Online előfizetéssel házhoz jön a friss virág és korlátlan a kávéfogyasztás, QR kódos, vagy akár észrevétlen a fizetés. Mi jöhet még? A digitális fizetés fejlődése nem ért véget azzal, hogy a mobiltelefon is képes bankkártyaként viselkedni. Interjú a Mastercard közelmúltban kinevezett globális elfogadási vezetőjével. Gauder Milán arról is beszél, hogy van amiben megelőztük a ‘Nyugatot’.
– Elég ellentmondó hírek érkeznek azzal kapcsolatban, hogy a pandémia nyertesei, vagy kárvallottjai a bankkártya társaságok. Miközben a higiéniai óvintézkedések miatt egyértelműen előre tört a bankkártyás fizetési mód, arról olvasni, hogy csökkent a kártyatársaságok nyeresége.
– Ellentétes hatások is érzékelhetők. Egyrészt az emberek kevesebbet költenek, mert hosszabb távra, vagy akár időszakosan is, de bezártak a boltok, másrészt – különösen a vendéglátásban, a turizmusban dolgozók közül – sokan elvesztették a munkahelyüket, jövedelmüket, ami lefelé nyomja a költéseket. Ugyanakkor az is tendencia, hogy a készpénzes fizetést a bankártyással helyettesítik az emberek. Hogy ennek mi a következménye? A helyzet hétről hétre változik.
Amikor bezárnak a boltok, hirtelen berobban az internetes vásárlás, amikor pedig újra kinyitnak az üzletek, ismét a fizikai vásárlás és részben a készpénz kerül előtérbe. Azért is, mert amikor a járvány, tavaly március környékén kitört, az emberek pánikba estek és az alapvető élelmiszerek felvásárlása mellett a II. világháborúhoz hasonlóan nagyon sok készpénzt is felhalmoztak. Nemcsak Magyarországon. Most került napvilágra az Európai Központi Bank friss statisztikája, ami azt mutatja, hogy az eurózónában is hihetetlen mértékben megnőtt a lakossági készpénzállomány. Ugyanakkor a többség azóta sem használja a felvett készpénzét, egyszerűen csak felhalmozta és eltárolja valahol. Nem is igen fizet vele, mert a bankkártyát és az elektronikus fizetést használja. De miközben a mostani helyzet ebből a szempontból még változó, az egyértelműen kijelenthető, hogy hosszabb távon, a pandémia miatt akár a több fejlődési szakaszt is átugró elektronikus fizetés lesz a nyertese a járványhelyzetnek.
– Amikor 2005-ben Ön a Mastercardnál, a karrierje elején, a pénzintézeteknek mutatta be kártyarendszerük előnyeit, mennyire tartotta volna valószínűnek, hogy nem is oly sokára már telefonnal is lehet fizetni a bankkártyás alkalmazással?
– Akkoriban okos eszközöket akkoriban még csak a Star Wars filmekben láttunk. Természetesen azt hittük, hogy ez az űrben, meg a távoli jövőben lesz valóság, miközben mára, sokkal hamarabb, mint gondoltuk, a mi életünkben is a hétköznapok részévé váltak. Amikor pedig az okostelefonok elterjedtek, már mindenki érezte, ha a mobilt annyi mindenre használjuk, miért ne lehetne akár fizetésre is? Aztán megjelentek az első hírek, hogy van ahol pénzküldésre használják, utána pedig szép sorban jöttek az újabb alkalmazások.
– Van egyáltalán határa a fejlődésnek?
– A legnagyobb változás és sokszínűség ma már abban mutatkozik meg, hogy mit nevezünk fizetésnek. Amikor a bankkártyák megjelentek, egyértelmű volt, hogy szükséges egy fizikai plasztiklap ahhoz, hogy fizetni tudjak az üzletben, és ott alá is kellett írnom a számlát. Ez a két összetevője volt a tranzakciónak. Mára a műanyag kártya eltűnhet, a telefonomba vándorol, vagy az interneten tárolódik és nincs már igazán szükség a fizikai plasztik kártyára. Eközben az aláírás helyett is elterjedt a PIN-kód, majd a még nagyobb biztonságot célozva megszületett az ujjlenyomat-olvasás, az arcfelismerés illetve a különféle kódok beütése. Egyszóval a biztonságos fizetés szolgálatában ma már számtalan megoldás létezik.
Ha pedig azt nézzük, hogy Kínában, vagy az Amazon már megvalósult boltjában hogyan fizetnek, akkor ismét egy hatalmas változást és különleges megoldásokat láthatunk. Kínában egy QR-kód beolvasásával jön létre a kapcsolat a bolt és a kibocsátó bank között. Az Amazon Go üzletekben pedig már erre sincs szükség, a vásárlók a bankkártyájukkal egy appon keresztül azonosítják magukat a boltba lépéskor. Ezután csak össze kell pakolniuk a megvásárolni kívánt termékeket, be kell szkennelniük a kódjukat, és már mehetnek is az útjukra, mert a rendszer automatikusan leemeli a számla összegét a bankszámlájukról, vagy azzal megterheli a hitelkártyájukat. De már az Uber taxiban is úgy fizetünk, hogy az utazás után kiszállunk és elsétálunk. Tulajdonképpen észre sem vesszük a fizetést, mert nem a távozás pillanatában történik meg az interakció a taxis és köztem, hanem akkor, amikor kocsit hívtam. Azzal, hogy megrendeltem a szolgáltatást, jóváhagytam azt, hogy amikor a szolgáltatást véget ér, levonhatják a számlámról a pénzt. Ami lényeges: miközben ezek a procedúrák már kevésbé látványosak, mint a készpénzes fizetés, kényelmesebbek is, mert nincs szükség a fizetéssel együtt járó ceremóniára, másrészt – és ez a mi feladatunk a Mastercardnál -, ugyanolyan biztonságos, sőt még biztonságosabbak ezek a módozatok, mint a hagyományosabb megoldások.
– Visszatérve a karrierjéhez, Önnek nagy szerepe volt abban, hogy Magyarországon és a régióban rövid időn belül sikertörténetet írjon az érintéses bankkártyás fizetés. Arról is hallani lehetett akkor, hogy Magyarország egyfajta pénzügyi kísérleti terep, mert kis ország és a magyarok fogékonyak az újdonságok iránt.
– Igen, azt mondhatom, hogy Magyarország és Európa keleti régiója – sokak számára talán meglepő módon – rendkívül nyitott a technológiai újdonságokra. Ami talán abból is ered, hogy az emberek a múltban csak vágyakoztak a legmodernebb eszközök, megoldások iránt. Így az internetes fizetés is rendkívül hamar elterjedt, miközben az érintésmentes fizetés területé Magyarország – több, Kelet-Európai országgal együtt – nagyjából tíz évvel ezelőtt megelőzte Európát. Ennek eredményeként kimondhatjuk, hogy Magyarországon ma már sok tekintetben fejlettebb fizetési megoldások vannak, mint például Olaszországban, Németországban, Svájcban vagy Ausztriában. Pedig azok sok más területen a mai napig bezzeg országnak számítanak. Ellenben a kártyás és az elektronikus fizetésben, a használat gyakoriságát tekintve Magyarország nemhogy utolérte, meg is előzte őket. Például Németországban gyakorlatilag mindenki rendelkezik bankkártyával, de ott még mindig nagyobb előszeretettel használják a készpénzt a mindennapokban. A pandémia azonban valószínűleg most ott is helyzetbe hozza az elektronikus fizetési megoldásokat.
– Ugyanakkor az elektronikus fizetés területén is akadt zsákutca – legalábbis az aprópénzek kifizetésére szolgáló elektronikus pénztárca pályafutása annak tűnik.
– Valóban így van, bár ehhez azt is hozzá kell fűzni, hogy a külön bankkártyába épített úgynevezett elektronikus pénztárca különleges feladatok megoldására jött létre, nagyjából két évtizede, elsősorban Hollandiában és Ausztriában. Nyugati szomszédunknál például már abban az időben is működtek azok a különleges dohányüzletek, ahol csak a 18 éven felüliek vásárolhatnak. Ezért ez a speciális osztrák bankkártya az életkort is tartalmazta. Az elektronikus pénztárcák megszületését az is indokolta, hogy a mobiltelefónia még nem volt ennyire fejlett, és ha valaki mondjuk a 2000-es években, egy távoli település kisboltjában vett valamit, internet hiányában a boltos nem tudta volna ellenőrizni azt, hogy megvalósult-e a fizetés. Ezért kellett egy külön elektronikus pénztárca, ahol a chip tárolta és internetes összeköttetés nélkül is igazolta a rendelkezésre álló összeget. De a technológia és a mobilkommunikáció fejlődésével az elektronikus pénztárcák létjogosultsága okafogyottá vált.
– Időközben olyan alternatív elektronikus fizetési szolgáltatók is megjelentek, mint a nálunk is ismert Revolut. Ezek mennyiben jelentenek konkurenciát?
– A Revolut a Mastercard stratégiai partnere éppúgy, mint a TransferWise és az N26 mobil bank. Mindegyikük Mastercard bankkártyát bocsát ki és a Mastercard technológiai háttere nélkül nem is létezne. Ugyanakkor olyan rendkívül innovatív cégekről van szó, amelyek hozzájárulnak az elektronikus fizetési megoldások továbbfejlesztéséhez, a kínálati paletta további színesítéséhez. Nem az egész pénzpiacra törnek, csak részterületekre specializálódnak. Nem adnak például lakáshitelt, személyi kölcsönt, amit a nagy bankok nyújtanak, viszont rendkívül ügyfélbarát szolgáltatást kínálnak például a sokat utazó, sokat internetező és más banki szolgáltatást nem nagyon igénylő fiataloknak.
– Ugyanakkor miként állnak a Bitcoinhoz és a többi elektronikus kriptovalutához?
– Ma már számtalan digitális fizetőeszköz és kriptovaluta létezik. Vannak olyanok, amelyeket központi bankok felügyelnek, és vannak, amelyeket nem. Vannak amelyek valamilyen értékhez kötöttek, és ezáltal stabilak, illetve vannak amelyekkel csak az interneten kereskednek, és inkább csak befektetési termékek. Szóval rendkívül színes a paletta és ezért nehéz is általánosságban beszélni róluk. Azoknál a kriptovalutáknál, amelyeket valamelyik központi bank felügyel és garantál, nem zárkózunk el az együttműködéstől. Sőt kibocsátanak már olyan kártyát is, ami nem dollár vagy forint alapú, hanem az egyik karibi ország bankfelügyelete által szabályozott digitális fizetőeszköz, vagyis kriptopénz, a KRNS jelenti az alapját. Viszont a Bitcoin és a hozzá hasonló kriptopénzek inkább befektetési termékek. Mivel nagyon hullámzik az árfolyamuk, számunkra nem igazán jó fizetési eszközök. Gondoljuk csak el: miután megvettem a pizzát, mire hazaérek, még ki se hűlt a pizza, már kétszer annyiba kerül, mint amikor elindultam.
– A Mastercard milyen irányba halad a fejlesztésekkel?
– Nekünk abba az irányba kell haladnunk, amilyen irányba a kereskedelem halad. A kereskedelem pedig abba az irányba halad, amerre most a fogyasztók mennek, és az elmúlt 12 hónapban ők elsősorban az interneten vásároltak. A pandémiás helyzetben jellemző, hogy több olyan fizikai üzlet, üzletlánc, amely korábban nem fókuszált erre a területre, most hirtelen az internetes értékesítést is megerősítette. Nekünk pedig a lehető legjobban ki kell szolgálnunk az online boltokat, vagy azokat a fizikai üzleteket, akik mostantól online is szeretnének értékesíteni.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a kereskedők és a szolgáltatók ma már gyakran másként csomagolják a termékeit, mint korábban. Ebben természetesen a technológia fejlődésének is szerepe van. Mert amíg 20 évvel ezelőtt a videotékába kellett menni, ha VHS kazettán meg akartam nézni egy filmet, és aznap estére kifizettem. Később már DVD-t vettem ki, de még mindig ugyanúgy fizettem. De mi történik most? Amikor előfizetek a Netflixre, az HBO-ra vagy a Disney+-ra, kifizetek havonta egyszer egy fix összeget, és ezért annyi filmet nézek, amennyit akarok. Tehát amíg régen sok apró tranzakció volt a bankkártyámon a videotékában, addig most havonta mindegyik szolgáltatónál egy tranzakció. Kicsit nagyobb az összeg, de mindezt az interneten fizettem úgy, hogy szinte észre se veszem, mert az is lehet, hogy az éjszaka közepén fut le a tranzakció. És ebbe az irányba változik sok más szolgáltatás is. Londonban például online megrendelt havi előfizetés keretében, hetente egyszer házhoz jön a friss virág, vagy a Pret a Manger kávézó láncnál szintén egyszeri havi előfizetésért annyi kávét ihatunk, amennyit szeretnénk. Mindez kényelmet ad a fogyasztónak, miközben egészen újfajta fizetési szokásokat is eredményez. Ezt kell nekünk kiszolgálnunk, ami egész más technológiai fejlesztést igényel, mint például az érintésmentes megoldás. De mindezt úgy kell megtennünk, hogy miközben a tranzakció szinte észrevétlen marad, az ügyfél bankszámlája továbbra is maximális biztonságban legyen.
– Ezekhez az új igényekben mennyire társulnak új platformok?
– A mobiltelefon ma már több dologra képes egyszerre. Van egy fizikai megjelenése, ezért tudja helyettesíteni a műanyag bankkártyát. De az okos mobiltelefon valójában számítógép is egyben, ami mindenféle vásárlást lehetővé tesz. Ezért, miközben az elektronikus fizetés szempontjából eddig a hátlapja volt fontos, és az volt az innováció, hogy oda lehetett odaérinteni fizetéskor a terminálhoz, ma már sokkal inkább az előlapja a lényeges, ahonnét az interneten keresztül megrendelhetek, letölthetek dolgokat. Sőt az, hogy ezt telefonról végzem, vagy otthon a számítógépemről, netán Ipad, esetleg az Amazon Alexa a közvetítő, annak a bankkártya-társaság szempontjából ma már egyre kisebb a jelentősége.
– Ha Magyarország korábban kísérleti terep volt, várható-e a közeljövőben valamilyen ehhez kapcsolódó újdonság?
– Sokféle fejlesztésen dolgozunk és több szolgáltatóval, pénzintézettel is tárgyalásban vagyunk, de a konkrét megvalósításról még korai lenne beszélni. A pandémiához kötődő higiéniai elvárások miatt például sok bolt próbálja kitalálni, miként tudná még jobban kizárni a fertőzésveszélyt. Nyilván a kiszállítás is egyfajta alternatíva, de többen gondolkodnak azon is, mi lenne, ha nem lennének kasszások. Ha a vevő idehaza is csak bemenne a boltba, leolvasná az adott termék QR kódját, a kamerák megfigyelnék mit vett le a polcról, a súlyérzékelő regisztrálná a kimért áru súlyát és miután végzett, nem kellene a kasszással beszélnie, meg összetüsszenteniük egymást, hanem a távozás pillanatában a fizetés is automatikusan megtörténne. Ebben a témában már több bolthálózattal is együttműködünk a világban, és talán Magyarországon is meglesz rá az érdeklődés.
Amire talán az is alapot adhat, hogy a pandémia hatására Magyarországon is robbanásszerű fejlődést látunk a digitális fizetési képességekben. Drámaian megnőtt az internetes vásárlók száma, és közben számtalan új felhasználót üdvözölhettünk a digitális fizetők között. A pandémiához kötődően azért is nőtt az érintésmentes fizetés összeghatára a korábbi ötezer forintról tizenötezerre, hogy minél kevesebbszer kelljen hozzányúlni a terminálokhoz. Ami azért is fontos volt, mert így már a magyar kártyás fizetések körülbelül 90 százaléka érintésmentesen történik. Ugyanakkor az utazások elmaradása számunkra is komoly kiesést jelent, de arra számítunk, hogy amikor visszatér az élet a normál kerékvágásba, akkor az elektronikus fizetés területén szerzett új ismeretek előnyt jelenthetnek majd abban a relációban is.
– Ráadásul ez az irány a magyar kormány törekvéseihez is illeszkedik, amely igyekszik mindent megtenni a készpénzes fizetés visszaszorítására.
– Magyarországon ma még továbbra is a szürke gazdaság jelenti az egyik legnagyobb problémát. A gazdaság kifehérítésének pedig kifejezetten hatékony módszere a digitális fizetésre történő átállás, ami nemcsak a kibocsátói, hanem az elfogadói oldalt tekintve is igaz. Ehhez kapcsolódóan pedig a Mastercard egy nagyon sikeresnek mondható, infrastruktúra fejlesztő programot is megvalósít Magyarországon. A programot az a kormányzati döntés is támogatja, hogy január elsejétől az online kasszakötelezett kereskedőknek kötelező az elektronikus fizetés biztosítása. Ez óriási segítség a további infrastruktúrafejlesztéshez, ami a kényelmesebb fizetési megoldások szélesebb körű elterjedéséhez is hozzájárul.
