A nemzetközi együttműködés megújítására szólított fel Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója, mert attól tart, hogy húsz év múlva, 2040-re beköszönt “a harag kora”, amelyben az egyenlőtlenségek meghaladhatják a kapitalizmus XIX. századi aranykorszakára jellemző szintet.
Washingtonban a Kongresszusi Könyvtárban tartott előadásában a főigazgató egy olyan új multilaterális rendszer létrehozását szorgalmazta, amely biztosítja, hogy az országok együttműködjenek az életszínvonal javításában, a kormányok és intézmények elszámoltathatóak, tevékenységük átláthatóbb legyen, a globalizáció gazdasági áldásaiból mindenki részesüljön, ne csak pár kiválasztott.
“A nemzetközi együttműködés létfontosságú, nem fakultatív” – mondta Christine Lagarde, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi világban számos kihívás – a tömegpusztító fegyverektől kezdve a kiberbiztonságon át az összekapcsolt pénzügyi rendszerek jelentette kockázatig – nem ismer határokat, így a szolidaritás önös érdek.
A nemzeti érdekek elsőségét hirdető és a belpolitikára összpontosító irányvonal veszélyeire figyelmeztetve Lagarde leszögezte, hogy helyre kell hozni a világkereskedelmet, folytatni kell a kereskedelmi feszültségek feloldását és javítani kell a kereskedelem rendszerét, felszámolva a torzulásokat okozó szubvenciókat és megvédve a szellemi tulajdonjogokat.
Az Egyesült Államok és Kína közötti 90 napos kereskedelmi tűzszünetet jelentős fejleménynek nevezte
Christine Lagarde, ám azt is jelezte kifejtette, nem biztos abban, hogy a két országnak sikerül három hónap alatt megállapodásra jutnia.
“Ami fontos, az az, hogy a két fél megértse egymást, megállapodjanak az alapelvekről” – fogalmazott.
A valutaalap főigazgatója új nemzetközi adórendszer kialakítását is szorgalmazta, emlékeztetve arra, hogy a vállalatok globális jelenlétére a kormányok nem találták meg a helyes fiskális lépést.
Bírálta a nagyvállalatok adóoptimalizálási stratégiáit, amelyek a jogi kiskapuk kihasználásának révén a minél kevesebb adó megfizetését célozzák.
Christone Lagarde szerint húsz év múlva egymásnak feszülhetnek a technológiai óriásvállalatok a gyenge államokkal, a Föld lakosságának egy része akár 120 éves koráig is élhet, miközben mások szegénységben tengődnek. "
A vágyak és a realitás közötti szakadék” olyan mértékűvé válik, ami “táplálhatja a haragot és keserűséget” – mondta Lagarde, aki mindazonáltal optimista, lehetségesnek tartja, hogy a “leleményesség kora” jön el, amikor a gazdaságok a szolgálatukba állítják a megújuló energiákat, a nőket jobban integrálják a munka világában és a nagyvállalatok társadalmi felelősségük tudatában cselekednek. /MTI/
