Liam Fox volt brit külkereskedelmi miniszter szerint nem lesz lehetséges a teljesen akadálymentes kétoldalú kereskedelem az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után.
Fox, a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának befolyásos tagja és alsóházi képviselője, aki az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormányában tavaly nyárig állt a külkereskedelmi tárca élén, a davosi világgazdasági fórumon tartott keddi felszólalásában kijelentette: ma is vannak olyanok, akik “kitartóan beszélnek a súrlódásmentes kereskedelemről” az EU egységes belső piacával, erre azonban a Brexit után “egyszerűen nem lesz lehetőség“.
Fox szerint miután az Egyesült Királyság kilép az EU belső piacáról is, nem lesz mód a tagsággal járó előnyök “kicsemegézésére”.
Ez az Európai Unió álláspontja és ezt London el is fogadja, de “az EU sem csemegézhet” a továbbiakban, vagyis nem törekedhet az ellenőrzésre egy olyan ország felett, amely nem tagja a belső piacnak és a vámuniónak – fogalmazott a politikus, akinek keddi davosi beszédét a brit parlament sajtószolgálata ismertette Londonban.
Liam Fox szerint a Brexit után az Egyesült Királyság saját magának tartja fenn az ellenőrzést döntéshozatali mechanizmusa felett, és a Brexit egész koncepciójával lenne összeegyeztethetetlen, ha a továbbiakban is automatikusan hozzáigazítaná saját szabályozási rendszerét az EU által végrehajtott módosításokhoz.
Ez politikailag is elfogadhatatlan lenne a brit kormány számára, és azoknak is, akik a brit EU-tagságról tartott 2016-os népszavazáson a kilépésre voksoltak – tette hozzá.
A minap ugyanezt a figyelmeztetést intézte a brit üzleti szektor címére Sajid Javid pénzügyminiszter is.
Javid a Financial Times hétvégi kiadásának nyilatkozva kijelentette: London részéről semmiféle igazodás nem lesz az uniós szabályokhoz a Brexit után. “Nem veszünk át szabályokat, nem leszünk tagjai az egységes belső piacnak és a vámuniónak sem, és mindez már az idei év végétől így lesz” – mondta.
A brit pénzügyminiszter ezzel arra utalt, hogy a brit EU-tagság jövő pénteken esedékes megszűnése után várhatóan elkezdődik egy átmeneti időszak, amely december 31-ig tart, és időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer marad érvényben az Európai Unióval fennálló kétoldalú viszonyban.
Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy London és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták – legutóbb minapi londoni látogatásán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke -, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.
Boris Johnson miniszterelnök azonban az Európai Bizottság vezetőjével tartott londoni megbeszélésén – csakúgy, mint már korában is többször – leszögezte, hogy erről nem lehet szó, az átmeneti időszak december 31-én véget ér.
A brit üzleti szektor szervezetei ugyanakkor többször is figyelmeztették a brit kormányt, hogy ha az idén nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az Európai Unióval, és ha az átmeneti időszakot ennek ellenére nem hosszabbítják meg, annak ugyanolyan hatása lenne a brit gazdaságra, mintha az Egyesült Királyság a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikálása nélkül, rendezetlen módon lépne ki az EU-ból.
Sajid Javid pénzügyminiszter azonban a Financial Timesnak adott interjúban erre úgy reagált: a vállalati szektor 2016 óta tudja, hogy megszűnik a brit EU-tagság. Hozzátette: kétségtelen, hogy ennek “így vagy úgy”, de hatása lesz az üzleti szektorra, és “egyes vállalatoknak ebből előnye származik majd, másoknak nem“.