A foglalkoztatási, a munkahelyi és a munkahelyekkel, valamint magával a munkával kapcsolatos viszonyok és igények gyors változása nem hagyta érintetlenül a munkavégzési körülményeket és lehetőségeket sem. Új fogalom és gyakorlat jelent meg az üzleti életben az ezredforduló táján, a közösségi munkavégzés (coworking) és az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó közösségi irodák, munkaterek. A koronavírus járvány kitöréséig a közösségi irodák jelentették az úgynevezett kereskedelmi ingatlanpiac legdinamikusabban fejlődő ágazatát.
A home office versenytársa
A világgazdasági, a vállalati és az üzleti élet globalizálódása, de mindenekelőtt a távközlési és az informatikai forradalom tette és teszi lehetővé, hogy egy laptoppal, okostelefonnal és természetesen internettel bárhonnan, bármikor dolgozhassunk, üzletet köthessünk, részesei lehessünk egy projektnek vagy éppen telekonferencián vehessünk részt.
A COVID-19 előtérbe helyezte az otthoni munkavégzést (home office), s a járvány után várhatóan majd sok munkaadó és munkavállaló él továbbra is ezzel a lehetőséggel. Ennek a munkavégzési formának a nagy versenytársa a coworking és az ehhez kapcsolódó közösségi munkatér-piac, amelyek hatalmas sebességgel terjednek az egész világon. (Tavaly a közösségi munkaterek részesedése a nemzetközi irodapiacon 5 százalék volt, az előrejelzések szerint ez az arány 2030-ra elérheti majd a 30 százalékot.)
Hasonló gyorsasággal növekszik az önfoglalkoztatók, a szabadúszók, az egyszemélyes vállalkozások száma is mind a hat kontinensen. Az Egyesült Államokban például 2017-ben a szabadúszók száma 57 millió volt, vagyis a munkavállalók mintegy 30 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. A 20-as évek végére a teljes- és részmunkaidőben dolgozók aránya meghaladja majd az 50 százalékot – jósolják az amerikai munkaerőpiaci szakemberek. Hasonló irányzatra számítanak a többi fejlett országban is a szakértők.
Mi is a coworking?
De egy idő után nem mindenki szeret otthonról, kávézóból dolgozni, nélkülözni a közösséget. Ez az egyik legfontosabb oka a coworking és a közösségi irodák rohamos bővülésének. A coworking (magyar szóhasználattal közösségi munkavégzés, közösségi munkatér, közösségi iroda) egy olyan munkahely, ahol többen egyazon térben, egymástól függetlenül dolgozhatnak, munka közben ismerkedhetnek, tapasztalatot cserélhetnek. A közösségi irodák azoknak is megoldást jelenthetnek, akik munkájuk során sokat utaznak, vagy nincs elegendő jövedelmük saját iroda bérlésére.
A coworking közösségi munkaterekben történik, amelyek átmenetet képeznek egy bérelhető iroda, egy klub és egy kávéház között.
A közösségi irodák elsősorban azokat a szabadúszókat, egyéni vállalkozókat, távmunkásokat, kezdő startup cégeket célozzák meg, akiknek az otthoni munkavégzés túl ingerszegény, a kávéházak, a klubok pedig a zaj és más zavaró tényezők miatt kényelmetlenek.
A közösségi munkahelyen dolgozók rendszerint felajánlják a segítségüket egymásnak, és sokszor előfordul, hogy összefognak és elvállalnak egy közös projektet. Jellemző, hogy több munkaterületről, sokféle ember találkozik ezeken a helyeken, így szélesebb a fejlődési lehetőség is. Az egyik hazai közösségi munkatér-céghálózat társalapítója szerint „marketinges, web- és szoftverfejlesztő, formatervező, újságíró, tudós, fordító, könyvelő, ügyvéd, rendezvényszervező, művészetimagazin-szerkesztő egyaránt megtalálható nálunk a coworkerek között”.
Születési ideje: 1999
Mielőtt áttekintenénk a közösségi munkahelyek szolgáltatásait, igénybevételük lehetőségeit, előnyeit stb. érdemes röviden megismerkedni a „műfaj” történelmével és piacával. A coworking ötlete 1999-ben született, s az amerikai Bernie DeKoven nevéhez fűződik. DeKoven meghatározása szerint a coworking annyit jelent, hogy együtt dolgozni egyenlőként. Olyan szabadúszók, vállalkozók dolgoznak együtt, akik – ha úgy gondolják – hajlandóak megosztani ötleteiket, tudásukat két- vagy több oldalú megbeszélések keretében, kihasználva a digitális világ nyújtotta előnyöket.
Az első „irodát” 2005-ben hozta létre San Franciscoban az a Brad Neuber, aki napjainkban a Google egyik sztárprogramozója. A „Kalapgyár” (Hat Factory) névre hallgató, padlástérben kialakított coworking teret napközben bárki használhatta. Azóta a világ számos pontján egymás után nyílnak meg a közösségi munka örömeit hirdető irodák.
Neuber azt az elképzelését váltotta valóra, hogy az egyéni munkavégzések szabadságának összekapcsolása egy irodatér közösségében sok új ötlethez, együttműködéshez, innovációhoz, tapasztalatcseréhez, kreativitáshoz, üzleti kapcsolatok stb. kialakításához vezet. San Francisco után New Yorkban, majd Berlinben és Londonban nyíltak meg az első közösségi munkaterek, s napjainkra igencsak felpörgött ez az ágazat.
A gyors fejlődés számai
2017-ben már több mint 14 ezer közösségi munkahelyi élményt kínáló hely működött világszerte, 2022-ig pedig évi háromezer új iroda megnyitásával számol a Global Coworking Unconference Conference kutatása. (Furcsán hangzik, de így hívják a szervezetet, jelezvén, hogy valami egészen új dologról van szó.) Korábbi előrejelzések szerint öt év alatt a 30 ezret is meghaladhatja a közösségi munkaterek száma, a szolgáltatást igénybe vevők köre pedig háromszorosára, a 2015 évi 1,7 millióról 5,1 millióra nőhet. A legújabb előrejelzések már arról szólnak, hogy 2024-ben a közösségi irodák száma már eléri majd a 40 ezret.
A coworking az irodák megnyitását követően főleg a startupok körében vált igazán népszerűvé: fiatal, kezdő vállalkozók ahelyett, hogy saját irodát béreltek volna, kevésbé költséges módon csupán „íróasztalt béreltek” egy-egy közösségi irodában. (A mai napig is az a jellemző, hogy a coworking irodákat főleg startupok és kisvállalkozók használják hosszabb-rövidebb ideig.)
A változatosság gyönyörködtet
Az elmúlt 10 évben sorra alakultak meg azok a coworking cégek, amelyek irodáikkal, szolgáltatásaikkal – hálózatot alkotva – egyre több országban vannak jelen. Példaként érdemes megemlíteni a német Betahaus-t, az Edelstall-t, az amerikai Regus-t és a WeWork-öt, a francia La Cantine-t, az osztrák Schraubenfabrik-ot, valamint az indiai Incuspaze-t. (A hazai coworking piacról és szolgáltatásokról a későbbiekben még lesz szó.)
A coworking irodák megjelenése sokat elárul a munkahelyi viszonyok és az igények változásáról. New Yorkban például található egy közösségi munkatér, amelyet csak nőknek tartanak fent, ezzel is segítve az anyaság és a karrier összehangolását. Kölnben és Lipcsében a napközi otthonból nyílik a közösségi munkatér, így az anyák szabadon dolgozhatnak, de át is mehetnek a gyerekeikhez.
A Paragraph New Yorkban, olyan exkluzív hely, amelyet kifejezetten az íróknak tartanak fent. A helyiség könyvtárral is rendelkezik. Sok kiadó ingyen használhatja ezeket az irodákat, ahol felfedezhetnek kezdő költőket és írókat és egyúttal üzleti ajánlatokat tehetnek nekik. A nemzetközi hálózattal rendelkező Club iroda különleges szolgáltatást nyújt az ügyfeleinek: egy kicsit magasabb havidíjért cserébe a világ más pontjain található irodáit is használhatják. A The Center Frankfurtban fenntart egy állandóan bővülő könyvtárat és magazin választékot, konferencia központot, konyhát és egy 230 négyzetméteres szabadidő teret, amely tökéletes egyensúlyt jelent a kávézók és a munkaszobák között. A berlini The Hub pedig csak azoknak a startup vállalkozásoknak ad helyet, amelyeknek a munkája összeegyeztethető a fenntartható fejlődéssel.
Az Y és a Z generáció igényei
A coworking jellegű munkavégzés és közösségi tér kialakulásában nagy szerepe volt és van az Y és az ezredfordulós Z generációnak. Az Y generáció fiataljai, bekerülve a vállalati környezetbe, nehezen viselik el a kötött munkaidőt, a szigorú szervezeti felépítési gyakorlatot, a napi rutinnal járó egyhangúságot. Ők elsősorban olyan munkát keresnek, amely élvezetes és rugalmas is egyben. A beosztás, a pénz és a nyugdíj ennek a generációnak már kevés motivációt jelent, számukra inkább az izgalmas kihívások, a közösségépítés és a szabadidő adják a hívószavakat. (Az amerikai CBRE ingatlancég 2017-es európai kutatása szerint az Y-generáció tagjai közül 60 százalék fontosabbnak tartja a munkakörnyezet minőségét más juttatásoknál. A fiatalok részéről alapvető elvárás a munkahely központi fekvése és jó megközelíthetősége tömegközlekedéssel és kerékpárral, valamint a kreatív, az ösztönző és rugalmas munka környezet.)
Cégek is kopogtatnak
A szabadúszók, az „egyéni harcosok” mellett a cégek is mind inkább felismerik a közösségi munkahelyekben rejlő lehetőségeket. Amikor a vállalat székhelyén nem tudnak megfelelő közeget biztosítani a projektcsoportoknak, gyakran helyezik ki őket ezekbe az irodákba. Itt a vállalatok összeköthetik saját munkatársaikat a szabadúszókkal, és mindenki számára dinamikusabb munkafolyamatok jöhetnek létre. Emellett a közösségi munkatér inspiráló légköre kedvez a kreatív feladatmegoldásnak is. Egyes vállalatok részlegei gyakran használják a közösségi irodatereket kutatásra, fejlesztésre és speciális projektek megvalósítására. A berlini Betahaus-ban például a Daimler munkatársai dolgoznak az autómegosztó, car2go projekten.
Hol és mit kínál a coworking?
Közösségi munkaterek lehetnek erre a célra épült irodaházakban, összenyitott lakásokban, meglévő irodaházak egy-két emeletén, üressé lett gyárcsarnokokban és minden olyan helyen, amely alkalmas, kellemes egyéni és közösségi munkavégzésre. A kialakított munkaállomásokat, tárgyalókat ki lehet bérelni akár fél napra, egy napra, hetekre, hónapokra. A belvárosi közösségi irodákba be lehet térni akár pár órára is egy-egy tárgyalásra való felkészülésre, vagy egy üzleti megbeszélésre. (A gyakran utazóknak sem kell nélkülözniük a közösségi irodákat, hiszen mind több coworking-cég létesít jól felszerelt közösségi munkateret 5-20 fő részére repülőtereken, benzinkutakon és vasúti várókban is.)
A coworking munkaterek szolgáltatásai „alapjáraton”:
- kényelmes munkaállomás
- korlátlan Wi-Fi
- másolási, szkennelési, nyomtatási lehetőség
- nyitvatartás a hét minden napján
- bérelhető tárgyalók
- konyha
A jó infrastruktúrával rendelkező közösségi iroda széles sávú internetelérhetőséget, szkennert, nyomtatót, faxot, flip-chart táblákat, projektort, irodaszereket stb. biztosít bérlői számára. Ételt általában nem árusítanak, de vannak olyan irodák, amelyek külön étkezővel rendelkeznek, hogy aki hoz magával ennivalót, az ott elfogyaszthassa.
Az irodai tevékenységet kiegészítve számos egyéb szolgáltatást is kínálnak a közösségi munkahelyek. Sok helyen a bérleti díjba beépítik a kávé, tea fogyasztásának költségeit. Vannak olyan irodák is, ahol a tárgyaló- és előadótermek mellett zuhany, gyermek- és állatmegőrző is van. Újabban számos közösségi munkahely inkubációs funkciót is ellát, segítve a kezdő vállalkozókat és az induló vállalkozásokat. A közösségi munkaterek népszerűségében az is fontos szerepet játszik, hogy ott sok lehetőség adódik üzleti partneri kapcsolatok kialakítására. A különböző szakterületeken dolgozók (akik a közös fedél alatt találkoznak először) tanácsokat, ötleteket adnak egymásnak, sok esetben egymással is kötnek üzleteket vagy éppen projektcsapatot hoznak létre.
Előnyök; miért érzem jól magam?
Egy felmérésből, amit a deskmag.com weboldalán végeztek 24 országban 650 válaszadóval kiderült, hogy a coworking irodákban dolgozók 70 százaléka szereti a közösségi munkahelyet, 85 százaléka motiváltnak érzi magát, 88 százaléka hatékonyabban épít kapcsolatot és a válaszadók fele részt vesz közös projektekben is. A válaszolók kétharmada gondolja úgy, hogy jobban szervezi a munkáját, könnyebben tud otthon pihenni, és 40 százalék szerint a közösségi munkahely hozzájárult az anyagi helyzetük javulásához.
Újabban a munkaszervezők és a -pszichológusok egyik legkedveltebb „terepe” a közösségi iroda. Kutatásaik a hangulati tényezők, a „miért érzem itt jól magam?” mellett arra is összpontosítanak, milyen előnyökkel jár a coworking. Ez utóbbiakból érdemes megemlíteni néhányat:
- jóval olcsóbb, mint a hagyományos irodák bérlése
- könnyű irodát találni
- központi elhelyezkedés (lokáció)
- mindent egy helyen
- startup „fészek”
- a munkaterek rugalmasan alkalmazkodnak a bérbe vevő igényeihez (személyre szabott szolgáltatások)
- széles kapcsolatteremtési (networking) és tudásmegosztási lehetőségek
- laza légkör
- alkalmi közösség, érdekes emberek
Idehaza is hódít a coworking – Árak
Magyarországon ma már több tucat közösségi munkatér (i-Office, Startup Office, Regus stb.) vehető igénybe Budapesten, Miskolcon, Szegeden, Győrben, Pécsen, Székesfehérváron. Ezekben a városokban több szolgáltató is várja a szabadúszókat, a startupereket és a többieket. Az első közösségi iroda, a Loffice 2009-ben nyílt meg Budapesten. A Forbes magazin által rangsorolt nemzetközi coworking irodák sorában az előkelő ötödik helyet a magyar Kaptár foglalja el. Érdemes megjegyezni, hogy a már külföldön is terjeszkedő hazai coworking cégek a pandémia előtt 85-90 százalékos kihasználtsággal működtek.
Az Impact Hub nemzetközi coworking hálózat társalapítójának véleménye szerint a hazai közösségi munkaterek európai összehasonlításban meglehetősen kicsinek számítanak a jellemzően 100–200 négyzetméternyi szolgáltatóterükkel. Tőlünk nyugatabbra ugyanis ennél jóval nagyobb, 900 négyzetméter körüli az átlag. A coworking terek nálunk alapvetően nem a lakásirodákat váltották ki, hanem azoknak a kreatív embereknek nyújtanak alternatívát, akik korábban csak az otthoni elszigetelődés vagy a kávézók kínálta szűkös lehetőségek közül választhattak.
A szolgáltatások köre a célközönséghez hasonlóan igen széles és rugalmas. A havi egyórás bérléstől az egész éves fix szerződésekig terjed a választható időkeret, az árak pedig a használat gyakoriságával változnak. A napijegyek vidéken 1,5 – 4 ezer, a fővárosban 3–6 ezer forint között mozognak. Az egész hónapra szóló bérletek a nagyobb vidéki városokban 15–40, Budapesten 35–80 ezer forintba kerülnek, igaz, ebben már számos egyéb szolgáltatás ára is benne foglaltatik. Újdonság, hogy a coworking cégek bérlőik számára tanfolyamokat, tréningeket, üzleti találkozókat és számos más eseményt is szerveznek.
Mit hoz a jövő?
Joggal merül fel a kérdés: mi lesz a közösségi munkatér „iparággal” a koronavírus járvány után? Ezt az ingatlan ágazatot sem hagyja érintetlenül valószínűleg a járvány. Nem is olyan régen még sokan azt gondolták, ez a jövő, s ez a feltevés ma sem kizárt. Az eddigi piaci sikerek megtartása és növelése érdekében azonban minden bizonnyal valamelyest módosítani kell a koncepción: a szabadúszók mellett jelentős figyelmet érdemes fordítani a vállalatokra is, hiszen a cégek már a pandémia előtt is szívesebben béreltek viszonylag nagy és elkülönített részeket a közösségi irodákban is.
Végül pedig hat fontos szempont a közösségi munkatér kiválasztásához: az iroda fekvése a városban, a szolgáltatások ára összevetve az anyagi lehetőségeinkkel, a munkakörnyezet minősége, milyen közösségre van szükségünk, a bérlési időtáv meghatározása, valamint a plusz szolgáltatások és „kellemességek” kínálata.
Dr. Gonda György, CMC
vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
