Sosem volt még ennyi pénzük befektetési alapokban és életbiztosításokban a magyaroknak, mint 2024 végén. A bankbetétek is már csaknem visszahíztak a 2022-es februári szintre, amikor óriási összegek érkeztek a lakossági bankszámlákra az szja-visszatérítésből, a 13. havi nyugdíjból és a fegyverpénzből – derül ki a Bank360.hu elemzéséből. 2025 első hónapjaiban már az állampapírokból landolhatnak újra hatalmas pénzek a folyószámlákon, hogy aztán onnan elköltse vagy újra befektesse ezeket a lakosság.
Nemcsak lakosság hitelállománya nőtt új csúcsra 2024-ben, rekordot döntött az év végére a háztartások életbiztosításokban és befektetési alapokban lévő megtakarítása is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai alapján. A friss számok szerint hazai befektetési alapokban a kisbefektetők 11 193,4 milliárd forintot tartottak 2024 végén, az utolsó hónapban 193 milliárd forinttal nőtt az állományuk.
A háztartások külföldi alapokban is egyre több pénzt tartanak, az utolsó, tavaly novemberi adat szerint 2335,6 milliárd forintjuk volt ilyen eszközökben, vagyis a teljes lakossági befeketésialap-állomány már meghaladhatja a 13,5 ezer milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy lassan több pénzt tarthatnak a háztartások alapokban, mint állampapírban. Különösen igaz lehet ez akkor, ha a kamatfordulókat követően a csaknem 7 ezer milliárd forintnyi Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) állomány jelentős részét kiveszik a befektetők, és nem állampapírba forgatják vissza – hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
Egyre több pénz megy külföldre
A hazai befektetési alapok teljes kezelt vagyona az év végén 22 832,7 milliárd forint volt. A zártvégű alapok vagyona 4920 milliárd forintra hízott, a nyílt végű alapoké 17 913 milliárd forinton tetőzött. Éves szinten több mint 25 százalékkal nőtt az alapok vagyona, ami részben a beáramlott tőkének, részben a tavalyi kiváló hozamoknak volt köszönhető.
Az alapok egyre több pénzt fektetnek be a külföldi piacokon. A nyílt végű alapok vagyonának több mint az egyharmada már külföldi eszközökben van. Jelenleg a nyílt végű befektetési alapok a vagyonuk alig 13,5 százalékát tartják magyar állampapírokban, sőt külföldi kötvényekben több pénzük van, mint magyar állampapírban. A vagyon több mint fele úgynevezett egyéb külföldi és hazai eszközben található, ezek lehetnek ingatlanok, árupiaci termékek, opciók is, illetve más alapok befektetési jegyei.
Életbiztosításban sem volt még soha ennyi pénz
Az életbiztosításokban lévő tartalékok állománya is történelmi csúcsra ért 2024 végére. A hagyományos biztosításokban és a unit linked (befektetési egységhez kötött) eszközalapokban 2855 milliárd forint gyűlt össze, ami csaknem 10 százalékos növekedés egy év alatt. Annak viszont aligha örülhetnek a biztosítók, hogy a hagyományos életbiztosítások tartalékai tavaly csökkentek, miután egyre kevesebb ilyen szerződést kötnek, a régiek pedig folyamatosan járnak le. Az év végére ismét 700 milliárd forint alá süllyedt a tartalék.
A unit linked alapok miatt nőtt csak a tartalék, 2024 végén már 2160,9 milliárd forint volt, 12 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A bővülés részben a befolyt díjaknak köszönhető, részben a tőzsdék és a kötvénypiacok teljesítményének. A biztosítók komoly befektetőknek számítanak az állampapírpiacon, december végén csaknem 1500 milliárd forintnyi magyar állampapírt, döntő részben hosszabb lejáratú kötvényt tartottak a mérlegükben. A részvények és befektetési jegyek is fontos szerepet játszanak a befektetéseik között, magyar és külföldi részvényekben és alapokban összesen több mint 2000 milliárd forintnyi biztosítós pénz volt. Ezek döntő részben a unit linked alapok befektetései lehettek.
A teljes biztosítói tartalék az év végén a vagyonbiztosításokkal együtt 3594 milliárd forint volt. A nem életbiztosítások tartalékai azonban az év során változnak attól függően, mikor érkeznek be a díjfizetések, és mikor történnek nagyobb kárkifizetések, ezért jellemzően nem az év végén, hanem a második vagy harmadik negyedévben szoktak a csúcson lenni.
A bankbetéteknél is közel a rekord
A bankbetétek állománya is nagyon közel került a 2022. februárjában mért történelmi rekordhoz, 13 500 milliárd forintra emelkedett 2024 végére. 2022 februárjában volt csak ennél több pénz a háztartások bankszámláin: 13 551,1 milliárd. Az volt az a hónap, amikor a gyerekes családok megkapták az átlagjövedelem összegéig az szja-visszatérítést, megérkeztek a bankszámlákra a fegyverpénzek és a 13. havi nyugdíj.
A gigantikus lakossági betétállomány egy része ezután a magas infláció miatt más befektetésekbe vándorolt át, aminek hatására másfél év alatt 11640 milliárd forintra karcsúsodott a betétek mennyisége. A kétszámjegyű kamatot ígérő PMÁP-ok kivezetése után, 2023 végétől már ismét növekszik a betétállomány, és új rekordokat dönthet majd a következő hónapokban, amikor az inflációkövető állampapírok rekord magas hozamának, illetve a visszaváltott PMÁP-ok értékének egy része a bankszámlákra kerülhet ideiglenesen vagy akár tartósabban, lekötött betétként.
A Bank360.hu szakértője szerint decemberben még az látszott, hogy továbbra is kevesen kötik le a betétjeiket a bankoknál: a lekötések állománya a 2200 milliárd forintot sem éri el, pedig vannak olyan pénzintézetek, amelyek már akkor és most is vonzó kamatot adnak az ilyen betétekre, a Cetelem például hat hónapra 6,25, 12 hónapra pedig 5,75 százalékot.
