Az infláció további visszaszorítása érdekében a kormány 2024. június végéig meghosszabbítja a kötelező akciózást.
A tárca közleménye szerint a háború és az elhibázott szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben a kormány mindent megtesz a családok védelme és a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében. A szankciók és a multik árspekulációja az egekbe lökte az inflációt, és olyan mértéket ért el, amely túlmutatott a jegybank eszköztárán. A családok, a munkahelyek és a gazdaság megvédése érdekében a kormány átvette a jegybanktól az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét – hangsúlyozta a GFM.
A közleményben kiemelték: 2023 az infláció letörésének, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve. Az áremelkedés megfékezése érdekében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslatára a kormány – számos más eszköz mellett – 2023. június 1-től bevezette a kötelező akciózást, majd annak mértékét augusztustól 15 százalékra emelte, továbbá jelentősen bővítette a kötelező akciózásra kijelölt termékek körét.
A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében legalább 15 százalékra emelkedett, a kötelező akciózási szabályok továbbra is kiterjednek a korábbi 8 árstopos termékfajtára is úgy, hogy heti rendszerességgel legalább 2 termékfajtában kell valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kínálni.
A kormány infláció elleni harca beérett, többek között a kötelező akciózás és az online árfigyelő eredményeképpen már októberben 9,9 százalékra csökkent az infláció, így a kormány korábban teljesítette vállalását. A célzott intézkedéseknek köszönhetően óriási árverseny alakult ki a boltok között, amelynek hatására az előző hónaphoz képest csökkent az élelmiszerek ára, ráadásul csúcspontjához képest már negyedére esett vissza az élelmiszerinfláció – ismertette a GFM.
Az infláció további visszaszorítása érdekében a kormány arról döntött, hogy a kötelező akciózást 2024. június végéig meghosszabbítja.
A kormány várakozása szerint az intézkedés hozzájárul, hogy a szankciós élelmiszerinfláció tovább csökkenjen, ezzel is segítve a fizetések vásárlóerejének megőrzését és a fogyasztás bővülését. A növekvő kereslet, az emelkedő reálbérek pedig hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés helyreállításához – közölte a tárca.
A gazdasági növekedés helyreállítását azonban jelentősen akadályozza a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. A magas kamatok egyrészt visszatartják a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartják a vállalkozókat, hogy beruházzanak és fejlesszenek, mindez pedig súlyosan roncsolja a versenyképességet és a teljesítményt is – írta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
