A Michelin 2023-tól vitorlásokkal szállítaná Amerika és Európa között a termékeit. Az előnyök nyilvánvalóak: a vitorláshajók környezetbarátok, a szálítás üzemagyagköltsége minimális. Mégsem látott évekig senki fantáziát a francia start-up, a Neoline régi-új ötletében.
Kooperáció a fenntartható jövőért
A 120 ezer embert foglalkoztató Michelin a hetekben megállapodást írt alá egy francia start-up vállalkozással. A Neoline és az 1889-ben alapított gumikonszern valóssággá tenné a CO2 semleges szállítmányozásáról álmát.
A Michelin az évi 24 milliárd euró értékben eladott gumik szállítására első lepésként a kanadai Halifax és a franciaországi Montoir de Bretagne között hozna létre vitorláshajó-közlekedést már 2023-ban. Az észak-atlanti vonalat rövid időn belül újabbak követnék. 2025-től a termékei 50 százalékát szél hajtotta konténerhajókkal szállítaná a világ 17 országában 68 gyárban termelő Michelin.
A megállapodás szerint a hajókat a Neoline tervezi. A 2015-ben alapított vállalkozás már a világhírű francia konyakgyártóval, a Hennessyvel és a Renault-val is hasonló szerződést kötött. A start-up azonban nem rendelkezik a hajógyártáshoz szükséges gyártási kapacitással. Ezért a maga részéről bevonta az üzletbe a világ egyik legnagyobb múltú, 1884-ben alapított hajóépítő cégét, a szintén francia Beneteau-t.
Más célokért azonos eszközzel
A Beneteau hagyományos tevékenységi területén, a jachtgyártásban is komoly potenciált lát a Neoline régi-új technológiájában. „A tipikus ügyfeleik a felső középrétegből kerülnek ki, akiknek fontos a környezetvédelem” – mondta Magdeleine Allaume, a Beneteau elnökasszonya a három cég közös sajtótájékoztatóján. Mérnökeik szerint a Neoline által megálmodott árbóc koncepció jól integrálható lenne a Beneteau hobbivitorlásaira is.
A habokat szelni 286 konténerrel, üzemanyag nélkül
A teherszállító vitorlások mérete jóval meghaladja a ma ismert hobbicélúakét, és a XIX. század végéig a tengeri kereskedelmet bonyolító vitorláshajóknál több dimenzióval nagyobbak lesznek: 136 méter hosszúak, 4.200 négyzetméteres, tehát több mint fél focipálya nagyságú vitorlákkal és 286 konténernyi szállítási kapacitással.
A szél hajtotta konténerhajók a hagyományos meghajtásúaknál 90 százalékkal kevesebb CO2-t fognak kibocsátani. Egy vitorlás az ígért 15 éves amortizációs ideje alatt 60 ezer MW áramot takarítana meg egy hagyományos konténerhajóval összevetve. Ez egy 9 ezer lakosú kisváros 10 évnyi áramfogyasztásának felel meg.
A vitorlásokban beépítendő dízelmotor felelős azért, hogy a Neoline hajóinak közlekedése nem lesz teljesen klíma semleges. Ezt azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy a hatalmas hajók manőverezni tudjanak a kikötőkben, és hogy teljes szélcsendben sem álljanak le a nyílt tengeren.
Vannak hátrányok is
A konténerszállító vitorlás előnyei kézenfekvők: környezetbarát és a mai hajóknál nagyságrendekkel kisebb üzemanyag-fogyasztáson keresztül drasztikusan csökkentik a szállítmányozás költségét.
„Sokan megmosolyogják a konténervitorlásokat. De innovatív ötletek nélkül biztos nem sikerül 2050-ig klímasemlegessé tenni az európai gazdaságot”
Vannak azonban hátrányok is. Az üzemanyag a szállítással járó költségeknek csak egy része. A többi, leginkább a munkaerőé és a hajók amortizációjával járó megmaradna. Sőt, fajlagosan növekedne is.
Egyrészt, mert a vitorlások annak ellenére, hogy a régmúltban közlekedő társaiknál nagyobbak lennének, a hagyományos konténerhajók méretét távolról sem érnék el. A legelterjedtebb hagyományos meghajtású típus 400 méteres hosszú, 58 méteres széles, 18 ezer tonnás teherbírását és 6.600 konténer kapacitású (emlékeztetőül a neoline fél focipálya nagyságú vitorlását 136 méter hosszúra és 286 konténer szállítási kapacitásúra tervezik). Egy többezer konténeres, vitorlával maghajtott hajó műszakilag a Neoline bátor tervezői szerint kivitelezhetetlen.
Azért is növekedne a szállítás fajlagos költsége, mert a legelterjedtebb méretű, dízelmotorú konténerhajókat rend szerint 22 fős legénység üzemelteti. A jóval kisebb teherbírású vitorlásokon 15 fős legénységre lenne szükség. Ezzel összefüggésben előkerül a szakemberhiány problémája is. Manapság vitorlázni drága hobbi a viszonylag kis hajókon is. Napjaink hivatásos matrózai és kapitányai nem rendelkeznek az árúszállító vitorlások üzemeltetéséhez szükséges tudással. A legénységnek tehát a munkába állás előtt idő- és költségintenzív oktatáson kellene átesnie.
Továbbá azért is növekednének a fajlagos szállítási költségek, mert a hagyományos konténerhajóknál lassabbak lennének. A vitorlások 11 csomós átlagsebességgel 13 nap alatt tennék meg az Európa és Észak-Amerika közötti távot. A hagyományos konténerhajóknak ehhez csak 8 nap kell. Ezért a Neoline és a Beneteau közös hajóit csak nem romló áruk és egyéb okból sem sürgős szállítmányok célba juttatására lehetne használni.
Probléma a gyártó kapacitás hiánya is. A vitorlásokra specializálódott hajók gyártói, mint a Beneteau eddig jóval kisebb, hobbi célú hajókat építettek. A konténerhajó gyártás specialistáinak pedig idegen terület a vitorlásépítés. Ezért meglehetősen idő és költség igényes a konténervitorlások sorozatgyártásának technikai és humán feltételeit megteremteni.
Fejlesztés ellenszélben
A Neoline mellett más tervezőirodák, illetve hajógyáratok is évek óta dolgoznak környezetkímélő teherszállító hajókon. A legtöbb terv és prototípus a hagyományos és az elektromotor hibrid rendszerét alkalmazza. Hiába nyertek díjakat és részesültek a szakma, valamint a politika elismerésében a tervek, a szériagyártástól messze vannak. A legtöbb, finanszírozó híján megrekedt a tervezés szintjén, ahogy eddig a Neoline koncepciója is.
A start-up 2019 nyarán a francia gazdasági miniszter jelentétében mutatta be a konténervitorlása tervét. Ennek ellenére másfél évbe telt, amíg talált egy céget, amelyik meghitelezi a forradalmi hajó megépítéshez szükséges 35 millió eurót és egy szakmai partnert, amelyeik legyártja azt. A Michelin az előbbi, a Beneteau pedig az utóbbi szerepet tölti be.
A vitorlások nélkül illuzórikus lenne a Michelin 2050-ig vállalat, az EU ’zöld fordulatához’ igazodó célkitűzése, a klímasemleges szállítmányozás megvalósítása, illetve köztes lépésként a konszern CO2 kibocsátásának 15 százalékos csökkentése 2018 és 2030 között.
„Sokan megmosolyogják a konténervitorlásokat. De innovatív ötletek nélkül biztos nem sikerül 2050-ig klímasemlegessé tenni az európai gazdaságot” – mondta Pierre-Martin Huet, a Michelin-csoport elnöke a Neoline és a Beneteau vezetőivel tartott sajtótájékoztatón.
