A vajdasági magyar közösség gazdasági megerősödésének és helyben maradásának szimbólumává vált az elmúlt években a Prosperitati Alapítvány programja, amelynek eredményeit csütörtökön, a szabadkai városháza dísztermében megrendezett szakmai konferencián értékelték.
A „Kapaszkodó a szülőföldön való boldoguláshoz” című eseményen a 2016 és 2024 között megvalósult fejlesztések hatását összegezték, miközben újabb mérföldkövekhez is érkezett a program: Szabadkán megnyílt a Régi mesterségek utcája, Ludason és Palicson pedig két nagy volumenű beruházást adtak át.
A rendezvényen számos kiemelt vendég vett részt, köztük Magyar Levente, Magyarország külgazdasági és külügyminiszter-helyettese, dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Juhász Bálint, a tartományi képviselőház elnöke, Pleschinger Gyula a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, valamint a Prosperitati Alapítvány képviselői és több sikeresen pályázó vállalkozó.
Nagy Zita, az alapítvány ügyvezetője felidézte, hogy a vajdasági magyarság 2016-ban elsőként részesült olyan anyaországi gazdaságfejlesztési programban, amely később mintát adott más határon túli régióknak is. Mint mondta, a stratégia révén helyben születtek új megélhetési lehetőségek, családok és vállalkozások erősödtek meg, miközben újra megerősödött a közösségi önbizalom.
Prof. dr. Nagy Imre, a Prosperitati Igazgatóbizottságának elnöke felidézte, hogy a vajdasági gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozása már 2012-ben megkezdődött. A korai kételyek helyét ma kézzelfogható eredmények vették át, és a program valódi motorjává vált a vajdasági magyar közösség gazdasági fejlődésének.
A konferencia egyik legmeghatározóbb felszólalója Juhász Bálint volt, aki nyolc és fél éven át vezette az alapítványt. Mint mondta, a Prosperitati sikertörténete nemcsak vajdasági, hanem kárpát-medencei szinten is példamutató. A program elindítása Pásztor István, prof. dr. Somogyi Sándor és prof. dr. Nagy Imre úttörő munkájának köszönhető, amely 2016-ban az első pályázatokkal vált kézzelfoghatóvá. Juhász hangsúlyozta: az elmúlt évtized bebizonyította, hogy a vajdasági magyar közösség életerős és képes helyben jövőt építeni. A mintegy 60 ezer ember életét érintő támogatások új otthonokat, vállalkozásokat és lehetőségeket teremtettek – olyan kapaszkodókat, amelyek valóban a szülőföldjükön tartják a fiatalokat és az idősebbeket.
Magyar Levente miniszterhelyettes szerint az elmúlt száz évben nem valósult meg ilyen átfogó és transzformatív fejlesztés sem a vajdasági, sem a szerbiai gazdaságban. A programnak köszönhetően több mint félmilliárd eurónyi beruházás jött létre, amely komoly gazdasági lendületet adott a térségnek.
Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a program közösségmegtartó erejét emelte ki. Szintén kiemelve, hogy legalább 60 ezer vajdasági magyar maradhatott szülőföldjén, köszönhetően annak, hogy a magyar kormány támogatásával sikerült helyi egzisztenciákat megerősíteni és újakat teremteni. Felidézte Pásztor István jövőbe látó gondolatát is: a kisebbségi közösségek fennmaradását nemcsak az identitásmegőrzés, hanem a gazdasági önállóság biztosítja. A több mint 16 ezer pályázó, az 500 millió eurónyi fejlesztés és a 250 millió eurós vissza nem térítendő támogatás mind ezt a felismerést igazolja.
Pásztor egyúttal bejelentette: készül a következő, 2026–2033 közötti fejlesztési stratégia is, amely biztosítja a vajdasági magyarság gazdasági és közösségi fejlődésének folytatását. „Van folytatás – a sikertörténeteket nem lezárni, hanem továbbírni kell” – tette hozzá.
A Prosperitati Alapítvány által szervezett konferencia nemcsak az elmúlt évek mérlegét vonta meg, hanem új fejlesztéseket is bemutatott. Szabadkán a Régi mesterségek utcája nyílt meg, Ludason a Ludastim Kft., Palicson pedig az Andex Kft. – a Zvonko Bogdan borászat részlege – valósított meg nagyléptékű mezőgazdasági beruházást.
Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke előadásában kiemelte: a Prosperitati tíz pályázati körben 55 kiírást bonyolított le, miközben a globális kihívások – a pandémia, az orosz–ukrán háború és az infláció – ellenére sikerült megőrizni a vajdasági vállalatok stabilitását. A második fejlesztési ciklust a nagyobb léptékű beruházások jellemezték, amelyek már mérhetően növelték a térség gazdasági teljesítményét.
A program első éveiben megfogalmazott kételyeket mára a tények írták felül: a Prosperitati Alapítvány nemcsak támogatási rendszert épített ki, hanem valódi gazdasági ökoszisztémát is, amely hozzájárul a vajdasági magyar közösség fennmaradásához és jövőjéhez. Az alapítvány munkája nyomán a helyi vállalkozók, gazdák és családok már nemcsak reménykednek a boldogulásban – hanem itthon, a szülőföldjükön valósítják meg azt.
Érsek M. Zoltán
