A digitális forradalomtól még messze vagyunk, de tény: a covid járvány, a home office felértékelte az IT megoldások szerepét. Marton László, a mára kizárólag a vállalati piacra fókuszáló Invitech vállalati értékesítési vezérigazgató-helyettese szerint az nem kérdés, hogy minden cégnek szüksége van valamilyen felhő megoldásra. A dilemma legfeljebb abból fakadhat, hogy ez miként valósuljon meg.
Sok víz lefolyt már a Dunán, amíg kialakult a több mint hatezer vállalati és nagykereskedelmi ügyféllel rendelkező, Magyarország egyik vezető telekommunikációs és infrastruktúra megoldás szállítójának számító mai Invitech. A sokáig az Invitel Csoport vállalati és nagykereskedelmi üzletágaként működő szervezet önálló társaságként 2016-ban kezdte meg működését, ekkor már Invitech néven, de még a csoporton belül. Ezt követően az Invitel nevet használó lakossági és kisvállalati üzletág új tulajdonoshoz került, így 2018-tól az Invitech már teljesen független cégként építkezik tovább a vállalati piacon, a B2B szegmensben.
– Az, hogy az Invitech kifejezetten a vállalati piacra koncentrál azért fontos változás, mert egy ilyen cégnek alapvetően mások a lehetőségei és a fejlődési irányai, mint annak, amelyik a lakossági szegmensben is képviselteti magát. Azért is változtattunk nevet, hogy jelezzük: az évtizedek alatt megszerzett tudásra építve, a korábbi Invitel vállalati üzletágából egy teljesen új cég jött létre, amely jelentős átalakuláson, transzformáción ment keresztül. Erre azért volt szükség, mert az elmúlt időszakban a hagyományos telekommunikációval foglalkozó cégek előtt, a nemzetközi trendek alapján két fejlődési irány nyílt meg. Az egyik, hogy a hagyományos telekommunikációs üzletágat viszik és fejlesztik tovább (mondjuk egy klasszikus vezetékes szolgáltatónál például megjelentek a mobilszolgáltatások), a másik, hogy a telekommunikációs cégek elindultak az IT szolgáltatások irányába is. Mert ügyfél oldalról is egyre erősebb igény mutatkozott arra, hogy aki a telekommunikációs kiszolgálást biztosítja, már az IT területen is tudjon különféle szolgáltatásokat nyújtani. Ennek eredményeként idővel a telekommunikáció és az informatika egyre jobban összecsúszott, és eljutottunk oda, hogy manapság már a technológiai cégek világáról beszélünk, ahol nehéz különválasztani a két területet.
A szakember hozzátette: az IT szolgáltatások felé elinduló cégek választásában annak is szerepe van, hogy a telekommunikációs üzletág lassan, de – ha tetszik, ha nem – úgymond ‘elkopó biznisz’. Amire az a magyarázat, hogy ha egy, a szakmai zsargon szerint ‘telko’ cégnek egy nagy telekommunikációs szerződése van egy vállalattal, amennyiben a megrendelő menet közben nem változtat az igényein, akkor a szerződés lejártakor általában már olcsóbban akarja megkani ugyanazt a szolgáltatási tartalmat. Vagyis csökken a bevétel. Az informatikai piacon viszont folyamatosan új beruházások valósulnak meg, új termékek kerülnek a piacra és ezért, ha egy cégnek sikerül megvetni a lábát az informatikai piacon is, akkor azzal ellensúlyozni tudja a telekommunikációs területen elkopó bevételeit, szinten tudja tartani a pénzügyi helyzetét, sőt akár növekedési pályára tudja állítani a vállalatot.
a saját szakembergárdánkon keresztül valósítottuk meg a telekommunikációs és infrastruktúra megoldásszállítójává váláshoz vezető transzformációt
– Az Invitechnél is azzal tudtuk megerősíteni a pénzügyi helyzetet, hogy a meglévő telekommunikációs szolgáltatások mellé behoztuk az IT megoldásokat is. Amikor cégünk fejlődéséről beszélünk, azt is fontos megemlíteni, hogy az IT irányú transzformációhoz is kétfajta út vezet. Az egyik az akvizitív mód, amikor a telekommunikációs cégek az IT szegmenshez értő cégeket vesznek és azok tudását beépítik a saját portfóliójukba. A második az organikus módszer, amikor egy cég, a saját szakember bázisára építve próbálja felépíteni az IT szolgáltatásait. Az Invitechnél amellett, hogy néhány esetben kisebb-nagyobb akvizíciókat végrehajtottunk, alapvetően organikus módon, a saját ügyfélbázisunkon, a saját szakembergárdánkon keresztül valósítottuk meg a telekommunikációs és infrastruktúra megoldásszállítójává váláshoz vezető transzformációt.
Marton László szerint, ebből a szempontból az is kulcsfontosságú, hogy az Invitech tiszta profilt alakított ki. Aminek alapja az, hogy vállalati ügyfeleinek a saját infrastruktúráján megvalósítva biztosít menedzselt szolgáltatásokat.
– Telekommunikációs oldalon saját optikai hálózatunk, mikrotornyokkal rendelkező hálózatunk és adatközpontunk van. Ezeken a saját infrastruktúra elemeken valósítunk meg akár adatkapcsolt, akár felhő, akár IT biztonsági szolgáltatást. Ugyanakkor nem vállalunk rendszerintegrátori feladatokat, mert mi ezeknek a szolgáltatásoknak tisztán csak az infrastruktúra alapját tudjuk és akarjuk adni. Ez lehet például egy adatközponti szolgáltatás, egy adatvonal, egy call contact center – mi ezt az értéket biztosítjuk a saját infrastruktúránkon az ügyfélnek.
A kérdésre, hogy akár a technikai hátteret, akár a stratégiát tekintve van-e bármilyen jelentősége, annak, hogy jelenleg egy kínai pénzügyi befektető a cég tulajdonosa, a vezérigazgató azt mondja, a tulajdonos személyének ilyen tekintetben nincs relevanciája.
az IT szolgáltatások piacán folyamatos a technológiai változás
– Az Ivitechnek és már az elődjének is több és több féle országból érkező pénzügyi befektető volt korábban a tulajdonosa. Személyének pedig azért sincs jelentősége, mert nem tőzsdei cég vagyunk. Annak viszont már van szerepe, hogy egy pénzügyi befektetőt egyértelműen az motivál, hogy növelni akarja a befektetésének értékét. A több pénz pedig abból jöhet ki, ha a vállalat eredményesen működik, masszívan nyereséget termel és ezáltal növekszik a cégértéke. Azok a szolgáltatási elemek pedig, amelyeket az elmúlt 5-10 évben kialakítottunk, egyértelműen növelik az Invitech értékét. Az is az értéknövelés irányába hat, hogy miközben az IT telekommunikációs piacon több összeolvadásra, felvásárlásra és megszűnésre is volt példa, ma sincs olyan integrált infrastruktúrával és azon kialakított menedzser szolgáltatásokkal rendelkező cég, mint amilyen mi vagyunk.
Más kérdés, hogy ha valahol, hát éppen az IT szolgáltatások piacán folyamatos a technológiai változás. Marton László szerint ennek ellenére az olyan alapvető technológiák, mint a saját optikai hálózat, a saját adatközpont, a lényegüket tekintve már öt-tíz éve változatlanok.
– Persze az adatközpontban a klíma, a szerverek, az optikai hálózat, vagy akár a mikrohálózatunk elemeit a technológia fejlődését követve három-négy évente, az abszolút piacvezető világmárkákon megvalósuló fejlesztésekkel mi is korszerűsítjük. De az, máig nem változott, hogy ezekre az alapinfrastruktúra elemekre máig szükség van.
Ezen pedig szerinte az sem változtat, hogy a jövő alapegységének sokan a felhőszolgáltatást tartják.
alapvetően a hibrid felhő megoldásban hiszünk.
– A felhő egy nagyon érdekes kérdés. Az ezzel kapcsolatos igényt mi is érzékeltük, amit az egyik legaktívabb módon reagáltunk le. Tettük ezt azért, mert felismertük, hogy a felhő iránti igények megvalósítása a többi üzletágunk fejlődéséhez is hozzájárulhat. Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy mi alapvetően a hibrid felhő megoldásban hiszünk. Ami azt jelenti, hogy a saját felhőinfrastruktúránkat kínáljuk az ügyfeleknek. Erre azért mondjuk, hogy hibrid, mert a felhő szolgáltatásunkat egyrészt kombinálni tudjuk az ügyfél saját technológiai környezetével, illetve kombinálni tudjuk akár a nagy publikus felhőszolgáltatók infrastruktúrájával is.
Ezzel kapcsolatban azt szoktam mondani: az nem kérdés, hogy az ügyfeleknek szükségük van a felhőbe jutásra. Egyértelmű ugyanis, hogy a felhőszolgáltatás megkerülhetetlen előnyöket hordoz magában: nincs olyan ügyfél, ahol ne lenne olyan üzleti feladat, ami részben, vagy teljes egészében ne tudna sokkal hatékonyabban működni a felhőben. A kérdés inkább az, hogy milyen utat válasszunk ezeknek a felhőbe juttatásához? Szerintem ez egy közös utazás, amibe az igényeit felmérve, az ügyfelet is bevonjuk. De a dolog lényegét illetően az már számunkra irreleváns, hogy a szolgáltatás végén a mi infrastruktúránkon, vagy éppen egy teljesen más szolgáltató infrastruktúráján, felhőjén keresztül biztosítjuk az ügyféligény megvalósítását.
A szakember ugyanakkor elismeri, a manapság slágertémának számító felhő elterjesztése nem is olyan egyszerű, hiszen például a középvállalatok tekintetében még nagyon sok a tennivaló a digitalizáció terén, van hova fejlődni.
– Habár alapvetően nagyvállalatok, multinacionális cégek tartoznak az ügyfélkörünkbe, a középvállalatokat is érdemes bátorítani, hogy nyissanak az infokommunikáció felé. Náluk kifejezetten nagy versenyelőnyre lehet szert tenni, egy-egy innovatív fejlesztéssel, ami a telekommunikációt vagy az IT területét érinti. A felhő esetében egyszerű kiindulási pont, hogy nálunk is van például bérelhető informatika. Mert ma már nem arról kell szólnia a technológiai támogatottságnak egy közepes vagy nagy cégnél, hogy eszközöket veszek, fenntartok, és utána újra veszek, frissítek. Ahelyett, hogy azzal foglalkoznék, hogy a saját ügyfeleimet miként tudom a legeredményesebben kiszolgálni.
annyi kapacitást és infrastruktúrát biztosít a szolgáltató, amennyit az ügyfél üzletmenete igényel
Mert például amikor zuhanyozunk, akkor se az érdekel minket, hogy hol van a vízmű, meg ki a szolgáltató. A vállalatoknak is teljesen mindegy, hogy az adott szolgáltatást egy fizikai szerverközpontból kapják, vagy a felhőből. A lényeg, hogy garantált legyen a sávszélesség, a minőség és a megbízhatóság. Ha pedig jól megy az üzlet, akkor elkezdhetnek több informatikai szolgáltatást, nagyobb hálózatot, tárhelyet venni, ha pedig valami miatt nem úgy alakulnak a dolgok ahogy tervezték, akkor pedig visszatérhetnek a kevesebb szolgáltatás bérléséhez. De így legalább nem okoz veszteséget, hogy feleslegesen és drágán olyan eszközfejlesztést hajtottak végre, ami lassan térült volna meg és amire esetleg nem is volt szükség. A felhő és a bérelhető informatika lényege ugyanis a rugalmasság. Mindig annyi kapacitást és infrastruktúrát biztosít a szolgáltató, amennyit az ügyfél üzletmenete igényel és ezáltal már minden adott ahhoz, hogy a megrendelő a saját piaci tevékenységére koncentráljon.
Miközben a szakember szerint a piac fejlődéséhez még komoly edukációra van szükség, azt is hozzáteszi, a covid járványhoz kötődő home office bevezetése valóban hozott változást a piacon. De messze nem akkorát, mint amekkoráról sokan beszélnek.
– Azért az még nem a digitalizáció csúcsa, hogy a munkatársak otthonról dolgoznak és kommunikálnak, mert ehhez csak egy megfelelő platform és egy megfelelő internet összeköttetés kell. Nagyon messze vagyunk még attól, hogy elmondhassuk: a digitális forradalom bekövetkezett. De ettől függetlenül két dolgot látok. Az egyik, hogy a járványhelyzet mindenkit ráébresztett arra, mennyire fontos a stabil, megbízható informatikai háttér. A másik, hogy a járványhelyzet ebből fakadóan is, egyértelműen hozott egyfajta üzleti növekedést az olyan típusú technológiai cégeknek, mint amilyenek mi is vagyunk, akik alapvetően saját infrastruktúrát, adatkapcsolatokat és felhőszolgáltatást tudnak biztosítani az ügyfeleknek, akik örömmel vették a gyors, rugalmas szolgáltatást, például azt, hogy amikor hirtelen egy olyan contact centerre volt szükség, amelyen keresztül a 200 otthonról dolgozó munkatárs be tud jelentkezni, mi azt is meg tudtuk oldani. A másik oldalon ugyanakkor azt is látjuk, hogy a döntési folyamatok lelassultak, a cégek kivárnak, milyen irányba induljanak tovább. Vagyis az idő dönti majd el, hogy hosszabb távon milyen hatása lesz ennek a rendkívüli helyzetnek.
Érsek M. Zoltán