Hirdetés
Kezdőlap Hírek Genova szivárvánnyal ünnepelte visszaépített sztráda-hídját
No menu items!

Genova szivárvánnyal ünnepelte visszaépített sztráda-hídját

Ponte San Giorgio átadásakor készült felvétel Kép/Forrás: Corriere.it

Két év alatt készült el az összeomlott Morandi-híd helyén az új. „Az öröm nagy, de a fájdalom marad” – mondta a kormányfő a San Giorgio-híd avatásán. A forgalom szerda hajnal óta robog a Genovát elkerülő régi-új autópálya-viadukton.

Az ünneplés és az emlékezés percei

A miniszterelnök, Giuseppe Conteegy nemzeti színű szalag átvágásával adta át az impozáns műtárgyat. A ceremónia a himnusszal és a 43 áldozat nevének felolvasásával kezdődött, akik a Morandi-híd 2018. augusztus 14-ei összeomlásakor vesztették életüket. Az egész nap szemerkélő eső körülbelül ekkor állt el. Az égen szivárvány jelent meg, amely pont a hidat ölelte át.

A hídavatás Genovában

A miniszterelnök után a szónoki pulpitushoz lépő genovai polgármester, Marco Bucci elsősorban az áldozatokra emlékezett. Az építkezést vezető Renzo Piano az újjáépítésen teljes erőbedobással dolgozó építőkre hívta fel a figyelmet. Utóbbiakra, illetve a tervezőkre utalva Conte ’az olasz kreativitás gyümölcsének’ nevezte a rekordidő alatt elkészült völgyhidat. A polgármester sem fukarkodott az tervezők és építők méltatásakor: „A San Giorgio-híd az olaszok kitartását és hozzáértését üzeni a világnak.”

A kormányfő azt ígérete: „hasonló sebességgel és minőségben megújul és Nyugat-Európa élvonalába, sőt magasabbra emelkedik az egész olasz infrastruktúra.

A polgármester korábbi újságírói kérdésekre reagálva azt is elmondta, hogy szigorúan ellenőrizni fogják az elszámolásokat és „a kivitelezőnek a számlák kifizetése előtt magyarázatot kell adnia minden nem tervezett kiadásra”. A bontás és az újépítés költségvetésének főösszege 430 milliárd euró volt.

Impozáns műtárgy

Építés közben az összeomlott híd helyén már átadott viadukt Fotó: Facebook

Az 1.067 méteres völgyhidat 19 pillér tartja. Ezekből a középső 3 magassága 100 méter. A hídon elhelyezett 43 fényoszlop az áldozatokra emlékeztet. Áramellátásuk helyben termelt megújuló energiával történik. Elsősorban a híd melletti 260 méter magas szélkerékből.

Az úttest alatt bicikli- és gyalogosút is összeköti a két szemközti hegyoldalt. A teherpróbán a hídon álló teherautók össztömege 2.500 tonna volt.

A polgármester ígéretének megfelelően napi 24 órában dolgoztak az új hídon, mégsem készült el a tervezett áprilisi határidőre. Akkor az utolsó szerkezeti elemet emelték a helyére. A hordógurítás áprilisban elmaradt, hisz Itáliában azokban a hetekben is tombolt a járvány.

A Morandi-híd jelkép volt

Az olaszok 2018-ban több okból is nemzeti katasztrófaként élték meg a Morandi-híd összeomlását. Egyrészt a sok halálos áldozat és sérült okán. Másrészt, mert szimbólum volt. Az olaszok büszkék autópályáikra. A világelső sztrádája Itáliának 1924-ben épült Milánó és a közeli Varese között. Az ‘50-es, ’60-as évek infrastruktúrafejlesztési láza pedig a háború utáni gazdasági csoda jelképe volt. A korábban Nyugat-Európa szegényházának számító Itália ebben ekkor lett a világ 10 legnagyobb gazdaságának egyike. Harmadrészt, mert a híd a ligur tengerparton végigvezető A10-es autópálya megépülésekor, a ’60-as években műtárgyaival mérnöki csúcsteljesítménynek számított.

Olasz sztrádanecc: Drága és rossz állapotú

Egy kocka az olasz autópályákat bemutató egyik  (A1-est) filmből

Az olasz autópályák nagy része az ‘50-es és ‘70-es évek között épültek. Elsősorban közpénzből. Kis mértékben azonban már akkor is, később pedig fokozottan magántőkét is bevontak. A legnagyobb projekt az ’56 és ’62 között épült, Milánót Nápollyal összekötő, közel 800 km-es ’L’Autostrada della Sole’ volt.

Napjainkra 7.000 km-es autópálya hálózattal büszkélkedhet Itália. Az utat tulajdonló társaságot már ‘87-ben tőzsdére vitték, de ‘99-ig az állam maradt a többségi tulajdonos. Jelenleg csak 1.000 km sztrádát üzemeltet az állam, főleg dél-itáliai szakaszokat. Használatuk ingyenes.

Bármilyen kiváló minőségben épültek a pályák, így a Monradi-híd, nem napi 40 ezer autóra és túlsúlyos kamionokra tervezték őket. Utóbbiak elszaporodásáért nagyban felelősek a horribilis olasz autópályadíjak. A szállítmányozók a teherautók agyonrakodásával próbálnak spórolni. Az útdíj mértéke a megtett szakasz hosszától és a jármű méretétől függ. Az említett Milánó-Nápoly táv egyszeri megtétele személyautóknak 50, a kamionoknak pedig 140 euróba kerül! A kilométerdíjak nem egységesek. A sok műtárgyat tartalmazó sztrádák, így a Genovát elkerülő A10-es még drágábbak.

Az autópályák, amelyekre egykor oly büszkék voltak az olaszok, évek óta bosszúságot jelentenek. Használatuk egyre drágábbak, a magáncég mégis keveset áldoznak rájuk. 2017-ben fenntartásukra 7 százalékkal, fejlesztésükre 2 százalékkal jutott kevesebb, mint 2016-ban.

Államosítás!

Habár a problémák közismertek voltak, az olasz kormányok évtizedekig nem gyakorolnak se politikai, se jogi nyomást a 24 sztrádacégre. Közülük messze legnagyobb a 3.500 kilométert üzemeltető ’Autostrade per l’Italia’. Tulajdonosa az ’Atlantia’, amely mögött Benetton család áll.

Impozáns honlapot kapott az olasz sztráda

A venetoi cégbirodalom sok éve jóval többet keres autópálya üzemeltetéssel, mint pulóverekkel. Az ’Atlantia’ Itália mellett tucatnyi országban, így Brazíliában, Chilében, Lengyelországban és Indiában összesen 5.000 km utat üzemeltet a 2000-es évek eleje óta. Ezek és a szintén a szintén a holding által működtetett római repülőterek, valamint a Csalagút, melyben a cég 15 százalékkal részesedik tavaly 6 milliárd euró bevételt és 1,2 milliárd nyereség termeltek! Az ’Atlantia’ tőzsdei értéke 22 milliárd euró.

A közvélemény és a politika álláspontja szerint az ’Autostrade per l’Italia’, illetve az ’Atlantia’ az elmúlt két évben ígéretei ellenére nem javított a helyzeten: az autópályák állapota továbbra se javul, a használatuk drága. Ezért Róma júliusban a cég államosításáról döntött. Az optimisták abban reménykednek, hogy több pénz fog jutni az autópályahálózat karbantartására és fejlesztésére.

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

MGE: minden adott az új autók piacának fellendüléséhez

Jelentős a növekedés az elektromos személyautók esetében, az előző év első négy hónapjához képest csaknem 50 százalékkal több elektromos autó került az utakra.

Itt az ideje a magyar gazdaság újabb dimenzióváltásának

A magyar gazdaság az elmúlt 14 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, folyamatosan dőltek meg a beruházási, az export és a foglalkoztatottsági rekordok

KSH: 1,5 milliárd euró volt a termék-külkereskedelmi többlet

Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 4,0, az importoldalon 3,0 százalékkal csökkent.

Elmaradnak a nemzetközi átlagtól automatizálás és AI terén a magyar cégek

Noha Magyarország lemarad a nemzetközi átlag mögött ezen a téren, egyre több cég érdeklődik a terület iránt.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.

Sok bankszámlás megúszta a drasztikus áremelést 

A digitális bankolásra ösztönöznek a díjemelések

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 6,7 százalékos volt 2023-ban

A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 134 milliárd forintot, a GDP 73,5 százalékát érte el.

MBH Bank: 345,3 milliárd forint korrigált adózás előtti eredmény 2023-ban

A társaság a tavalyi évben 350 millió euró értékben sikeres nemzetközi kötvénykibocsátást hajtott végre.