A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. az idén a belső kereslet csökkenése miatt szerény, 1,1 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon, jövőre azonban már 4,3 százalékkal, 2025-ben 3,8 százalékkal, 2026-ban pedig 3,6 százalékkal nőhet a GDP a várakozásaik szerint.
Az összefoglalóban pozitívumnak nevezték az energiahordozók árának csökkenését, ám figyelmeztettek, az áralakulást továbbra is bizonytalanságok övezik. Ezzel egyidejűleg az infláció lassult az elmúlt hónapokban az Európai Unióban és az eurozónában is, így csökken a külső inflációs nyomás Magyarországon. A hazai infláció vélhetően 2023 első negyedévében tetőzött, év végére 10 százalék alá csökkenhet, éves szinten 18,6 százalékos lehet; az ütem 2024 és 2026 között rendre 5,1, 3,1 és 2,7 százalékosra mérséklődik.
Hozzátették, a jegybank a következő hónapokban vélhetően folytatja a kamatcsökkentést, így 2023 negyedik negyedévére az irányadó eszköz kamata az alapkamat szintjére mérséklődhet.
Az év elején a belső piaci kereslet csökkenése foghatja vissza nagymértékben a gazdasági bővülést Magyarországon, míg a nettó export továbbra is pozitívan járul hozzá a növekedéshez.
A magas inflációs környezet és a csökkenő reálbérek a lakossági fogyasztás mérséklődéséhez vezethetnek, azonban az infláció lassulásával az év végéhez közeledve a fogyasztás emelkedésére számít a gazdaságkutató.
A beruházásoknál is hasonló trendeket várnak, az év elején a bizonytalan gazdasági kilátások és a magas kamatkörnyezet hatására a beruházások is visszafogottan alakulhatnak. Az év második felében a beruházások visszaesését mérsékelheti az energetikai korszerűsítési projektek előtérbe kerülése, továbbá az állami finanszírozású hadiipari fejlesztések megindulása – közölte a Századvég.
Idén a belső piaci kereslet 2,2 százalékkal zsugorodhat, jövőre 4,6 százalékkal nőhet, és 2025-ben és 2026-ban 3,3, valamint 3,6 százalékkal bővülhet – írták.
A tavaly év végén bejelentett költségvetési kiigazítás hatására idén év elején a kormányzati kiadások mérsékelt növekedését várják, éves szinten 2023-ban 1,5, míg 2024-ben 2,1, 2025-ben 1,9 és 2026-ban 2 százalékos lehet a kormányzati kiadások növekedése.
Az államháztartás ESA-hiánya a kormányzati terveknek megfelelően a GDP 3,9 százalékát, a pénzforgalmi hiány pedig a GDP 4,3 százalékát éri el idén az előrejelzés szerint, míg év végére a GDP-arányos bruttó államadósság 68,5 százalékra csökkenhet.
Kitértek rá, hogy a 2024-es költségvetési törvény tervezetében szereplőnél magasabb, 3,3 százalékos hiányprognózisuk hátterében az áll, hogy a költségvetés Országgyűlés elé benyújtott tervezete nem tartalmazza az MNB veszteségtérítésével kapcsolatos kiadásokat. Az MNB 2023-ban várható veszteségeinek megtérítését fedező, a 2024. évi költségvetési évet terhelő részét az Állami Számvevőszék 430 milliárd forintra becsülte.
Rámutattak arra is, hogy a hazai export dinamikusan bővült 2023 első negyedévében. A külső kereslet folyamatos bővülése mellett is az előző évi magas bázis és a globális kockázatok fennállása miatt a hazai export 2,5 százalékos növekedését prognosztizálják.