A hazai bankok vezetői szerint tévhit, hogy magas a magyarországi bankszektor nyereségessége – derült ki azon a kerekasztal beszélgetésen, amelynek a pénzintézetek előtt álló kihívások, a fix és a változó kamatok, a magas készpénzállomány voltak a központi témái az 56. közgazdász-vándorgyűlésen. A panelbeszélgetést Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke vezette.
Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint napjainkban a bankok előtt álló legnagyobb kihívást a jövedelmezőség elérése jelenti, és a közhiedelemmel ellentétben az kifejezetten alacsony a hazai bankrendszerben. Az elmúlt évben a magyar bankszektor 623 milliárd forint összegű nettó eredményéből 100 milliárd forint csoporton belüli osztalékokból származott, 188 milliárd forintot a nettó céltartalék-visszaírás jelentett. Az egyszeri tételektől megtisztított tőkearányos megtérülés így mindössze 6 százalékra rúgott. Elmondta: továbbra is jelentős összeget, mintegy 125 milliárd forintot értek el a bankokra rakódó terhek, a kamatrés az elmúlt 8 év alatt folyamatosan mérséklődött, egyúttal a tőkekövetelmények folyamatosan szigorodnak.
Bencsik László szerint a fix kamatozású kölcsönök elterjedése az új hitelek kihelyezésében azt mutatja, hogy az ügyfelek már értik, mi a fix és változó kamatozású hitelek közötti különbség. Hozzátette: rendszerint a gazdasági ciklusoktól függ, mikor mekkora a hitelből finanszírozott lakások aránya, a mostani 45 százalékos arány megfelel a hazai gazdasági ciklus jelenlegi szakaszának.
Bencsik László elmondta: napjainkban is vannak hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek a kis- középvállalkozások számára, illetve a vállalatoknak kínált hitelezésben. A vállalatoknak nyújtott új hitelek esetében az alacsony arányuk egyik oka, hogy a jegybank kommunikációja főleg a lakosságot célozta meg a fix kamatozású kölcsönök népszerűsítésében, másrészt a vállalatok nagyobb arányban képesek devizahiteleket felvenni.
Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója szintén a jövedelmezőséget mondta a bankszektor előtt álló legnagyobb kihívásnak. Úgy ítélte meg: az ügyfelek rengeteget tanultak a pénzügyi válságból, és tudják, mi a kamatperiódus, mi a különbség a fix és változó kamatozású hitelek között. Az MKB által megkérdezett ügyfelek kétharmada legalább 3 éves kamatperiódust választana – mondta.
Balog Ádám a kkv-hitelezés magas növekedési ütemének fennmaradására számít, mivel egyre népszerűbbek a Magyar Fejlesztési Bank konstrukciói és a Garantiqa különböző garanciatermékei, ezek a hitelezési aktivitás növekedését segítik. Az nhp kivezetése után csökkent a hosszabb lejáratú, fix kamatozású hitelek iránti igény. Balog Ádám rámutatott: a mai készpénzállomány fenntartása túl költséges, egyértelműen jó irány annak csökkentése.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója a legjelentősebb kihívásként a bankokat terhelő díjakat, adókat, másodikként a technológiai kihívást jelölte meg, harmadikként azt, hogyan lehetne a társadalmat arra ösztönözni, minél jobban éljen az új korszak digitalizációja, innovációs fejlődése adta lehetőségekkel.
Hegedüs Éva jelezte: a bankoknak és a szabályozóknak abban van a felelősségük, hogy milyen kamatozás felé terelik az ügyfeleket, hiszen ezzel őket és a bankszektort is védik a negatív következményektől. A magas jövedelmű ügyfeleknek ajánlja a Gránit Bank a változó kamatozású hiteleket – fűzte hozzá. Hegedüs Éva szerint a vállalati hitelezésben is hosszú lejáratú fix hitelekre van szükség az innovációs és hosszú távú növekedési lehetőségek kihasználása érdekében.
Zolnai György, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója úgy vélte: a gazdasági ciklushoz alkalmazkodás a legnagyobb kihívás. Véleménye szerint nagyon valószínű, hogy akár két éven belül ismét recesszióba süllyed a világgazdaság, mivel az amerikai gazdaság kilátásai középtávon egyáltalán nem kedvezőek. “Ütésálló, krízisálló hitelportfóliót kell építeni” – tette hozzá.
Zolnai György a kihívások között említette még a fogyasztói igényekhez való alkalmazkodást és a bankok számára jelentkező képzett munkaerő hiányát is.
Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója szerint a magyarországi magas készpénzhasználat “a szürke- és fekete gazdaság melegágya”, a bankrendszer mindenképpen támogatná a készpénz-állomány csökkentését. Kifejtette: nemcsak a jelzáloghiteleinek, hanem a kisvállalkozói hiteleinek az állományát is megduplázta az Erste az idén, így elégedett a banki növekedés ütemével. Elmondta: bár az egy-öt éves vállalati hitelállomány 60 százaléka, az öt éven túli vállalati kölcsönök 75 százaléka fix kamatozású, a bank számára kihívást jelent emellé a hosszú távú források megtalálása.
Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója további feladatként említette az informatikai rendszerek összehangolását. A folyamatos fejlesztések eredményeként különböző időpontokban, más és más elvárásoknak megfelelve rakták össze a bankok az informatikai rendszereiket, most minden pénzintézet számára óriási kihívást jelent, hogy ezeket a megoldásokat az azonnali fizetés és az új előírások, így a PSD2 számára is megfelelően egységessé tegyék – emelte ki.
Jelasity Radován úgy vélte: a fix kamatozású termékek előnyben részesítése esetében nehézséget jelent, hogy a biztonság drágább, az ügyfelek viszont kisebb törlesztőrészletet szeretnének fizetni. El kell fogadtatni az ügyfelekkel, hogy néhány százalékponttal magasabb kamatot kell fizetniük annak érdekében, hogy csökkentsék a kamatkockázatukat – hangsúlyozta az Erste Bank elnök-vezérigazgatója.
