A múlt év végi előrejelzéséhez képest 0,6 százalékponttal 4,3 százalékra emelte a gazdaság idei növekedésére vonatkozó prognózisát márciusi elemzésében a GKI.
A magyar GDP ezzel megközelíti, de még nem éri el 2019. évi szintjét. A prognózis fő negatív kockázata a járvány okozta érdemi korlátozások áthúzódása a második félévre, akár Magyarországon, akár a fő kereskedelmi partnereknél. Élénkítő hatású lehet viszont, ha a jövő évi választások közeledte a kormányzatot a költségvetési politika további lazítására ösztönözné – jegyezték meg.
A GKI szerint a foglalkoztatás és a munkanélküliség éves átlagban nagyjából változatlan marad, de az év folyamán javulni fog. A reálkeresetek 2 százalékkal, a fogyasztás 3,5 százalékkal, a beruházások 6 százalékkal emelkednek.
Az infláció a tavalyi 3,3 százalékosról a GKI prognózisa szerint 3,9 százalékosra gyorsul.
A forint árfolyamának éves átlaga az euróval szemben a tavalyi 351 forint után idén legalább 365 forint lehet és nem zárható ki, hogy az MNB szigorításra kényszerül – vélekednek a GKI szakértői.
A külső egyensúly – a várhatóan beáramló EU-transzfereknek köszönhetően – stabil többletet fog mutatni. Bár a cégek fejlesztéseit jelentős összegű, olcsó források támogatják, a jövőbeni kereslet bizonytalan nagysága és struktúrája miatt sok vállalkozás egyelőre elhalasztja korábban tervbe vett beruházását.
Idén várhatóan az építőipar, az ipar és a szállítás bővül a leggyorsabban, és csak a turizmus-vendéglátás, valamint az ingatlanszektorban várható további visszaesés.
A GKI várakozása szerint az államháztartás pénzforgalmi hiánya a tavalyi 5549 milliárd forintról 3700 milliárd forintra, a GDP 8,1 százalékáról mintegy 6,5 százalékra csökken. A GDP-arányos államadósság 2020-ban 81 százalék lehetett és feltehetőleg 2021-ben is ezen a szinten marad – olvasható a GKI tavaszi előrejelzésében.
