A blockchain vagyis a blokklánc technológia messze többre képes, mint a kriptovaluták, közte a Bitcoin kezelése, ezernyi felhasználási területe közül az egyik legizgalmasabb az ingatlanpiachoz kötődik – állítja Berta Zsolt.
– Miért fordul valaki a blockchain technológiához, ha nem kizárólag a digitális csereeszközként jegyzett kriptovalutákkal akar foglalkozni?
– Azért, mert karrieremben során mindig két fő irány vonzott: az ingatlanfejlesztés, és a startupok világa. Tudatosan kerestem, miként lehetne egy platformon összehozni ezt a két területet és a blockchain adatbázis technológiában találtam meg a pontot. A blockchain technológiára építve ugyanis olyan startupokat is el lehet indítani, amelyek ingatlan befektetéssel, finanszírozással foglalkoznak, vagy ingatlan üzemeltetést támogatnak. A blockchain így alkalmat nyújt arra, hogy korábban még nem látott megoldásokkal jelentkezzünk az úgynevezett “proptechnek” hívott piacon.
– Például?
– A blockchainnek azt az előnyét használjuk ki, hogy a technológia az úgynevezett smart contract-ok, vagyis az okos szerződések futtatását is lehetővé teszi. Olyan szerződéseket is képes titkosítani és elosztott adatbázison futtatni, amelyek akár egy hivatalos ingatlan adás-vétel alapjául is szolgálhatnak.
– Miként lesz az átlagember szemében átláthatatlan és ezért félelmetes kriptovalutákkal fémjelzett blockchain rendszerből például egyedi ingatlanpiaci megoldás?
– Ehhez mindenképpen érdemes megérteni a rendszer lényegét. A blockchain ugyanis olyan adatbázis, amely nem egy kiemelt szerveren fut, ezért nincs is központja. Nagyon leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a rendszerhez csatlakozó minden egyes számítógépen, minden adat megtalálható és minden adat ellenőrizhető. Vagyis nincs egy olyan központi vezérlés, amitől ez az adatbázis, vagy a rajta futó adatok függnének. Ez azért volt fontos a kriptovaluták kialakulásánál, mert az egész úgynevezett kripto közösség, a 2008-as gazdasági világválság idején, a globális recessziót elindító Lehmann Brothers csődjének hatására jött létre, mert ennek a közösségnek megingott a hite a jegybankokban, a pénzügyminisztériumokban, és általában az államokban. Azt érezték ugyanis, hogy ezek úgy befolyásolják és manipulálják a pénzügyi rendszereket, hogy a végén mindig a kisember látja a kárát. Ezért láttak fantáziát abban, hogy végre megszületett egy olyan technológia, amivel létre lehet hozni egy olyan – ma már pénzrendszerként is definiálható -, adatbázist és erre építve csereeszköz rendszert, ami titkosított és nem központosított, illetve semmilyen központi banktól nem függ
– Hogyan jön ide az ingatlanpiac?
– A következő nagy lépés az Ethereum létrehozása volt, ami egy olyan blockchain alapú rendszer, amelyen már úgynevezett smart contraktok, okos szerződések is futtathatók. Ha nagyon leegyszerűsítem, ez olyan szoftvereket takar, amelyek automatikusan végre tudnak hajtani olyan feladatokat, amelyek egy szerződésben szerepelhetnek. Mondjuk valamilyen harmadik féltől függő esemény bekövetkeztére egy másik tevékenységet elindít: például ha a megfelelő igazolás megérkezett, aktiválja az utalást. A legfontosabb, hogy ezáltal kihagyhatók az olyan köztes szereplők, mint a bankok, ügyvédek, közjegyzők. Ráadásul a blockchain rendszerbe bekapcsolhatók olyan, manapság államilag vezérelt adatbázisok, mint földhivatali ingatlannyilvántartás, a cégnyilvántartás és a szerződésnyilvántartás is.
A független felek közti jogi szerződések – amelyek papíron kötetnek -, leprogramozhatók, és az automatikus végrehajtásuk is beprogramozható a blockchain rendszerbe. Ilyennek lehetnek például az automatikus kifizetések mellett a különféle értékelések és más szerződéses jogkövetkezmények – például biztosíték lehívások, bejegyzések – aktiválása is. Például ha a blockchain rendszerbe bekapcsoltak egy ingatlan adatbázist és a rendszer azt látja, hogy a jelzálog rákerült az ingatlan tulajdoni lapjára, akkor ezt a hiteles nyilvántartási adatot felhasználva mondjuk kienged egy bizonyos pénzösszeget a megfelelő félnek. Ezt ma ügyvédi letéttel lehet megoldani, vagy úgy, hogy valaki beül a bankba és megvárja, amíg az ügyvéd elhozza a papírt és akkor indítja az utalást. Tehát vagy kényelmetlenül lehet megoldani, vagy egyáltalán nem lehet megoldani, vagy harmadik fél kell hozzá. A blockchain rendszerben mindezt smart contraktokkal programozva, automatikusan megoldható.
– Akkor a kriptovalutákkal szemben, itt a fizetésnek nincs szerepe?
– De van, csak kicsit másként. A blockchain rendszer nagy előnyes a tokenizálás. A kriptovaluták mintájára ugyanis létre lehet hozni olyan saját “zsetonokat”, belső valutákat, amelyek a felek megállapodása alapján, pénzt helyettesítő csereeszközként funkcionálhatnak és ha el kell dönteni valamit a rendszerben, akár még szavazásra is jogosultságot adhatnak. Megoldható például, hogy olyan belső pénzrendszert hozzon létre a közösség, amelyben a kupon oldalakhoz hasonlóan, kedvezményeket, kuponokat adnak egymásnak a felek.
Sőt, mivel vannak kripto tőzsdék, ott ezeket a tokeneket akár be is lehet vezetni és független árfolyamuk is lehet. Tehát van maga az adatbázis technológia, van egy tokenizációs rendszer – ami köré egy tőzsdei infrastruktúra épült, átváltási árfolyamokkal, szoftverekkel és brókerekkel -, és van egy smart contrakt felhasználás, ami egy automatikus szerződéses rendszert és adatbázishoz való kapcsolódást, szerződés végrehajtást jelent. Az elmúlt három, négy évben erre a technológiai bázisra építve ezernyi startup indult el és kezdett kriptovalutákat kibocsátani. Emellett rengeteg smart contrakt alapú felhasználás is látszik már például az ingatlan adatbázisok, a biztosítások, a logisztika és az állategészségügy területén. Nem véletlen, hogy azt mondják, 2019-ben eljutunk oda, hogy a blockchain már unalmas technológia lesz, mert a gazdaság minden területén használják majd.
– Magyarországon is?
– Kevesen gondolnák, de Magyarország igencsak előre tart ez a piacon, mert az egész blockchain ipar legszűkebb keresztmetszetét a blockchain programozok adják. Az IT programozó amúgy is hiányszakma, de a blockchain-hez értőket méginkább elkapkodják. Viszont több olyan cég is van Magyarországon, akik blockchain programozókat képeznek, akik mire elvégzik a tanfolyamot, már van is állásuk.
– Ez az egyik oldal. De a blockchain alkalmazásával mi a helyzet?
– Itt sem állunk rosszul, mert például az egyik legsikeresebb blockchain projekt az magyar alapítású: ez a Te-food, amelynek projektje a teljes élelmiszeripari értékláncot felöli adatbázis szinten, mondjuk a malacok megszületésétől kezdve a tartásán át az állategészségügyi papírjain és oltásain keresztül egészen a kiskereskedelmi egység polcáig. Ezáltal például a rendkívül kényes élelmiszerbiztonság területén egy olyan hamisíthatatlan, transzparens és emiatt rettentő megbízható rendszert működtetnek, amelyet a nemzetközi cégek is szívesen alkalmaznak és amit a fogyasztó is le tud ellenőrizni.
– Viszont a blockchain azt feltételezi, hogy ha létrehozok egy hálózatot, azt valahol el is lehet érni.
– A blockchain projektek robbanásszerű növekedésével előtérbe kerül az úgynevezett “UX”, a felhasználói élmény illetve az ezt biztosító felület. Ami arról szól, miként használom, hogyan érem el, hogy jeleníti meg nekem az adott projekt vagy szoftver azt a rengeteg adatot, amit a blockchain eltárolt. Vannak “hagyományos” interneten elérhető, webes szoftverek, telefonos applikációk, de az úgynevezett “private” (zárt) hálózatok esetén épp fordítva: zárt, titkosított belső hálózaton futtatják és használják. A felhasználói felület azért kulcsfontosságú például az egyik projektemben, mert svájci ingatlanokba lehet befektetni, amihez minél több információt, minél életszerűbben kell megmutatni. Ezért egy olyan webes felületen elérhető térkép alapú felületet hoztunk létre, ahol lokációra kereshetőek az ingatlanok, egyszerűen lekérdezhetőek az ingatlan adatai, bérlői struktúrája, cash flowja. Nem kell unalmas excel táblákat böngészni, terminus technikusokkal teletömött szakbarbár elemzéseket feleslegesen olvasni. A token, amit létrehoztunk ugyanakkor nemcsak egy szokásos “befektetési jegy”, hanem szavazati lehetőséget is biztosít, ugyanis a befektetőnek például vétojoga van az ingatlan értékesítésekor, amit a “voting tokenek” felhasználásával tud érvényesíteni. És ez csak egy megoldás a blockchain végtelen tengerében.
A blockchain valósága
A blockchain (block chain), vagyis a blokklánc technológia nem egyenlő a kriptovalutákkal. De mivel a kriptovaluták a blockchain technológiára épülnek és közülük a legismertebb, az idén 10 éves Bitcoin világhírnévre tett szert sokan hajlamosak összemosni a Bitcoint, a kriptovalutát és a blockchaint. Pedig a blockchain messze több a kriptovalutánál: egy olyan elosztott adatbázist takar, ami a hamisítást és a nem engedélyezett módosítás lehetőségét kizárva garantálja a folyamatosan bővülő adatblokkokból álló lista nyilvántartását. A technológia szinte korlátlan lehetőségét jelzi, amíg a blockchaint kezdetben csak adatok tárolására alkalmazták, ma már a futtatható kódok tárolása is mindennapossá vált. Ilyen például a manapság egyre ismertebb Ethereum, amelyet a wikipedia a következőképpen jellemez: nyílt forráskódú, nyilvános, közösségi, blokklánc alapú, elosztott számításokon alapuló számítástechnikai platform és kriptopénz/kriptovaluta/kriptodeviza, melyben van intelligens szerződés funkció (script) is.
