Magyarországon a GDP 3,8 százalékkal bővülhet idén, az államháztartás hiánya elérheti a GDP 7,7 százalékát, az államadósság rátája pedig kismértékű csökkenés mellett 80,2 százalékon állhat az év végén – áll a Pénzügykutató Zrt. elemzésében.
Az elemzésben kiemelték: a kormány az államháztartási hiány további növelésével élénkíti a külpiaci hatások miatt egyébként is éledő gazdaságot. Év végére 4 százalék fölé emelkedik az infláció és tovább gyengül a forint.
A pandémia 2020-ban a második világháború óta nem tapasztalt visszaesést okozott világszerte, különösen a fejlett országokban – idézték fel.
A magyar gazdaság 5 százalékos visszaesése az európai mezőnyben közepesnek számít, ám a kelet-közép-európai térségben az egyik legrosszabb teljesítményt tükrözi – tették hozzá.
A magyar kormány jelentős, a GDP 30 százalékára rúgó összeget fordított a krízis leküzdésére – mutattak rá. A Pénzügykutató szerint a válságkezelés ennek ellenére nem kellően hatásos, a kormány ugyanis a “munkaalapú” társadalom eszményére hivatkozva nem pótolta elégséges mértékben a járvány miatt kieső jövedelmeket, így nem ösztönözte kellően a fogyasztást.
Hozzátették: a hatásos válságkezelést az is gátolta, hogy a járvány leküzdésére létrehozott tetemes pénzalapok jelentős hányada valójában nem a kitűzött célokat szolgálta.
Megállapították: a háztartások megtakarítási hajlandósága és képessége erősödött, amit a korlátozott költési lehetőségek és az óvatossági megfontolások mellett a törlesztési moratórium is növelt.
Arra is kitértek, hogy a munkaerőpiaci folyamatok a KSH adatai szerint csak mérsékelten romlottak. A kutatóintézet szerint a válság okozta gondok egy részét metodikai okokból nem tükrözi a hivatalos statisztika.
A kutatóintézet felhívta a figyelmet arra: prognózisunk annak feltételezésére épít, hogy Magyarországon és a fontosabb gazdasági partnereinknél a vakcina széleskörű elterjedése nyárra lehetőséget teremt a kiterjedt korlátozások feloldására.
