„A telekommunikáció nemzetbiztonsági kérdés. Egy ország saját hálózat nélkül olyan, mint haderő nélkül” – mondta a Huawei alapítója 1994-ben az akkori kínai elnöknek. A gondolatot az USA is magáévá tette. Nemzetbiztonsági veszélyekre hivatkozva tiltotta meg a Huawei amerikai tevékenységét és harcol ellene a nemzetközi porondon. A Huawei a ’90-es évek kis mobiltelefongyártójából mára piacvezető világcég, az alapító Ren Zhengfei pedig milliárdos lett. Hogy áll a tech-csata Petrus Szabolcs cikke.
Törpéből óriás
A Huawei napjainkban 194 ezer munkavállalójával a világ 170 országában működtett telefonhálózatot és az 5G fejlesztés legfontosabb piaci szereplője. 2020 óta a Samsungot megelőzve a világ legnagyobb mobilkészülék gyártója. Leányvállalata, a HiSilicon számos know-how birtokosa a mesterséges intelligencia területén.
A cég sokat tesz az előrelepésért. Bevétele 10 százalékát fejlesztésre költi. 2019-ben 15 milliárd dollárt, idén várhatóan 20-at. Többet, mint a Microsoft és az Apple együtt. A Huawei a kínai gazdaság változásának szimbóluma. Két évtized alatt vezető technológiai konszern lett az egykori tömegtermékgyártóból. Igazodik a politikai elváráshoz. A Párt kevésnek tartja, hogy szinte az összes iPhone Kínában készül. Nem tetszik a vezetésnek a csomagokon olvasható felirat: „Designed by Apple in California, assembled in China”. A fejlesztés helyeként is Kínát szeretné látni.
Kis lépés a felhasználóknak, ugrás a szolgáltatóknak
Az 5G hálózat gyors összeköttetést garantál a felhasználók és a szolgáltatók között. A jelenlegi hatalmas központi adatfeldolgozószervereket decentralizáttak váltják fel a végső felhasználók közelében. A szolgáltatóknak hatalmas technológiai innováció, amiből a felhasználók csak a valamivel nagyobb letöltési sebességet fogják érezni.
Az 5G hálózat kiépítése hatalmas beruházásokat és sok know-how-t igényel. Mindenben élen jár a Huawei. A digitális világ más területein domináns Amerikából nincs számottevő konkurenciája.
Össztűz alatt
Washington nem csak a Huawei ellen harcol. A ZTE, egy másik, az 5G-ben aktív kínai állami cég szintét támadásoknak van kitéve. Úgyszintén a két Amerikában is sikeres kínai közösségi oldal, a WeChat és a Tiktok.
A Huawei megsérti a szellemi alkotásokhoz fűződő és a szabadalmi jogokat, az állami támogatásoknak köszönhetően versenyképesebb a konkurenciánál, kizsákmányolja az alvállalkozóit, politikai nyomás alá helyezi a fejlődő országok kormányait és Pekingnek kémkedik – hangzanak a Fehér Ház vádjai.
A kémkedés bizonyítékául a 2017-es kínai nemzeti információs törvény szolgál. Ez a hatóságokkal történő együttműködésre és információátadásra kötelezi a cégeket. Washington további nemzetbiztonsági aggálya, hogy Peking forszírozza a hadsereg és a technológiai konszernek együttműködését. Az USA különösen veszélyesnek tartja a Huawei egyik szoftverét, a ’backdoors’-ot. Segítségével Peking minden felhasználót ellenőrizhetne, aki a Huawei által kiépített 5G hálózatot használja – állítják a Fehér Házban.
Tény és nem csak állítás, hogy Kína gazdasági eszközökkel tart egyre több afrikai országot függőségben. Erre azonban a Huawei nem jó példa. Az infrastruktúra kiépítésével és helyi szakemberek kínaiak általi képzésével a fejlődő országok többet profitálnak a Huawei jelenlétéből, mint a cég. Az afrikai országokban a legalacsonyabb a profitja.
Tiltás és diplomáciai nyomás
Az USA sokkal jövedelmezőbb piac lenne. Azonban az amerikai kormány odahaza jogi eszközökkel lehetetlenítette el a Huaweit. Még az Obama-adminisztráció tiltotta meg 2003-ban, hogy a Huawei amerikai cégeket vásároljon fel, vagy akár csak részesedést szerezzen bennük. Trump pedig 2013-ban megtiltotta a cégnek, hogy szolgáltatást nyújtson vagy készüléket értékesítsen az USA-ban és az amerikai vállalatok sem szolgáltathatnak Huawei eszközökkel és nem is értékesíthetik azokat. Sőt, az amerikai tőzsdén jegyzett cégek külföldön sem működhetnek együtt a Huaweiel, legyenek akár kínaiak is.
Az USA egyidejűleg diplomáciai nyomást gyakorol szövetséges kormányokra, hogy zárják ki legalább az 5G tenderekből. Nagy-Britanniában, Franciaországban, Itáliában és számos kelet-közép-európai országban ez részben vagy egészben meg is történt. A Trump kormányzat amerikai külügyminisztere, Mike Pompeo látogatása után Chile szintén megtiltotta egy Csendes-óceán alatt futó kábel lefektetésben történő közreműködést a kínai cégnek. Eddig azonban az USA mellett India az egyetlen ország, ahol egyáltalán nem tevékenykedhet a Huawei. Ez azonban nem az amerikai diplomácia sikere. Az indiai-kínai határvillongások vezettek a döntéshez.
Európa megosztott
Nagy meglepetés volt, amikor London megtiltotta a brit cégeknek, hogy 2027-ig Huawei termékeket használjanak az 5G hálózat kiépítése és üzemeltetése során. Nagy-Britannia eddig a kínai cég európai bázisa volt. 2010-ben még a brit titkosszolgálattal is együttműködési megállapodást kötött. A Huawei vizsgálta, hogy vannak-e gyenge pontjai az angol állami szervek informatikai rendszereinek. A Johnson-kabinet nem akarta elüldözni a kínaiakat, de a republikánus politikusok sikerrel győzték meg a Tory-képviselők többségét a Huawei veszélyességéről.
Az EU-nak a britek nélkül sem sikerült közös nevezőre jutnia. Pedig a Huawei két legkomolyan konkurense európai: A finn Nokia és a svéd Ericsson. Politikai támogatással piacvezetők lehettek volna. Későn jött a Párizs-Berlin tandem ilyen irányú lépései és Brüsszel erre történő ösztönzése.
A németek maguk is megosztottak és még nem dőlt el semmi. Európa legnagyobb gazdaságú országa az egyetlen a kontinensen, ahol még nem írták ki a közbeszerzést. A kormány nem akarja kizárni a Huaweit, de szigorúbb ellenőrzést írna elő a cég termékeinek felhasználása esetén. A vezető kormánypárt részben azonban a tilalom mellett van és nagy a nyomás az USA részéről is.
Pénz és politika
Az USA Huawei elleni keresztes hadjáratának geopolitikai és gazdasági okai is vannak. A Pentagon problémája, hogy egyre több ellenséges ország, elsősorban Irán Huawei rendszereken keresztül és eszközökkel kommunikál. Korábban az egész világ amerikai cég termékeit használtak. A hazai cégeket Washington inkább rá tudta bírni információk átadására, mint egy kínait.
Gazdasági szempontból a szellemi alkotások a legfontosabbak. Az 5G rendszer mindenekelőtt műszaki szabványok sokasága, amelyeket a hálózatot használó cégek eszközeinek akceptálniuk kell. Egy okostelefon ma is legalább 250.000 szabadalmat rejt magában. Ezeknek legalább fele a hálózathoz való kapcsolódással függ össze. Ma ezek nagy részét amerikai cégek birtokolják. Rengeteg szabadalmi díjat szednek be kínai telefongyártóktól. Csak a Huawei 6 milliárd dollárt fizetett amerikai szellemi termékek használatáért 2001 óta! Az 5G rendszerben a kínaiak a legnagyobb szabadalom tulajdonosok. Így a jövőben nekik kellene az amerikai cégeknek, például az Applenek fizetnie, hogy 5G kompatibilis legyen az iPhone.
A legtöbb szellemi alkotás nem a Huawei, hanem a már említett ZTE kezében van. Ezért mondják sokan, hogy Trump nem a legmegfelelőbb áldozat ellen folytatta a hadjáratát. A távozó elnök kritikusai azt is hozzáteszik, hogy a kínai telekommunikációs cégek 5G fölényük ellenére tavaly 19 milliárd dollárért rendeltek termékeket az amerikai konkurenciától. 2020 eleje óta minden üzleti kapcsolat tilos a Huaweiel, ezért elesnek ettől a bevételről. Azonban a Szilikon-völgy cégei profitálnak is az embargóból. Sosem látott mértékű állami támogatás érkezik fejlesztéseikhez. A Facebookat pedig nagy örömmel töltheti el, hogy Trump harcot indított legnagyobb konkurenciája, az USA-ban is egyre népszerűbb Tiktok ellen.
Nagyok, de nem egyeduralkodók
A legtöbb 5G szabadalmat Huawei és a ZTE birtokolja, a legfontosabbak azonban a Nokia és az Ericsson kezében vannak. Az amerikaiaknak persze ez sem ideális. Az innovációjuk csökkenését mutatja, hogy 1998-ban még 17-szer annyi szabadalmi díj bevételük volt az amerikai cégeknek, mint a kínaiaknak, ma már csak 1,7-szer több.
A hálózatok területén utoljára a 2000-es évek elején kiépített 2G-ben voltak piacvezetők az amerikaiak. A jelenleg használt 4G-ben Korea a legfontosabb szereplő a licenszek 25 százalékával (Samsung, LG), a kínaiak 22-vel (Huawei, ZTE), az USA harmadikként (17) (Qualconn, Intel, InterDigital), az európai (Nokia, Ericsson) és a japán cégek pedig 13-százalékkal (Sharp, NTT) szerepelnek a listán.
Az 5G-ben a szabadalmakban Kína vezet 34 százalékkal. A koreaiak 25-tel a másodikok, Európa 17-tel a harmadik. Az USA csak 13 százalékot birtokol, a japánok 8-at.
A kínai cégek szabadalmai számának növekedésével nő Peking súlya a nemzetközi szabályok megalkotásában. A kommunista ország delegálja a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) és az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesületének (ITU) valamint a Nemzetközi Szabványügyi Szervezetének (ISO) vezetőjét.
Az amerikaiak nélkül egyelőre nem megy
Az amerikai értékesítési kihívás elé állítja a Huaweit. Hiába a piacvezető szerep az 5G területén és a rengeteg fejlesztésre költött pénz, sok tartozékot még mindig nem képesek a kínai cég maga előállítani. A legfontosabb a mesterséges intelligencia területén nélkülözhetetlen a kirin-chip.
A mesterséges intelligenciában Kína és a Szilikon-völgy 15 éve éles harcot folytat a vezető szerepért. Az arcfelismerésben egyértelműen a kínaiak vezetnek. Ennél azonban fontosabbak a hatalmas adatmennyiséget elemezni és értelmezi képes algoritmusok. Ezeket fejlesztésében az amerikaiak járnak az élen.
A kínai vállaltok függősége miatt Peking alig léptetett életbe ellenintézkedéseket az amerikai technológiai cégekkel szemben. A Huaweinek például nincs saját okostelefon-operációs rendszere. Ugyan lázasan folyik a saját fejlesztés, a Harmony OS vezethető állapotba hozása, de egyelőre rá vannak utalva a Google Androidjára. A Huawei menedzsmentje bagatellizálja az embargó jelentőségét. Az állítják, hogy felkészültek az amerikai szállítási stopra és két évre elegendő készletet halmoztak fel a szükséges tartozékokból. Még, ha ez igaz is, a technológiai szegmensben olyan gyors a fejlődés, hogy a tartozékok egy része két év múlva már biztos nem lesz használható. Szoftverekből pedig nem lehet spájzolni.
Ellenintézkedések helyett 2025-ig 140 milliárd dollár fejlesztési forrást bocsát a technológiai szektor szereplőinek rendelkezésére Peking. Függetleníteni akarja őket az amerikai know-how-tól. Egyúttal ’Clean-Network’ néven nemzetközi szövetséget kovácsol, amely együtt akar fellépni az amerikai ciber-kémkedés ellen.
Mindezekre tekintettel Washington technológiai hadüzenete kontraproduktív lehet. Arra ösztönözheti USA-val feszült viszonyba álló országokat, hogy mihamarabb függetlenné váljanak az USA-tól. Ez az oroszoknak és fejlődő országoknak, mint amilyen például Irán nehezen megy. Kína azonban rendelkezik a megfelelő pénzügyi forrásokkal és szellemi tőkével, hogy belátható időn belül az amerikai termékek helyett a legfontosabb konkurenciájuk legyen.
