Vlagyimir Putyin azt remélte, hogy Ukrajna lerohanása a NATO széthullását eredményezi. Ezzel szemben a szövetség új lendületet kapott, sőt bővülhet is, ugyanis Finnország és Svédország még az idén csatlakozhat a nyugati szövetséghez.
Sanna Marin finn miniszterelnök a múlt héten közölte, hogy Helsinki a következő hetekben dönt arról, hogy kéri-e a felvételét a NATO-ba. Az ország parlamentje a tervek szerint ezen a héten vitázik. Finnország mellett a közeli Svédország is hajlik a csatlakozásra, a helyi média szerint Stockholm hónapokon belül tagságot kérhet.
Természetesen Oroszország ezt nem veszi jó néven. “Ha Svédország és Finnország csatlakozik a NATO-hoz, a szövetség Oroszországgal közös szárazföldi határainak hossza több mint kétszeresére nő” – mondta a múlt héten Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.
Figyelmeztetett, hogy Oroszország “Iskanderek, hiperszonikus fegyverek és nukleáris fegyverzettel ellátott hajók telepítésével fog visszavágni, szó szerint karnyújtásnyira a saját otthonuktól“.
De az ilyen fenyegetések csak aláhúzzák a csatlakozás mellett szóló érveket – áll a The Wall Street Journal szerkesztőségi véleménycikkében.
Svédország és Finnország tagja az Európai Uniónak, de mint történelmileg semleges nemzetek, inkább távolságot tartanak a NATO-tól. Évekig a svédek körülbelül egyharmada akarta csak a csatlakozást, a finnek pedig még szkeptikusabbak voltak. Az invázió óta azonban nőtt a csatlakozás támogatottsága. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint a finnek több mint kétharmada támogatja a csatlakozást.
A svéd és finn elit egy része tétovább. A múlt hónapban Magdalena Andersson svéd miniszterelnök felvetette, hogy a NATO-hoz való csatlakozás “tovább destabilizálná Európa e térségét és növelné a feszültséget“. Sok finn politikus szintén ambivalens. A közvélemény azonban látja az ukrajnai pusztítást, és felismeri, hogy ez velük is megtörténhet.
A finnek és a svédek azért mozdulnak a szövetség felé, mert úgy gondolják, hogy hosszú távon ez a legjobb út a békéhez. A balti államok tudják, hogy még nagyobb fenyegetésnek lennének kitéve, ha nem csatlakoztak volna a NATO-hoz. A lengyelek is így gondolják.
A csatlakozást az amerikai szenátusnak is jóvá kell hagynia, de a jóváhagyás mellett szóló érvek elsöprőek. Ugyanakkor a vita tanulságos lehet, és a Republikánus Párt kisszámú, de kitartóan elszigetelődő szárnyának ellenállására kell számítani. 2019-ben Rand Paul és Mike Lee szenátorok voltak az egyedüli szavazók Észak-Macedónia szövetségbe való felvétele ellen, és ezúttal más Trump-párti szenátorok is csatlakozhatnak hozzájuk.
Finnország és Svédország mégsem lenne szövetségi ingyenélő. Stratégiai elhelyezkedésük a Balti-tengeren kritikus lehet egy Oroszországgal való szélesebb körű konfliktusban. Finnország katonailag már most is a súlya fölött teljesít, a gazdag Svédország pedig megengedheti magának a bejelentett védelmi kiadások növelését. Egy biztonságos Európa, amely jobban képes megvédeni magát, amerikai érdekeket is szolgál.
Egyes konzervatívok ezzel szemben azzal érvelnek, hogy Washingtonnak inkább Kínára és a csendes-óceáni térségre kellene összpontosítania, mintsem új biztonsági kötelezettségeket vállalnia Európában.
De bármint is tesz a NATO, az USA-nak többet kell majd költenie a védelemre. Svédország és Finnország felvétele pedig vélhetően csökkentené a háború kockázatát – foglalja össze az amerikai gazdasági lap.
