Elfogadta a londoni alsóház szerda este azt a törvénytervezetet, amely megtiltja a konzervatív párti kormánynak Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból.
A 327-299 arányban jóváhagyott tervezet a felső kamara, a Lordok Háza elé került további vitára.
Boris Johnson miniszterelnök az alsóház döntése után előrehozott választások kiírását kezdeményezte október 15-ére, ám ennek elfogadásához a szerda éjjeli szavazáson nem gyűlt össze a törvényben előírt kétharmados többség.
A rendezetlen Brexit tilalmáról elfogadott törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
Boris Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását.
Sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem.
A kormányfő már kedden kilátásba helyezte, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi, ha a parlament megszavazza a megállapodás nélküli Brexit tilalmáról szóló indítványt.
Johnson ezt szerda este meg is tette. A kormányfő szerint ugyanis az ellenzéki Munkáspárt törvényjavaslatának elfogadása után lehetetlenné vált a további érdemi tárgyalás az Európai Unióval a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.
A miniszterelnök kijelentette: személyes meggyőződése és kormányának meggyőződése szerint is a kialakult helyzet megköveteli, hogy előrehozott választásokat tartsanak Nagy-Britanniában, mert ezek után a választóknak kell eldönteniük, hogy a Brexit szempontjából döntő jelentőségű október 17-i EU-csúcsértekezleten ki képviselje miniszterelnökként Nagy-Britanniát.
Hozzátette: ha ő vesz részt kormányfőként az uniós csúcson, akkor Nagy-Britannia október 31-én garantáltan kilép az EU-ból. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője és miniszterelnök-jelöltje azonban “könyörögne” az EU-nak a Brexit további halasztásáért – mondta.
A választások közötti időszakot öt évben rögzítő brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra – a jelenlegi létszám alapján 434 voksra – lett volna szükség az alsóházban, ám csak 298 alsóházi képviselő szavazott a kezdeményezésre.
A választási indítvány elfogadásához a Munkáspárt támogatása elengedhetetlen lett volna, de a legtöbb Labour-képviselő tartózkodott.
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje már a szavazás előtt kijelentette, hogy a Labour csak akkor hajlandó megszavazni az előrehozott választást, ha az Európai Unió előbb hozzájárul a brit kilépés halasztásához.
Mindezek nyomán szerdára teljes politikai patthelyzet alakult ki Nagy-Britanniában, nem kis részben azért, mert a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvény napirendre vételét a kormánnyal szembefordulva csaknem kéttucatnyi konzervatív képviselő is megszavazta, és őket kizárták a tory frakcióból. Boris Johnson kormánya ezzel kisebbségbe került az alsóházban.
A rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvény tárgyalását mindeközben a Lordok Házának Brexit-párti tagjai megpróbálják addig húzni, amíg végül nem marad majd idő a végleges változat kihirdetésére. Ennek jele, hogy a törvényhez a felsőházban máris száznál több módosító indítványt nyújtottak be, s ezekről egyenként szavazni kell, majd az alsóházban is dönteni kell az elfogadott módosítók sorsáról.
Boris Johnson azonban már korábban bejelentette, hogy a jövő héttől felfüggeszti a jelenlegi parlamenti ülésszakot, és októberben új kormányprogram meghirdetésével új törvénykezési időszak kezdődik.
