Véget ért a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold Föld körüli pályán végzett missziója: a SMOG-P a sűrűbb légkörbe érkezve szeptember 28-án megsemmisült – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).
“A világszenzációnak számító, csaknem 10 hónapos űrbéli útja után a világ első működő 1-PocketQube (1PQ) (5-ször 5-ször 5 centiméter) méretű műholdja elégett” – olvasható a BME keddi közleményében.
A SMOG-P tervezett élettartama 3 hónap volt, de még 8 hónappal az indítás után is teljes kapacitással üzemelt. A rendszerek és a tartalékegységek jól funkcionáltak, áramköri meghibásodást nem tapasztaltak a fejlesztők – írják.
Magyarország második műholdját 2019. december 6-án állították pályára és megsemmisüléséig folyamatosan küldte a mérési eredményeket. A SMOG-P működő űreszközként fejezte be küldetését, amelynek során a földfelszíni digitális műsorszóró adók űrbe – feleslegesen – kijutó jeleit, azaz az elektromágneses szennyezettséget mérte. Ennek eredménye a Föld teljes felszínéről alkotott elektroszmogtérkép.
Életútja során a SMOG-P jeleit több mint 100 rádióamatőr vette szinte minden kontinensről. A közlemény szerint többek közt nekik is köszönhető az az adatmennyiség, amelyet képesek voltak a fejlesztők begyűjteni. Összességében több mint 238 ezer különböző csomagot küldtek be a vevőállomások a zsebműholdról.
A beszámoló szerint a SMOG-P pályájának magassága az utolsó hetekben drasztikusan csökkent, ami a részecskesűrűség exponenciális növekedésével magyarázható. Ennek eredményeképpen hamar elérte a kritikus 160-180 kilométeres pályamagasságot. Ezen a ponton már csak órákban volt mérhető a műhold hátralevő élete: 1-2 körön belül néhány pillanat alatt elégett a részecskékkel való ütközéskor.
A szintén műegyetemei fejlesztésű, de immáron 2-PocketQube (5-ször 5-ször 10 centiméter) méretű ATL-1 is rajta volt a tavaly decemberben felbocsátott Electron típusú rakétán és a SMOG-P-hez hasonló jövővel néz szembe, azonban nagyobb méretének és tömegének köszönhetően néhány nappal később várható a visszatérése – olvasható a közleményben.
Az ATL-1 működését tekintve szintén sikerekkel büszkélkedhet: az indulás óta megszakítás nélkül, folyamatosan küldi a műsorszóró adók teljesítményének és a hőszigetelő anyagokkal végzett mérések eredményét.
Magyarország harmadik zsebműholdját, a SMOG-1-et 2020 szeptemberében a római székhelyű G.A.U.S.S. kutatóintézetben adták át Magyarország római nagykövetségének közreműködésével az Olasz Űrügynökség (ASI) és a római La Sapienza Egyetem műszaki és űrkutatási karának társintézményében. Ott kerül majd be az Unisat-7 nevű 32 kilogrammos műhold egyik kidobó szerkezetébe, ahonnan várhatóan 2021 márciusában állítják pályára – olvasható a BME közleményében.
A SMOG-P teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, a képzési rendszerbe illesztve, szponzorok támogatásával. A fejlesztés a Villamosmérnöki és Informatikai Karon (VIK) a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék tanárainak koordinálása mellett zajlott. A munkában jelentős szerepük volt a Gépészmérnöki Kar (GPK) diákjainak, valamint külső szakértőknek is. A felbocsátás költségét a VIK, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) együttesen biztosították.
