Hirdetés
Kezdőlap Világgazdaság Civilek a pályán. Ahol az infrastruktúrára nem a pénz hiányzik
No menu items!

Civilek a pályán. Ahol az infrastruktúrára nem a pénz hiányzik

Vasút, közút, villamosvezeték – Németországban évtizedekig tart, amíg a tervekből valóság lesz. A pénz rendelkezésre áll. A bürokrácia és a civil, lakossági tiltakozás a legfőbb akadály.

Borgyökér – minden hamburgi ismeri a védett mezei virág nevét, pedig alig valaki látta. A meglehetősen ritka növény állt az évekig tartó bírósági eljárás középpontjában, amellyel a természetvédők meg akarták akadályozni az Elba Északi-tenger és Hamburg közötti szakaszán a medermélyítést. A procedúra miatt a tervek elkészülte és a kivitelezés idei megkezdése között 17 év telt el. Ezért a legnagyobb konténerhajók máig nem jutnak el a hamburgi kikötőig. Komoly gazdasági versenyhátrány az észak-német metropolisznak.

’Not in my back yard’

Töredezett pálya: az A44 hiányos nyomvonala Forrás: wikipedia

A németországi infrastruktúrafejlesztés rég óta nagy probléma. Sokszor nem a pénzhiány akadályozza a modernizálást és a bővítést. A Kassal és Eisenach közötti A44-es autópálya tervei 1991-ben készültek el. A sztráda még mindig nem épül! A Hamburg és Hannover közötti új vasútvonal megépítését a sín közelében fekvő önkormányzatok, természetvédő és civil szervezetek egy 2015-ös jogerős bírósági ítélettel végleg meghiúsították.

’Not in my back yard’ (Nem az én hátsó udvaromon) – az angolban elterjed kifejezés találóan írja le, miért akad el sok németországi projekt.

Természetvédő és civil szervezetek nem csak konkrét projektek ellen küzdenek.

Szerintük általában jóval kevesebb infrastruktúrabővítésre lenne szükség.

A csendes többség felemeli a hangját

Eddig csak a fejüket csóválták az elhúzódó építkezésékről halló németek. Újabban sokan egyre kisebb megértést tanúsítanak az örökké ágáló civil szervezetekkel és a burjánzó bürokráciával szemben. Gazdasági következményektől tartanak. Németország már komoly versenyhátrányban van a nemzetközi összehasonlításban siralmas internetellátottság és mobillefedettség miatt.

A legjobb hálózattal rendelkező T-Mobil se tud az ország 20%-án mobil netet szolgáltatni!

Az átjátszók a lassú engedélyeztetési eljárás és a lakossági tiltakozások miatt hiányoznak. A Telefonicának, a harmadik legnagyobb szolgáltatónak 270 projektje áll a civilek tiltakozása miatt. A kormány most állami tulajdonú ingatlanok rendelkezésre bocsátásával akar segíteni.

A tiltakozók Fotó: Uwe Anspach dpa/lsw (KLIKK a képekre a nagyításért)

Az elhúzódó projektek elrettentő, külföldön is elhíresült példája Stuttgart. A ’90-es években született meg a döntés, hogy a város fejpályaudvarát földalatti átmenő pályaudvar fogja kiváltani.

A ’Stuttgart 21’ névre hallgató projektnek, nome est omen, 2021-től kellett volna jelentősen meggyorsítani a dél-németországi vasúti közlekedést. 2010-ben, amikor 15 év tervezés és engedélyeztetési eljárás után elkezdődtek a munkák, a civilek demonstrálni kezdtek.

És a fejpályaudvar, ami ellen tiltakoztak Fotó: Manfred Storck/Grafik/ DB AG

A tüntetéssorozat hónapokig tartott és véres utcai harcokig eszkalálódott. A tiltakozók követelésre kiírt népszavazáson a beruházás támogatói kerültek többségbe, így fogcsikorgatva kénytelenek voltak felfüggeszteni a tüntetéseket. Az új pályaudvar végre elkezdhetett épülni. Befejezése legkorábban 2025-re várható.

A rendszer anomáliái

Az Európai Bíróság a civil szervezetek jogorvoslati lehetőségeit szélesítő döntése óta Németországban 25 százalékkal emelkedett a beruházási engedélyek megtámadása miatt indult bírósági eljárások száma. Kimenetelük bizonytalan, mert az Európai Bíróság joggyakorlata és a német jogszabályok is csak homályosan határozzák meg a döntési elveket.

A projektek elhúzódásáról sokszor közvetve a jogalkotó tehet. Az A20-as autópálya például azért nem épül, mert a civilek által indított bírósági eljárások hatására elhúzódott a kivitelezés megkezdése. Amikor pedig végre megindulhatott volna a munka már új szabályok vonatkoztak az autópálya-építésekre, amelyeknek viszont az évekkel korábban tervezett sztráda nem felelt meg.

Az A20-as kivitelezését is tiltakozások, perek gátolták  Forrás: wikipedia

Az építkezés belátható időn belül nem fog elindulni, mert a munkaerőhiánnyal küzdő Németországban nincs, aki az új terveket elkészítse. A kevés szakemberre sok projekt jut. Az A20-nak a sor végére kell állnia.

Az infrastruktúra fejlesztést elszántan akadályozó környezetvédők sokszor a klímavédelmi projekteket is akadályozzák. Az észak-németországi tengerpart közelében a leghatékonyabban működő szélkerekek által megtermelt energia a nagyobb áramigényű Dél-Németországba szállításához új vezetékek kellenek. Ahhoz, hogy az emberek autó és repülő helyet vonattal utazzanak, bővíteni kellene a sínhálózatot. A civilek rend szerint tiltakoznak a magasfeszültségű vezetékek építése és a vasúti infrastruktúra fejlesztése ellen is.

Változások jönnek

A szakemberhiányon nehéz lesz változtatni. De vannak könnyen megvalósítható elképzelések, amelyek érdemben gyorsíthatnák az eljárásokat. Ilyen a digitalizálás, hogy nem a papírok küldözgetésével menjen az idő. Segítene az alsóbb fokú bíróságok bíráinak mobil bevetése is. Ha egy régióban több eljárás folyik egy időben, a máshol kevésbé leterhelt kollégák segíthetnének. Fontos lenne a projektek pontosabb tervezése is, hogy kevesebb legyen a támadási felület.

Külföldi és német közgazdászok is évek óta több állami beruházást szorgalmaznak. Úgy vélik, hogy a hiány nélküli költségvetésénél fontosabb lenne a gazdaságélénkítés. Ráadásul az elmúlt évek büdzséiből 20 milliárd euró halmozódott fel, amit az elfogadott, de meg nem valósult beruházások miatt végül nem adott ki az állam.

Ezért Olaf Scholz pénzügyminiszter a jogállamiság és a lakossági beleszólás fontosságának hangsúlyozása mellett az engedélyezési eljárások reformját jelentette be.

A vasúti fejlesztéseknél csökkenni fog a civilek beleszólási lehetősége. A Deutsche Bahn (DB) becslése szerint ez 5 évvel lerövidítheti az átlagos tervezési és engedélyeztetési időt!

A jövőben az eljárást indítóknak meg kell indokolniuk a keresetüket. Erre jelenleg nem kötelesek. Kifogásaikat ráérnek hónapokkal később, a bíróság előtt előadni. A DB-nek ilyenkor halasztást kell kérnie, hogy érdemben reagálni tudjon. Kényszerből, de a vasúttársaság maga húzza el az eljárást. Az ellenvélemény előterjesztése után az eljáró bírónak most magának kell elmélyednie a műszaki kérdésekben. Szakértői segítségük még a Szövetségi Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságon bíráinak sincs. A kormányzati ígéretek szerint ebben is változás jön.

Bizonytalan, hogy az új szabályok a kivitelezések érdemi gyorsulásához fognak-e vezetni. Az viszont biztos, hogy a német közlekedési infrastruktúra egyre elavultabb, a digitális pedig fejletlen.

Ha nem lesz változás, azt Európa legnagyobb gazdasága komolyan meg fogja sínyleni.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

MGE: minden adott az új autók piacának fellendüléséhez

Jelentős a növekedés az elektromos személyautók esetében, az előző év első négy hónapjához képest csaknem 50 százalékkal több elektromos autó került az utakra.

Itt az ideje a magyar gazdaság újabb dimenzióváltásának

A magyar gazdaság az elmúlt 14 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, folyamatosan dőltek meg a beruházási, az export és a foglalkoztatottsági rekordok

KSH: 1,5 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet

Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 4,0, az importoldalon 3,0 százalékkal csökkent.

Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek

Noha Magyarország lemarad a nemzetközi átlag mögött ezen a téren, egyre több cég érdeklődik a terület iránt.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.