A koronavírus még mindig velünk van, és ügyesen talál új módszereket arra, hogy tömegesen megfertőzzen minket. Amióta 2019 végén az eredeti törzsből továbbfejlődött és megjelentek a különböző variánsok, nem vesztett az erejéből, hanem virulensebbé és fertőzőbbé vált.
Tévhit, hogy a vírusnak az a sorsa, hogy jóindulatúbb formába fejlődjön. Ha valamit megtanultunk a világjárványból, az az, hogy a vírus rendkívüli alkalmazkodóképességgel rendelkezik és kiszámíthatatlan – írja Eric J. Topol, az amerikai Scripps Research Translational Institute alapítója és igazgatója a Los Angeles Times online hasábjain.
A szakemberr kifejti: elég csak az omikron több mint 50 új mutációját megnézni, hogy tudjuk, látszólag végtelen módja van annak, hogy továbbmutálódjon és átrendezze a genomjában lévő 30 ezer bázispárt. Bár szerencsések lennénk, ha a koronavírus a nátha unokatestvérévé alakulna át, erre biztosan nem számíthatunk. Egyszerűen túl sok sebezhető gazdatest van ahhoz, hogy a vírus további evolúciója végbemehessen, beleértve a legkülönfélébb állatokat, és potenciálisan átterjedhet az emberre is.
Amerikában több mint 7 millió immunhiányos ember van, akik nemcsak rendkívül érzékenyek a fertőzésekre, de lehetőséget adhatnak arra is, hogy a vírus kifejlődjön az emberen belül, majd megfertőzzön másokat. Ez az út lehet az omikron létrejöttének és terjedésének az útja is.
Világszerte több milliárd olyan ember van, aki nincs beoltva, és valószínűleg semmilyen védelemmel nem rendelkezik a fertőzéssel szemben. Ha a vírust nem sikerül megfékezni, mint ahogyan ez jelenleg a világban történik, a vírus terjedése új változatok kialakulásának lehetőségét teremti meg.
Ezekben az új gazdaszervezetekben a vírus esetleg egy új, károsabb változattá fejlődhet, amely jobban megtapad, és a tüdő helyett más szerveket, például a szívet vagy a gyomor-bél traktust fertőzi meg. Láttunk már olyan embereket, akik egyidejűleg két különböző variánssal voltak fertőzöttek, ami lehetővé teszi, hogy a vírus hibrid, potenciálisan rosszabb változata kialakuljon.
Ez sokkal nehezebben lenne felismerhető, és adott esetben felülírná a tüskefehérje-vakcináinkból vagy a fertőzés által kiváltott immunitásból származó védelmet. Bár valószínűtlen, de egy új variáns általi teljes immunitásvesztés visszahelyezne minket a világjárvány kiindulópontjához.
Még ha ezek a forgatókönyvek nem is valósulnak meg, ne feledjük, hogy az omikron, annak ellenére, hogy a vírus enyhébb formájaként jellemzik, még mindig halálos lehet az immunitással nem rendelkező emberek számára. A BA.1 néven ismert eredeti omikronnak vannak testvérváltozatai, köztük a BA.2 és BA.3, amelyek mindegyike számos új és eltérő mutációval rendelkezik. Egy nemrégiben laboratóriumban, állatmodell segítségével végzett vizsgálat szerint a BA.2 nagyobb mértékben okoz betegséget és nagyobb mértékben károsítja az immunrendszert, mint a BA.1.
A BA.2 gyorsan elterjedt néhány országban, például Dániában, Dél-Afrikában, Indiában és Svédországban. Az embereknél a BA.2-re vonatkozó eddigi adatok azonban nem támasztják alá a súlyosabb megbetegedésre vagy a vakcinák által nyújtott védelem hiányára utaló jeleket. A BA.2 az Egyesült Államokban nem kapott lábra, de ennek és az omikron számos országban tapasztalható gyors visszaszorulásának magyarázatát továbbra sem lehet megfejteni. Jelenleg nem úgy tűnik, hogy a BA.2 jelentős új variánsként veszélyt jelentene, de nem lenne meglepő, ha a következő hónapokban egy másik variáns is megjelenne, amely külön görög betűs megjelölést érdemelne.
A jó hír az, hogy valószínűleg egy viszonylag nyugott fázisba lépünk, alacsony esetszámmal és kevesebbt súlyos megbetegedéssel, ami a vírus megfékezését jelenti. Nem jelenti viszont azt, hogy a világjárványnak vége. Sajnos, amikor egyes államok azt hirdetik, hogy csak együtt kell élnünk a vírussal, és véget kell vetnünk minden korlátozásnak, sokan ezt az üzenetet úgy értelmezik, hogy a világjárványnak valóban vége. Ám ez csak képzelgés, tekintve, hogy a vírus még számtalan lehetőséget kínál arra, hogy az elkövetkező hónapokban és években is kísérteni fog bennünket.
Eddig rendkívül szerencsések voltunk – rendkívül hatékony vakcinákat juttattunk emberek milliárdjainak karjaiba olyan időkeretben, amelyet korábban soha nem tartottunk volna lehetségesnek. Ezek a vakcinák, az emlékeztetőkkel együtt, szilárdan megállták a helyüket, és megvédték a beoltott embereket a súlyos megbetegedésekkel szemben, annak ellenére, hogy a SARS-CoV-2 vírus eredeti törzse ellen irányulnak.
Reméljük, hogy a szerencsénk nem fogy el. A legrosszabb forgatókönyvekre való felkészülés a legjobb védekezésünk, a jobb légszűréstől kezdve a variánsbiztos, pánkoronavírus elleni vakcinára irányuló erőfeszítések felgyorsításáig. Jobb okosan fellépni ezzel a félelmetes vírussal szemben, mint a szerencsére hagyatkozni – zárja sorait Eric J. Topol.
