Hirdetés
Kezdőlap HR Cafeteria labirintus – van kiút?!
No menu items!

Cafeteria labirintus – van kiút?!

Sokan még nem ocsúdtak fel a megdöbbenésből, hogy a 2019-es adótörvény módosítások milyen mértékben szüntetik meg a munkáltatói juttatások kedvezményeit.

A HR szakemberek gőzerővel keresik a kivezető utat, miként tudják menteni az évek alatt kialakított juttatási rendszerüket. A cégek nagy része egyértelműen elutasítja a cafeteria keretek munkabéresítését, mert ezeket az összegek nem a munkájuk ellenértékeként akarják adni a dolgozóiknak.

A juttatások célja sokféle lehet, a prioritásokat alapvetően befolyásolja a cég területi elhelyezkedése, tevékenysége, munkavállalói kor és nem szerinti összetétele, jövedelmi szintje.

A huszonéves budapesti informatikus fiatalembernek lényeges, hogy a munkahelye kényelmes és modern legyen, korlátlan kávé fogyasztással, változatos élményszerű juttatásokkal, a vidéki településen élő több gyermekes édesanyának viszont az a fontos, hogy a gyermekei iskoláztatásához, vagy akár egészségügyi ellátásához kapjon munkáltatói támogatást.

A munkáltató célja a munkavállaló megtartása, ezért olyan juttatási csomagot igyekszik kialakítani, amelyben mindenki megtalálja a számára értékeset. Így érthetően nem szeretne rákényszeríteni dolgozóira egy egységcsomagot.

Mivel számolhatunk 2019-re?

Az adójogszabályok jövőre sem tiltják, hogy a munkáltató szinte bármilyen juttatást adjon, így adhatja továbbra is az eddigieket, kitalálhat újakat, megkérdezheti a dolgozókat, hogy mit szeretnének.

Néhány kivételtől eltekintve – ilyen többek között a SZÉP kártya -, azt viszont nem teheti meg, hogy csak ő fizet adót. A juttatások többsége után – és ebbe a cégnél alkalmazott minden juttatást bele kell érteni, nem csak a cafeteriát!a dolgozónak is adóznia kell, amit a munkáltató nem tud átvállalni. A gyakorlatban így a munkáltató az egyik kezével odaadja a juttatást, a másikkal pedig a bérből levonja az adót. Ez nyilvánvalóan a munkavállalók nemtetszését váltaná ki, mint ahogy az is, ha készpénzesítve adná oda az eddigi juttatási értéket, hiszen az jóval kevesebb lenne.

Kiindulva a 2018-as munkáltatói juttatások összetételéből, ugyanezen juttatási formák esetén 2019-ben a dolgozóknál a nettó érték átlagosan 30 százalékkal csökkenne. Ha ellenben a cég kivezeti a cafeteriát, akkor a rendelkezésre álló keretnek pénzben az 55 százalékát kapja a dolgozó.

Döntési kényszer a vállalatvezetésnél

A vállalatok vezetői és HR szakemberei komoly dilemma előtt állnak.

A megszüntetés hatásai

Ha felszámolják a választható juttatási rendszert (cafeteria), egy későbbi esetleges újraindítás sokkal bonyolultabb és költségesebb. Minden juttatást teljesen felszámolni amúgy sem igazán életszerű, hiszen a dolgozók várják a nőnapi virágot vagy a mikuláscsomagot. Az is kérdéses, hogy például a készpénzes megváltással milyen hosszabb távú vagy egyéb irányú kötelezettséget vállal a cég, amiből nem tud visszalépni egy esetleges nehezebb gazdasági helyzetben sem. Arról nem is beszélve, hogy az esetenként közel 50 százalékos értékcsökkenést, amit egy adómentes juttatás készpénzesítése jelent, tudja-e kompenzálni?

Megtartani okosan

Ha úgy dönt a cég, hogy megtartja a cafeteria rendszert, akkor is plusz forrást igényel az értékállóság biztosítása. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a munkavállalók nettó jövedelme csökkenjen, különösen úgy, hogy a juttatások adóterhe miatt legyen kevesebb a fizetés. Ezért a többlet pénzügyi keret előteremtésén túl, olyan megoldást érdemes alkalmazni, amely a juttatásoktól függetlenül biztosítja a munkabér érintetlenségét. Amennyiben erre nincs kellő pénzügyi fedezet, komoly hangsúlyt kell fektetni a tájékoztatásra és a várható elégedetlenség kezelésére.

A kommunikáció minden esetben létfontosságú lesz, hiszen a következő hónapokban a munkáltatók megítélését, employer brand-jét jelentősen befolyásolhatja, hogy milyen kiutat találnak a cafeteria labirintusból, munkavállalóik elismerését vagy elégedetlenségét vívják ki a helyzet kezelésével?

Természetesen még mindkét fél bizakodik az őszi adócsomag pozitív irányú módosításaiban. A hírek szerint a szakszervezetek és a kormány, valamint a munkáltatók között zajló bértárgyalásokon is fókuszban van ez a kérdés.

A témakörben a döntéshez információkat kaphat a CAFETERIA az employer branding tükrében 2019 című konferenciánkon. További információk: http://uzletikonferencia.com

Király Ágnes

okleveles adószakértő, juttatási szakértő

Top Cafeteria

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Négy év alatt több mint hétszeresére nőtt a tisztán elektromos járműpark

Az elmúlt időszakban tapasztalt felfutás elsősorban a 30 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett vállalati e-autó támogatási programnak köszönhető.

A NAV állást hirdető munkáltatókat vizsgált -üzletbezárás

Az adóellenőrök egy akcióban nyolc hirdetőt ellenőriztek, háromnál találtak összesen hat be nem jelentett alkalmazottat.

Orbán Viktor: 6400 milliárd forintnyi kínai beruházás zajlik Magyarországon

Húsz éve csak nagyítóval lehetett kínai beruházást találni Magyarországon, tavaly pedig az érkező beruházások háromnegyede ebből az államból származott

Meghaladta a várakozásokat az OTP adózás utáni nyeresége az első negyedévben

Az OTP összesítésében készült eredménykonszenzus szerint az elemzők alacsonyabb, átlagosan 221,645 milliárd forint eredményt valószínűsítettek az idei első három hónapra.
Hirdetés

Hírek

BÉT – Emelkedett a héten a BUX

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX a múlt pénteki záráshoz képest 1,44 százalékkal, vagyis 962,94 ponttal emelkedve, 68 002,24 ponton zárta a hetet.

Felülteljesített a magyar tőzsde

A részvénypiac forgalma 14,6 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest.

Mínuszban zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

 Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék kedden.

Történelmi csúcson zárt a BUX – A Magyar Telekom és az OTP húzta az indexet

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 846,62 pontos, 1,26...

Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék

Az euróövezeti EuroStoxx50 index 0,48 százalékkal esett.

Heti várható – Kamatdöntő ülést tart a jegybank, munkaerőpiaci adatok

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt.

Indexemelkedéssel zártak csütörtökön az európai tőzsdék

Az európai gyűjtőindexek az év eleje óta több mint négy százalékkal emelkedtek, az euróövezeti kilenc százalékkal.

Gyengült csütörtökön a forint

Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon
Hirdetés

Gazdaság

Meghaladta a várakozásokat az OTP adózás utáni nyeresége az első negyedévben

Az OTP összesítésében készült eredménykonszenzus szerint az elemzők alacsonyabb, átlagosan 221,645 milliárd forint eredményt valószínűsítettek az idei első három hónapra.

Tízezrek menekítik a millióikat az adó elől, a TBSZ az új sztár

Az idei első negyedévben csaknem 33 ezer tartós befektetési számlát (TBSZ) nyitottak a magyarok, ami azt mutatja, hogy az állampapírpiacról kivett százmilliárdok hozamára továbbra...

Jelentősen nőtt az Erste Bank nyeresége az első negyedévben

Kivárás jellemzi a vállalati szektorban a hitelkeresletet, ezért elmaradt a növekedés.

Ami sok, az sok: Nagy Márton behívatta a Mol és a Magyar Ásványolaj Szövetség képviselőit

A tárcavezető a rendkívüli egyeztetésen megállapította, hogy Magyarországon az üzemanyagok ára a régiós átlagnál magasabb.