A külhoni magyar vállalkozások anyagi támogatása mellett a menedzsment tudásátadásra is koncentrál a magyar nemzetpolitika, a közeljövőt érintő tervek között szerepel egy Kárpát-medencei mentorhálózatot kiépítése – fejtette ki AzÜzletnek, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki azt is elmondta: az idén, új kezdeményezésként diaszpóra osztály indul Sárospatakon a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával, ahová a Föld minden tájáról várják a 14-15 éves magyar vagy magyar gyökerű fiatalok jelentkezését.
– A nemzetpolitika keretrendszere 2010-14 között alakult ki a legfontosabb jogszabályok megszületésével, közte a magyar nemzet közjogi újraegyesítését lehetővé tévő állampolgársági törvény módosításával. Ekkor született meg az a nemzetpolitikai intézményrendszer, amely az újraindított Magyar Állandó Értekezlettel, valamint a Magyar Diaszpóra Tanáccsal karöltve alakítja a nemzetpolitikát. Ehhez kötődve, az elmúlt évtizedben rendszerszintűvé alakítottuk a külhoni magyar közösségeknek szánt támogatást, amelynek sarokköve, hogy minden magyar gyereknek lehetősége legyen a szülőföldjén arra, hogy az anyanyelvén tanuljon, és versenyképes tudást szerezzen. Az identitáserősítés mellett 2014-től egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a szülőföldön boldogulás segítése mellett a külhoni magyar vállalkozók, vállalkozások gazdasági megerősítésére is. Vagyis a pályázatokkal elérhető gazdaságfejlesztési programokkal a mai magyar nemzetpolitika már nem csak a határon túli magyar intézményeket, egyházakat, civil szervezeteket szólítja meg, hanem a magyar gazdasági vállalkozásokat is.
– Ezzel kapcsolatban mi a vezérelv?
– Egyrészt az, hogy felméréseink szerint a külhoni magyar fiatal vállalkozók 60 százaléka, a családi vállalkozók esetében pedig 76 százaléka nem tervezi elhagyni szülőföldjét. Így egyértelmű, hogy ezek a programok a külhoni magyar közösség megmaradását segítik. Emellett a kutatásainkból az is kiderült, hogy a magyar vállalkozások munkatársai több mint 92 százalékban magyarok, vagyis ha egy magyar vállalkozót támogatunk, akkor ő magyar embereket foglalkoztat és ezzel a magyar családok megélhetését biztosítja. Sarkosabban fogalmazva azt is kijelenthetjük, hogy az elmúlt időszak által megteremtett lehetőségek is hozzájárultak ahhoz, hogy a külhonban ma már megéri magyarnak lenni. Ez óriási előrelépés ahhoz képest, hogy a határon túl élő honfitársainknak évtizedeken át milyen nehézségeket, olykor atrocitásokat kellett elszenvedniük a származásuk miatt.
– A pénz természetesen fontos, de igazán akkor tud hasznosulni a gazdaságban, ha megfelelő tudás is társul hozzá…
– Az elmúlt évek sikeres gazdaságfejlesztési programjainak kiegészítéseként tavaly egy teljesen új, mind a Kárpát-medencében, mind Európában egyedülálló mentorképző programot indítottunk el, amely pont ezt célozza meg. Mivel a gazdaságfejlesztési program annak idején a Vajdaságban indult el először, ezt is a Vajdaságban indítottuk el elsőként és hamarosan az összes többi külhoni régióra kiterjesztjük. A program lényege, hogy már befutott, tapasztalt, sikeres magyar nagyvállalkozókból „mentorokat” képezünk, akik tudásukat, üzleti tapasztalataikat és kapcsolati tőkéjüket átadják a kisebb, kezdő vállalkozások számára, mentorként segítve őket. Ezáltal a külhoni, illetve a határon túli és a magyar vállalkozások között olyan, kölcsönös előnyöket rejtő együttműködés alakul ki, ami a Kárpát-medencei gazdasági tér erősítését is nagyban segíti. A program első szakasza sikeresen lezárult, február 19-én Palicson – Pásztor István, a VMSZ elnökének részvételével – ünnepélyes gála keretében díjaztuk a legjobb vajdasági mentorokat és mentoráltakat.
– Milyen egyéb programok társulnak a gazdasági gyarapodást szolgáló aktivitások mellé?
– 2015 óta hirdetünk kifejezetten a szülőföldön való boldogulást támogató tematikus éveket, ezek keretében rendszerint pályázatot is hirdetünk a határon túli vállalkozások támogatására. 2016-ban a fiatal vállalkozókat, 2017-ben a családi vállalkozásokat támogattuk anyagilag, 2018-ban és 2019-ben pedig a vállalkozások mellett olyan egyházi és civil szervezetek is, akik családbarát szolgáltatásokat nyújtanak. De hosszan sorolhatnánk a nemzetpolitikai programjainkat, hisz gyakorlatilag ezek mindegyike a szülőföldön maradást és boldogulást segíti. A Kőrösi Csoma Sándor Program keretében évente 150, a Petőfi Sándor Program keretében évente 75 fiatalt küldünk a diaszpórában és szórványban élő magyar közösségekhez, hogy segítsék a magyarság megmaradását. Évről évre növekvő keretösszeggel hirdetjük meg a testvértelepülési pályázatunkat, amellyel már 1200 külhoni és anyaországi település közötti kapcsolat létrejöttéhez járultunk hozzá. Megdupláztuk a magyar kultúráért és oktatásért pályázatunk keretösszegét, amellyel évente több ezer külhoni magyar szervezet működéséhez járulunk hozzá. De említhetném az elmúlt év egyik sikersztoriját, a Határtalanul programot is, amelyet átalakítottunk és kibővítettünk, ennek köszönhetően csak az idei esztendőben több mint 100 000 iskolás utazhat a Magyar Kormány támogatásával a külhoni magyarlakta területekre. Ez azért rendkívül fontos, mert így a magyarországi fiatalok nem csak megismerik közös múltunkat, a határon túl található épített és természeti kincseket, hanem kapcsolatokat, akár életre szóló barátságokat kötnek a külhoni magyar fiatalokkal. Ennél jobb nemzetépítés aligha létezik.
– Milyen hatékonysággal lehet megszólítani a diaszpórában élő magyarságot?
– Illúzió lenne azt gondolni, hogy bármilyen hatékony munkával a teljes helyi magyarságot meg lehet szólítani. A realitás az, hogy a diaszpórában élők többsége nem aktív részese a magyar közösség életének, ugyanakkor az is látszik, hogy a mindenki számára vonzó eseményekre, különösen azokra, amelyek a család apraja-nagyja számára érdekesek, azok is ellátogatnak, akik egyébként passzívak. A tapasztalatok emellett azt is mutatják, hogy a magyar identitás, a magyar közösség sokak számára jelent biztonságot. Nem véletlen például, hogy a nyugdíjasok mellett a fiatalabbak is egyre gyakrabban hazalátogatnak, sokan még lakást is fenntartanak Magyarországon. Ez is segíti a magyar identitás erősítését. Az elmúlt évtized során ennek szellemében építettük ki a diaszpórában azt a kapcsolati hálót, amelynek eredményeként mára minden jelentősebb határon túli, illetve diaszpórában tevékenykedő szervezettel napi kapcsolatban vagyunk.
– Mennyire fókuszálnak a diaszpórában élő jövő generációjára, a fiatalokra?
– Szinte minden programunkkal. Harmadik éve szervezzük meg a világban működő hétvégi magyar iskolák találkozóját, amellyel az a célunk, hogy még hatékonyabbá tegyük a magyar nyelvű oktatást szerte a világon. A Rákóczi Szövetséggel együttműködve évente 1000, a diaszpórában élő 10-29 év közötti magyar fiatalt hozunk haza kirándulás keretében Magyarországra és a szomszédos országok magyarlakta vidékeire, hogy megismerjék felmenőik szülőhazáját és szorosabbá váljon kapcsolatuk az anyaországgal. Sokat segítenek az ifjúság megszólításában a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében tevékenykedő ösztöndíjasaink is, akik – maguk is fiatalként – értenek ennek a korosztálynak a nyelvén és számos olyan programot szerveznek, amellyel a helyi magyar közösséghez csábítják a fiatalokat. Pozitív jelnek látom, hogy az elmúlt évben a magyar kormány segítségnyújtása mellett a világ minden táján nagymértékben növekedett a hétvégi magyar iskolák és óvodák száma. Az szeretnénk elérni, hogy ezekben az iskolákban folyamatosan olyan színvonalú képzés valósuljon meg, ami az ott tanulók sikeres magyarországi érettségi és felvételi vizsgájához is jó alapot teremt, amihez a jogszabályi hátteret is szeretnénk biztosítani. Az idei évben teljesen új kezdeményezésként, úttörő jelleggel diaszpóra osztály indul a Sárospataki Református Kollégiumban, ahová március 15-ig várjuk a 14-15 éves magyar vagy magyar gyökerekkel rendelkező fiatalok jelentkezését a Föld minden tájáról. A fiatalok a gimnáziumi képzés végeztével magyar közép- vagy emelt szintű, de akár nemzetközi érettségit is tehetnek. Meggyőződésünk, hogy a Magyarországon töltött idő nemcsak magyar identitásuk megerősödéséhez járul hozzá, hanem olyan tudással, tapasztalattal és élménnyel gazdagítja őket, amelyet hazatérve jelentősen kamatoztathatnak saját közösségeik körében.
– 2020 az erős magyar közösségek éve. Mit jelent ez?
– Szeretnénk, ha az idei év, Trianon 100. évfordulója az erősödő magyar nemzetről szólna. Fontosnak tartjuk, hogy megemlékezzünk a magyarságot ért veszteségekről, de legalább ilyen fontos, hogy bemutassuk a közösen elért sikereket. Azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a magyar nemzet a XX. század minden szörnyűsége ellenére képes volt talpra állni. Újraegyesítettük a nemzetet és megerősítettük a magyar közösségeket szerte a világon, országhatárok helyett nemzetben gondolkozunk. Ezt a szemléletet, ezeket a közösen elért eredményeket szeretnénk idén minél szélesebb körben ismertté tenni.
