Kezdőlap Világgazdaság Bizonytalan EU-milliárdok. Magyar-lengyel vétó - olasz lebegtetés
No menu items!

Bizonytalan EU-milliárdok. Magyar-lengyel vétó – olasz lebegtetés

Az EU brüsszeli épületeinek folyosóin kering egy lista. A 27 tagállam neve mellett az általuk támasztott feltételeket sorolja fel, amelyek teljesülését a 2021-2027-es keretköltségvetés és az Újjáépítési Alap megszavazásának feltételéül szabták. A magyarok és a lengyelek kihagyhatók? Itália nélkül viszont biztosan nem megy…

Aggasztóan hosszú a lista

Bulgária, Csehország, Franciaország, Görögország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia – csak hét főváros kész a feltétel nélküli támogatására. A következő csoporthoz tartozik a többség: vannak feltételeik, de keresik a kompromisszumot egymással és Brüsszellel. Köztük van Itália is. A harmadikba a magyarok és a lengyelek, a vétózást bejelentők kerültek. (Az úgynevezett fukar államok, amelyek nem szeretnék a déliek terheit, adósságát is garantálni nem kaptak külön csoportot – a szerk.)

Átláthatatlan viszonyok Rómában

Itália esetében a belpolitikai bizonytalanság a legnagyobb probléma. A koalíció kisebbik pártja, a baloldali ’5 Csillag Mozgalom’ (M5S) képviselőinek többsége nem akarja áldását adni. A jobboldali ellenzék vezető ereje, a nemzeti-konzervatív, EU-ellenes ’Lega’ szintén a brüsszeli csomag ellen van. A párttal a legutóbbi választásokon még szövetségben indult ’Forza Italia’, Berlusconi pártja lebegteti támogatását a parlamenti szavazáson. Csakúgy, mint a kormányzó szociáldemokratákból (PD) kivált csoport, az ’Italia Viva’, amelyet a korábbi miniszterelnök, Matteo Renzi vezet.

Az európai fővárosok többsége az Újjáépítési Alap mihamarabbi elfogadását és a pénzek kifizetésének januári megkezdését szeretné. A tragikus gazdasági helyzetre való tekintettel véteknek tartanak minden elvesztegetett napot. Ezért kevés a megértés Róma iránt. Éppen a legnagyobb haszonélvező jóváhagyására kell várni, akinek 209 milliárd járna az Alapból?! – kérdezik felháborodással vegyes értetlenséggel a brüsszeli diplomaták.

A java még hátra van

Minden európai fővárosban tudják, hogy a költségvetés és az Újjáépítési Alap megszavazása csak a kezdet. Ez után következik az Alapon belüli kisebb programok és a pályázati rendszer kidolgozása és elfogadása. Ha már az első szavazást ennyi vita előzi meg és az olasz kormányfő Giuseppe Conte még egy olyan programhoz is nehezen tudja biztosítani a parlamenti többséget, amiből Itália 209 milliárd eurót kapna, a részletek elfogadása időtlen-időkig tarthat – aggódnak Brüsszelben és a tagállami fővárosokban.

A parlamenti vita hétfőn indult Rómában. Most úgy tűnik, Conte biztosítani tudja majd a többséget. A bizonytalanság azonban nagy. Ezért az Európai Bizottság a legjobbnak látja hallgatni, nehogy egy rossz, illetve félreértelmezett megszólalással romba döntse, amit Conte a színfalak mögött nehezen felépített. Pedig Brüsszelben már mindenki tűkön ül. El akarjak kezdeni az igazi munkát. Az 1.800 milliárd euró felhasználása részleteinek időigényes kidolgozását.

Róma támogatása létszükséglet, Budapesté és Varsóé nem?

Itália mellett az elfogadás másik Achilles-sarka a lengyel és a magyar vétófenyegetés, (a fukar államok esetleges lépéseiről keveset tudni – a szerk.) Ha bekövetkezik a vétó, biztos, hogy nem lesz elfogadott 2021-2027-es k)öltségvetés és Újjáépítési Alap 2021. január 1-én.

Orbán Vktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kollégája vétót helyezett kilátásba a jogállamisági feltételek miatt Kép/Fotó/ MTI /miniszterelnök sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A hét végére sok minden eldől. Az EU ultimátumot adott magának: A most csütörtök-pénteki rendkívüli csúcson egyezségre kell jutni! Ennek érdekében a német elnökség és a Bizottság lázas egyeztetéseket folytat a tagálamokkal a színfalak mögött. Ha minden igaz, vészforgatókönyv van már arra, hogy lehetne a költségvetést és az 1.800 milliárdos csomagot Lengyelország és Magyarország is elfogadni. Itália, az EU harmadik legnagyobb országa és alapító tagja nélkül azonban semmi nem megy.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Harmadával csökkent az élelmiszerpazarlás Magyarországon 2016 óta

Nyolc év alatt harmadával csökkent az élelmiszerpazarlás Magyarországon egy tavalyi év végi felmérés szerint. Míg 2016-ben fejenként évente átlagosan 33,1 kilogramm élelmiszer került a kukába, ez a mennyiség 2024-re 21,5 kilogrammra csökkent, azonban az élelmiszerhulladék mennyisége évente még így is 206 ezer tonnát tesz ki.

Csaknem 1400 fogyasztói beadvány érkezett fél év alatt a fogyasztóvédelmi hatósághoz

Az év első fél évben 1383 fogyasztói beadvány érkezett a kormányhivatalokhoz, a legtöbb panasz a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó számlázással, és elszámolással volt összefüggésben.

Hétfőn hirdetnek eredményt a falusi kisboltok működési támogatási pályázatán

Tavasszal hirdette meg a kormányzat a falusi kisboltok működési támogatását célzó pályázatot, amelyen hétfőn hirdetnek eredményt.

Összesen 15 milliárd forint értékben segítik a szakképzést további két projekttel

A szakképzésben tanuló magyar fiatalok az Euroskills 2025 versenyen 4 arany, 2 ezüst, 5 bronz és 5 kiválósági érmet szereztek.
Hirdetés

Hírek

Harmadával csökkent az élelmiszerpazarlás Magyarországon 2016 óta

Nyolc év alatt harmadával csökkent az élelmiszerpazarlás Magyarországon egy tavalyi év végi felmérés szerint. Míg 2016-ben fejenként évente átlagosan 33,1 kilogramm élelmiszer került a kukába, ez a mennyiség 2024-re 21,5 kilogrammra csökkent, azonban az élelmiszerhulladék mennyisége évente még így is 206 ezer tonnát tesz ki.

Csaknem 1400 fogyasztói beadvány érkezett fél év alatt a fogyasztóvédelmi hatósághoz

Az év első fél évben 1383 fogyasztói beadvány érkezett a kormányhivatalokhoz, a legtöbb panasz a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó számlázással, és elszámolással volt összefüggésben.

Hétfőn hirdetnek eredményt a falusi kisboltok működési támogatási pályázatán

Tavasszal hirdette meg a kormányzat a falusi kisboltok működési támogatását célzó pályázatot, amelyen hétfőn hirdetnek eredményt.

Összesen 15 milliárd forint értékben segítik a szakképzést további két projekttel

A szakképzésben tanuló magyar fiatalok az Euroskills 2025 versenyen 4 arany, 2 ezüst, 5 bronz és 5 kiválósági érmet szereztek.

Klímás fűtésre ad támogatást egy új program

Szeptember 15-től új lehetőség nyílt a magyar háztartások számára: a Gree HEM Plusz program keretében akár 30 százalékos pénzügyi támogatással juthatnak korszerű, energiatakarékos klímaberendezéshez. A Gree online kalkulátorával bárki gyorsan kiszámolhatja, pontosan mekkora megtakarítást érhet el.

Emelkedéssel indulhat a kereskedés a tőzsdén

Emelkedéssel indulhat a kereskedés hétfőn a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint. A BÉT részvényindexe, a BUX 1192,92 pontos, 1,22 százalékos emelkedéssel, 99 207,79 ponton zárt pénteken.

Indul az Erdők Hete országos rendezvénysorozat

Az idei Erdők Hete programjainak célja az erdők klímavédelemben betöltött szerepének bemutatása a társadalom, és főképp a fiatalok számára.

Madárország látogatóközpont nyílt a Sváb hegyen csaknem 600 millió forint főleg hazai, részben uniós forrásból

A Madárország látogatóközpont néven a Sváb hegyen,  a létesítmény  csaknem csaknem 600 millió forint főleg hazai, részben uniós forrásból valósult meg.
Hirdetés

Gazdaság

Fiatalok tízezrei adósodtak el 2025 első felében – több százan máris bajba kerültek

A munkáshitelek rövid időn belül megugró aránya a késedelmes állományon belül azt sejteti, hogy a konstrukció sérülékeny ügyfélkört vonz, így a gyors felfutás mellett gyorsan a törlesztési nehézségek válhatnak a legfőbb problémává.

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

Devizapiac – Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Nézzük a jó oldalát – Van, amiben Mészáros Lőrinc rávert Elon Muskra

Elon Musk vagyona ma már kontinensek leggazdagabbjainak elitjét utasítja maga mögé – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Musk 342 milliárd dollárja több, mint Afrika és Óceánia 10 országának leggazdagabb vállalkozójának együttes vagyona. Ám egy dologban meg kell hajolnia Mészáros Lőrinc előtt: a magyar top-milliárdos vagyona 10 év alatt 150-szeresére ugrott, miközben Musk, csak 38-szorosára növelte pénzét. Igaz, Mészáros vagyona európai viszonylatban még így is a középmezőnyben marad.