A német jegybank a nyári árvízben elázott sok millió eurónyi készpénz tisztításán dolgozik. A szennyeződések eltávolítása, majd az azonosítás után megsemmisítik a bankjegyeket. Mivégre akkor a munka? A Frankfurter Allgemeine Zeitung riportere erre a kérdésre is választ kapott a Bundesbank ’pénzmosó’ részlegénél.
A pénznek igenis van szaga!
Simon Schimetschka kinyitja a szárítógép ajtaját. 200 eurós bankjegyek esnek ki. Összesen 1.200 darab van belőlük a tárcsában. Elázott, penészes, sáros, gyűrött pénz. A nyári árvíz után Észak-Rajna-Vesztfália és Rajna-vidék Pfalz tartományokban szedtek össze.
A nemzeti bankban, az euró fizikai megtisztításán dolgozó munkatársai tudják, hogy a pénznek igenis van szaga. A pénzmosást a frankfurti központú Bundesbank hamis bankjegyek analizálására szakosodott mainzi részlegénél végzik. A ’pénzmosókonyha’ a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) riporterét egy nyirkos, döngölt padlójú pincére emlékezteti: meleg, pára és bűz. A helységben légkondicionáló szűri és tisztítja a levegőt, a nagyrészt penésszel, szennyvízzel és fűtőolajjal szennyezett bankjegyekből ugyanis veszélyes gázok kerülnek a levegőbe. Ezért a 15 dolgozó a járványhelyzettől függetlenül is maszkban és gumikesztyűben dolgozik.
„Nem mossuk, szárítjuk a pénzt”
Akinek sérült papírpénz van a birtokában, a Bundesbank bármelyik kirendeltségén újra cserélheti. Szakadt bankjegy esetén a feltétel, hogy legalább a bakjegy 50 százalékát leadják. A német szövetségi bankhoz a polgárok évente átlagosan 40 millió eurónyi sérült bankót visznek. A rajnai árhullám hatására csak júliusban és augusztusban 51 milliónyit cseréltek ki – mondja az FAZ-nak Johannes Beermann, a Bundesbank igazgatótanácsi tagja. „Nem mossuk, szárítjuk a pénzt” – teszi hozzá a szóviccre utalva a jegybankár.
A bankók a szárítás után sem kerülnek vissza a forgalomba, mert az automaták nem ismernék fel azokat és lehet, hogy egy alaposabban ellenőrző pénztáros is visszautasítaná őket. „A forgalomban lévő pénznek jó állapotban kell lennie, ami az árvízben megrongálódott bankjegyekről a szárítás után sem mondható el.”
Minek akkor szárítani őket? – merül fel a logikus kérdést a riporterben. „Mert megsemmisítés előtt ellenőrizni kell az eredetiséget” – magyarázza Beermann.
Bepillantás a jegybank mosókonyhájába
Az euróbankók zárható, átlátszó biztonsági plasztik tasakokban kerülnek Schimetschka és kollégái elé. Minden zacskón szerepel, milyen címletű papírpénzeket tartalmaz, valamint, hogy ki és mikor adta le őket. Így, ha a szárítás után kiderül, hogy hamis euró volt a tasakban, visszakövethetik az útját. Ezért mindig csak egy tasak tartalma kerülhet a szárítóba. Közvetlenül az árvíz után elsősorban elárasztott bankfiókokból és üzemekből érkeztek a bankók, ezért egy-egy zacskó sok pénzt tartalmazott. Az utóbbi hetekben már inkább a magánszemélyek adnak le sérült bankjegyeket.
Amikor a FAZ riportere a tisztítóhelységben figyeli a munkát, Schimetschka épp egy nagyobb mennyiségű pénzt tartalmazó zacskót bont fel. Száz és ötszáz eurós kötegek szabályos banki papírszalaggal összekötve. A bankjegyek össze vannak ragadva, Schimetschka ennek ellenére megpróbálja átpörgeti a pénzt, mielőtt a szárítóba teszi, nehogy szemét maradjon a kötegben. Amikor a tasakból minden köteg a gépdobjába került, elindítja a gépet.
„A papírpénz nagyrészt pamutból áll, ezért jól bírja a vizet és a szárítást. A bankjegyek állapotától és mennyiségétől függően kell kiválasztani a programot. Jobb állapotúaknál nagyobb hőfokon 45 percig, nagyon megrongálódottaknál alacsonyabbon 2 óráig megy a gép. „Fontos, hogy ne legyen túl meleg a dobban!” – magyarázza Schimetschka. Az újságíró meglepetésére hozzáteszi, hogy illatosító is kerül a dobba. „Rózsa vagy levendula illattal próbáljuk elvenni az ázott bankók kellemetlen szagát.”
A “tisztulás közben” a papírszalagok leválnak. A bankjegyek egyenként, szárazon kerülnek ki a gépből, de általában összehajlítódnak és sprődök, ezért mielőtt egy gép leszámolhatná őket és ellenőrizhetné az eredetiségüket, Schimetschka feladata, hogy egyenként széthajlítgassa és kisimítsa a bankókat. Ez után egy nehezebb tárggyal néhány órára le is kell súlyozni őket, hogy egyenesek maradjanak. „A leghatékonyabb tégla alá tenni a kötegeket” – árulja el a szakmai fortélyt Schimetschka.
A gépi ellenőrzés előtt a munkatársak számolják meg a pénzt és vizsgálják az eredetiségüket. Aki Schimetschkához hasonlóan évek óta a manzi részlegnél van, hamar felismeri a hamis bankjegyeket. Nagyobb mennyiségre ritkán bukkannak. Azonban egy-két hamis papírpénz bankógyakran van a kötegekben. „A németek szeretnek otthon készpénzt őrizgetni. Ezért sokszor csak évek után kerülnek elő a hamis bankók” – magyarázza. A gépi számolás és ellenőrzés után a megsérült bankjegyek leadója átutalással kapja meg az ellenértéket.
Schimetschka másfél éve foglalkozik sérült bankjegyek eredetiségének vizsgálatával. A legtöbbször darabokra szakadt pénzjegyekkel van dolga. „Mindenek előtt jó szem és tapasztalat kell ehhez a munkához” – mondja, majd elárulja, hogy a színárnyalat alapos szemügyre vétele után egy 2 milliméteres darabról is meg tudja állapítani, melyik címlet mely részéről való.
Az elázott címletek más kihívások elé állítják Schimetschkát és kollégáit, mint a szétszakadtak. A vizes pénz gyorsan penészedni kezd, majd idővel szétmállik. A sárosat nem szabad szárítani, mert a megszárítva beton szilárdságú masszává változtatja az összeragadta bankjegyeket és lehetetlenné teszi a szétválasztásukat. Ha nem sikerül finoman lemosni a sarat, nincs esély a beszennyeződött bankjegyek szétválasztásra és azonosítására.
Volt már nagymosás
A Bundesbanknak van tapasztalata a ’nagymosásban’. A 2013-as elbai árvíz után 150 ezer elázott bankót adtak le a kirendeltségeken. Most jóval többel számolnak, mert már szeptember elejéig 190 ezer bankjegyet vettek be és a lakossági roham továbbra se csökken a Bundesbank fiókjaiban. Ráadásul a tapasztalatok szerint a lakosságtól hónapokkal, sőt évekkel az árvizek után is előkerülnek elázott bankók. A jegybank munkatársainak még azért is sokáig feladatot ad az árvíz, mert az eddig leadott pénzeknek még csak a negyedét tudták feldolgozni.
A tisztítórészleg 15 állandó munkatársa mellett további 6 kisegítő dolgozik az árvízben megsérült bankókon. A 4 szárító mellé 2 újat vásároltak. Napi 10 órában járnak. Ami a gépeknek nem jelent problémát, az a Bundesbank manzi ’pénzmosóinál’ a teljesítőképesség határait feszegeti. Az FAZ riporterének elismerik, hogy fáradtak, de hozzáteszik, hogy eltökéltek: amennyit csak fizikailag lehetséges, azonosítani fognak az árvíz áldozatául esett sokmillió eurónyi bankóból.
Petrus Szabolcs
