Ausztráliának nincs szüksége marketingkampányra, hogy munkaerőt csalogasson az országba. A jobb életre vágyó külföldiek özönlenek a kontinensnyi országba. A jól képzett munkaerőt szívesen látják – álmaikat valóra válthatják, a bevándorlás másik arcát jelentik azok, akik álmából viszont rémálom lesz.
Az ausztrál álom
Átlagos péntek délután a Sydney és Brisbane közötti Port Macquarie kórházának sürgősségi osztályán: egy gyerek karját be kell gipszelni, egy idős hölgynek szívpanaszai vannak, egy vízvezeték szerelő leforrázta magát a bojlerszerelés közben.
Mindannyian ausztrálok, akiket egy új-zélandi orvos lát el. Frank Pascone egy éve érkezett feleségével, gyerekeivel és a család kutyájával a szomszédos szigetországból.
„Ausztráliában több a munkalehetőség, jobbak a munkafeltételek és magasabbak a jövedelmek, mint Új-Zélandon” – magyarázza a kivándorlás okait. „Azonban külföldiként meg kell elégedned a határozott idejű munkaszerződésekkel, és ami a munkaidőt illeti, nagy flexibilitást várnak el a munkaadók” – számol be az árnyoldalakról a német közszolgálati rádiónak a DLF-nek az orvos.
Pascone messze nem az egyetlen külföldi a kórházban dolgozók között. Az Orvosi Kamara adatai szerint az orvosok és ápolók fele nem született ausztrál. Az új-zélandi doktor kollégája, Jeremy Ho Szingapúrból érkezett. Elege volt a városállam zajából, a dugókból, a hektikus mindennapokból, a drága és szűk lakásokból. A 45 ezres Port Macquarieben keretes háza van. A tenger mindössze 5 percre.
„A feleségem és a kislányunk is imádnak itt élni. Sokat kirándulunk, naponta fürdünk a tengerben” – áradozik. „Szingapúrban a nagyobb fizetés ellenére kevesebbet engedhettünk meg magunknak, az életminőségünk összehasonlíthatatlanul rosszabb volt.”
Ausztrália szigorú bevándorlási politikát folytat. Aki jól képzett és hiányszakmában dolgozna, például informatikus, mérnök, vagy kvalifikált szakmunkás és elfogadja az ország kulturális értékeit, valamint jogi szabályait, szívesen látott. Aki viszont csak a szociális ellátórendszert akarja kihasználni, annak kívül tágasabb – foglalható össze az ausztrál kormány bevándorlási alapelve.
Az ausztrál rémálom
A szívesen látott bevándorlók közül többeknek az ausztrál álom rémálommá válik. Nasir Baig taxijában ül és utasra vár Sydney repülőterén. Nem ilyen életet képzelt magának az 52 éves pakisztáni orvos, amikor 3 évvel ezelőtt Ausztráliába érkezett. Szakmájában szeretett volna dolgozni, de nem kielégítő szakmai képesítésre és hiányos nyelvtudására hivatkozva az Orvosi Kamara nem vette fel soraiba.
„Kénytelen vagyok taxizni, hogy biztosítsam a családom megélhetését” – panaszolja.
A föld alatt
A 30 éve folyamatosan növekvő ausztrál gazdaság külföldi munkavállalókra van utalva. Jönnek is szép számmal. Politikai, gazdasági és pénzügyi stabilitás, alacsony munkanélküliség, jó egészségügyi és oktatási rendszer, kiváló közbiztonság – az okok, ami miatt a kontinensnyi ország népszerű a bevándorlók körében.
A kormánynak és a cégeknek csak a nehéz fizikai munkák, elsősorban a bányászat területén kell külföldön marketingkampányt folytatniuk, hogy be legyenek töltve az álláshelyek. Ausztrália ásványkincsekben gazdag ország. Szenet, vasércet, aranyat és uránt is bányásznak.
A föld alatt rejlő kincsek nagyban hozzájárulnak az ausztrálok jólétéhez. A bányavállalatok mégis kiszipolyozzák a munkavállalókat. A rosszul fizetett, nehéz fizikai munkákat egyetlen ausztrál sem akarja vállalni. Nem jobb a helyzet a mezőgazdaságban sem. A Hongkong-i Ming Bao az óránkénti 12 eurós minimálbér helyett 7,50-ért kénytelen naphosszat uborkát szedni.
„Azért jöttem, hogy az otthon maradt családomnak megkönnyítsem az életét, de alig tudok megtakarítani és utalni nekik” – mondja a 22 éves Bao.
Joanna Howe munkügyi jogász nemzeti szégyennek tartja a külföldiek kizsákmányolását. A munkaerő kölcsönzőket hibáztatja, akik nem tartják be a munkaidőre vonatkozó előírásokat, valamint szállás és egyéb címeken megkurtítják a fizetéseket, így a munkavállalók jóval a minimálbér alatt keresnek. A cégek, nem foglalkoznak mindezzel, csak az érdekli őket, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon az olcsó munkaerő.
Sokáig a kormány sem foglalkozott a jogszabálysértő állapotokkal. Most azonban jogszabály módosítást és szigorúbb fellépést tervez. Fél, hogy rossz híre megy az országnak, és nem lesz jelentkező a nehéz munkákra.
