Az ipar számára régóta készülnek a legkülönfélébb feladatokra bevetett robotok. Miért nem ne állhatnának az emberi lélek szolgálatában is? – tette fel a kérdést magának néhány éve Kaname Hayashi, a robottechnológia területén 2015 óta aktív japán cég, a ’Groove X’ alapítója. „Korábban az iparnak fejlesztő cégeknél dolgoztam robottervezőként. Feltűnt, hogy az embereket megnevetteti, ha például egy közlekedő robot elbotlik” – mondta egy német női magazin, a Brigitte számára adott interjúban néhány éve, amikor cége piacra dobta a ’Love’ névre keresztelt, érző robotot.
Az érző gép
’Love’ a lélek számára készült. Legfontosabb feladata mosolyt csalni az emberek arcára. 43 centi magas, 4,2 kilót nyom, kerekeken mozog, lélegzést és sóhajtást imitál, testhőmérséklete 37 fok. Érintésre tehát akár egy ember. Ha kinyitja display-szemeit még az európai ember arcára is mosolyt csal. A teste 50 szenzort, egy 360 fokos objektívű kamerát és egy bonyolult információ feldolgozó programot rejt. Így pontosan érzékeli, mi történik körülötte és képes ennek megfelelően reagálni. Érintésre és hangra is aktiválódik. Utóbbiból következtet a hozzá érő ember hangulatára és ehhez igazodva cselekszik.
’Love’ távirányítással is működik. Így segítségével a család biztosíthatja, hogy a távoli, idős rokonnal se érezze magát egyedül.
A robotok a mindennapok részei
Japánok hajlamosak minden problémára új gépekkel reagálni. Legyenek azok akár technikaiak, akár az embereket közvetlenül érintő fizikaiak vagy mentálisak kihívásokról. A robot sem újdonság a számukra. A drámaian elöregedő és fogyó Japánban nagy a munkaerőhiány. Ezért hosszú ideje nem csak az ipari termelésben helyettesítik az embereket robotokkal. A Kyoto-i Kodaji buddhista szentélyben például 2019 óta egy gép prédikál. Az ide járó hívők tehát már hozzá vannak szokva, hogy lelki életüket is egy géppel osszák meg.
Ennek ellenére a szerető robotokra eleinte a japánok is visszafogottan reagáltak. A koronavírus-válsággal azonban eladási sláger lett ’Love’. A távolságtartás és a fertőzésveszély időszakában különösen praktikus a gépi társ. Nem meglepő, hogy megjelent a konkurencia: A Sony ’Aibo’, a Qoobo pedig ’Yukai’ névre hallgató robotkutyát dobott a piacra. Utóbbi simogatásra csóválja a farkát és különösen kelendő.
Emberrel és állattal is versenyképesek
’Love’ legnagyobb konkurenciáját a háziállatok jelentik. Az állattartásnak a szűkös lakásviszonyairól ismert szigetországban nincsenek hagyományai. Ennek ellenére az utóbbi időben egyre több japán osztja meg a magányát négylábúakkal. A robotok előnye a kutyákkal, macskákkal és egyéb háziállatokkal szemben, hogy nem piszkolnak és nem zajosak. Előbbi különösen fontos a tisztaságra korábban is nagyon ügyelő japánoknak egy olyan időszakban, amikor a higiénia még fontosabbá vált.
A robot társnak vannak előnyei az emberihez képest is. Nem féltékeny, nem veszekszik és akkor sem sértődik meg, ha gazdijának nincs kedve vagy ideje foglalkozni vele.
A robotért, amely a feltatláló, Kaname Hayashi szavai szerint ’a lelket gyógyítja’ 2.700 eurónak megfelelő jent kell fizetni. Ehhez jön még havi 100 euró a karbantartásért és a szoftverfrissítésért. „Olcsóbb egy kutyánál és egy feleségnél is” – teszi hozzá mosolyogva ’Love’ papája.