik a hozzáállás és a jogi környezet. A német környezetvédelmi tárca a háztartási gépekhez hasonlóan a kompjúter programokat és okostelefon alkalmazásokat is energiafogyasztásuk szerint osztályozná.

A KIT szakemberei szerint is a szoftverek döntik el, klímagyilkos vagy klímabarát lesz-e a digitalizáció. A megoldást az algoritmusaik hatékonyságának növelésben látják. Jobb programokkal például gyorsabb és így energiakímélőbb lenne a videók átalakítása a fogyasztók által kívánt felbontásra.

Adataink, a net valutája

A felhasználók leggyakrabban adataikkal fizetnek az ingyenesnek tűnő online tartalmakért, szolgáltatásokért. A Facebook, a YouTube & Co. nem jótékonysági vállalkozások! A szolgáltatók kíváncsisága nem ismer határokat. Mindet regisztrálnak, amit tudnak, amivel gigantikus adathegyek állnak elő.

Szerverszobákat termelnek az új szoftverek, amelyek csak új gépekre férnek

A szoftverek és app-ek fejlesztésénél fontos cél, hogy minél többet tudjanak meg a felhasználóról. Ennek és a streamingnek van oroszlánrésze a net adatforgalmának kétévenkénti megduplázódásában. Nehéz megjósolni, hogy lesz-e növekedéslassulás, és ha igen, mikor.

Kevesebb információt gyűjtenek és ezzel klímabarátabbak a szabad felhasználású programok, mint például  a Linux, a legismertebb ingyenes operációs rendszer.

A politika határt szab?!

A német környezetvédelmi miniszter a klímavédelem és a digitalizáció kapcsolatát a jövő évi német EU-elnökség egyik központi témájává akarja tenni.

Svenja Schulze

„Nem szükségszerű, hogy a digitalizáció klímagyilkos legyen. Éppen ellenkezőleg. Ha jól használhatjuk, a jólét, a társadalmi igazságosság és a környezetvédelem szolgálatába állítható” – véli a szociáldemokrata miniszter asszony, Svenja Schulze.

Növelni akarja a fogyasztók érzékenységét. Elérni, hogy szoftver és app letöltésekor gondoljanak azok energiafelhasználásra. Erre szolgálna a már említett energiafogyasztási besorolás. Célja az is, hogy kattintás előtt gondoljuk át, a kiválasztott videó nem lenne-e kisebb felbontás mellett is ugyan olyan élvezhető, mint a maximumon. Fontoljuk meg, valóban szükségük van-e az okostelefonnal szabályozható hűtőre, vagy bluetooth-os hajszárítóra.

A fejlesztőknél és szolgáltatóknál Berlinben nem tartják elegendőnek a meggyőzést. Schulze szerint „most kell határokat szabni, mert az internet energiaigénye teljesen elszabadulhat”. Jó példa erre a kriptopénz.

A legelterjedtebb, a Bitcoin szerverei a fizetőeszköz háttérben húzódó algoritmus működtetéséhez annyi energiát használ fel, mint egész országok! Ráadásul társadalmi hasznossága erősen kérdéses. Egy átláthatatlan rendszer, amely a világ pénzügyi stabilitását veszélyeztetheti.

A csábító kriptopénzt, a bitcoint országnyi energiával “termelik”

Kérdés, hogy lehet-e a digitális világ energiafelhasználását jogszabályokkal korlátozni, és ha igen miként. Az biztos, hogy csak nemzetközi szabályozás képzelhető el. Bitcoin ismét jó példa: A szerverei nagy része Skandináviában van, tehát ott használja fel a legtöbb áramot, viszont a felhasználók többsége az USA-ban.

Kétséges, hogy szabályozás nélkül elérhető-e a sokáig reálisnak tartott cél, hogy a digitalizáció hozzájárul a természeti erőforrások takarékosabb felhasználáshoz.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Felülettisztító drónok szállták meg a Müpát

Környezetbarát, magyar fejlesztésű drónnal tisztították meg a Müpa homlokzatát. A drón 30 méteres magasságig, 200 bar nyomású vízsugárral dolgozik, teljesen vegyszermentesen, megfelelve a légügyi előírásoknak.

A kormány meghosszabbítja a kamatstopot 

A kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy megvédje a magyar családokat és hosszútávon biztosítsa számukra a kiszámítható, fenntartható lakhatást.

Felgyorsulhat a gépjárművek honosítási eljárása

A jövőben valamennyi, a közlekedési hatóság által engedélyezett vizsgaállomáson lehet honosítási eljárást végezni, ráadásul minden járműkategóriában, amelyre az adott vizsgahely engedéllyel és eszközökkel rendelkezik.

A Magyar Termék védjegy a cégeknek közösséget, a vevőknek megbízható minőséget ad

 A kölcsönös előnyökön alapuló szakmai együttműködések képessé teszik a vállalkozásokat arra, hogy leküzdjék az időről időre megjelenő gazdasági és egyéb kihívásokat.
Hirdetés

Hírek

A Magyar Termék védjegy a cégeknek közösséget, a vevőknek megbízható minőséget ad

 A kölcsönös előnyökön alapuló szakmai együttműködések képessé teszik a vállalkozásokat arra, hogy leküzdjék az időről időre megjelenő gazdasági és egyéb kihívásokat.

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

A szülők is használhatják a KRÉTA idegen nyelvi felkészítő modulját

A lehetőség a webes felületen már csütörtökön elérhető, míg a mobilalkalmazásban egy frissítés után hétfőtől.

Bécs is versenyben az európai MI-Gigagyárért

Bécs hivatalosan is pályázik az Európai Unió által tervezett öt MI-Gigagyár egyikének otthont adni, hogy a kontinens mesterséges intelligencia-központjává váljon az adatvédelem, fenntarthatóság és digitális humanizmus elvei mentén.

MVM és Mol – Megérkezett az első közös kőolajszállítmány Omišalj kikötőjébe

Megérkezett az első közös azeri kőolajszállítmány az MVM-csoport és a Mol-csoport együttműködésének eredményeként a horvátországi Omišalj kikötőjébe

11 balatoni állomáson a peronokat szektorokra osztják az utasok segítése érdekében

Egyelőre 11 balatoni állomáson indul el az a Nyugat-Európából ellesett gyakorlat, amelynek lényege, hogy a peronokat szektorokra osztották, ezeket táblák jelzik a peron mellett, és mindenhol elhelyeztek egy ábrát, ahol mindenki leolvashatja, hogy a vonatában az a kocsi, amivel ő utazik, melyik szektornál áll meg

Budapest strandol – indul a nyár a főváros fürdőiben

Megérkezett a nyár, kezdődik a vakáció – a budapesti fürdők és strandok felkészültek a szezonra, a fürdőzési lehetőségek mellett pedig ez évben is különféle programokkal várják a vendégeket.

Mire fordítsuk az emelkedő családi adókedvezményt?

Július 1-jétől jelentős változás lép életbe a magyar adórendszerben: emelkedik a családi adókedvezmény mértéke, ami további támogatást jelent a magyar családok számára. A szakértő szerint a gyermekek számától függően havonta akár több tízezer forinttal is nőhet a szabadon elkölthető jövedelem.
Hirdetés

Gazdaság

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg