Az amerikai e-autó gyártó története első nyereséges negyedévét zárta. A hírre a részvény árfolyama egy nap alatt 20 százalékkal emelkedett, drágább lett egyetlen papírja, mint a német gyártóké együtt! Miért lehetséges ez? Csak tőzsdei spekuláció eredménye lenne a részvény hirtelen szökkenése?
A határ a csillagos ég?
Miután a Tesla közzétette a 2019 utolsó negyedévi nyereségét mutató pénzügyi beszámolóját, néhány óra leforgása alatt a papírjainak értéke 20 százaikkal emelkedett a New York-i tőzsdén. Az elmúlt napokban következett ugyan némi korrekció, de az árfolyam tartósan 700 dollár felett van. Ezzel a Tesla piaci értéke 132 milliárd dollárra nőtt.
Összehasonlításként: a világ jelenleg legnagyobb autógyártójának, a VW-nek egy részvényéért 170, a patinás stuttgarti prémiumgyártó, a Mercedes papírjaiért 44, a müncheni versenytársa, a BMW papírjaiért 66, a legendás sportautógyártó, a Porsche részvényeiért pedig 65 eurót kell adni a frankfurti börzén. Tehát 345 euróért mindegyikből vásárolhatunk egyet. A Tesla egyetlen papírja ennek dupláját kóstálja! A VW tőzsdei kapitalizációja 86, a Mercedesé 47, BMW-é 42, a Porschéé 10 milliárd euró. Összesen 185 milliárd euró. A Tesla 132 milliárdos értékével egyenként ebben az összehasonlításban lekörözi a németeket.
Tőzsdei spekuláció az egész?
Egy Tesla részvény 5 évvel ezelőtt 190 dollárt, 2019 elején pedig 280-at ért.
Szakértők szerint az utóbbi időszak árrobbanása mögött egy kockázatos tőzsdei művelet, a shortolás, egész pontosan a short-squeeze áll. A short az árfolyam jelentős változásával kalkuláló spekulációs ügylet. A shortoló másoktól kölcsönvett részvényt ad el, amelyet később visszavesz, és visszaad a kölcsönbeadónak. Mindezt abban a reményben, hogy a két időpont között csökken a részvényárfolyam. Tehát olcsóbban fogja tudni visszavenni a részvényt, mint amennyiért eladta és így profitot realizál.
A játék különösen az amerikai tőzsdén működik, ahol engedélyezett a short napon túli tartása.
A logika azt diktálná, hogy ha sokan shortolnak egy részvényt, akkor a piac pesszimista a vállalat jövőjét és a részvények árfolyamát illetően, ezért árfolyamcsökkenést vár. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy az esetek nagy részében az árfolyam nő.
A magyarázat: a nyitott short pozíciókat egyszer mindenképpen le kell zárni, tehát a részvényeket vissza kell adni és ehhez előbb meg kell őket venni, ami keresletet generál a részvények iránt, felhajtva ezzel az árfolyamot.
Amint az árfolyam emelkedni kezd, egyre több short pozíciót lezárnak le a shortolók, hogy ne bukjanak többet. Így tovább nő az árfolyam, ördögi kör indul. A shortolás legnagyobb veszélye, hogy az árfolyam maximum 100 százalékot csökkenhet, a lehetséges nyereség tehát maximalizált, emelkedni viszont bármennyit tud, a bukás tehát bármekkora lehet.
Minden idők legnagyobb shortolása épp a VW-hez kötődik. Történt, hogy a Porsche 2008. őszén bejelentés, hogy jelentősen növelni részesedését a VW-ben. Az autóipar a világgazdasági válság következményeivel küzdött. Alacsonyak voltak az árfolyamok, sokan további esésére számítottak, ezért shortolták a VW részvényeit. Frankfurtban a Porsche bejelentése után a VW árfolyama erősen emelkedni kezdett, így vételre kényszerítve a short pozícióban lévőket. A reggel 200 euró körüli árfolyam estére 515, a következő kereskedési nap végére pedig 1000 euróra ugrott! A shortolók hatalmas összegeket buktak. A folyamat mindössze három napig tartott, az árfolyam utána 1 nap alatt 50 százalékot esett, majd lassan visszatért 100 euró alá.
Az összeomlás vagy a siker éve?
„Bitcon négy keréken” – kommentálta a folyamatot Gordon Johnson, az amerikai GLJ Research befektetési alapkezelő vezetője.
Sokan egyetértenek vele abban, hogy a Tesla tőzsdei kapitalizációja köszönőviszonyban sincs a vállalat valódi értékével. Azonban, hogy utóbbi mennyi lehet, arról nagyon megoszlanak a vélemények.
A pozitív utolsó negyedév ellenére az amerikai e-autó pionír 900 millió dollár veszteséggel zárta 2019-et. Habár szeptember és december között nyereséges volt, a bevétele viszont csak 2 százalékkal emelkedett. „2020 a Teslának és a részvényeseinek is katasztrofális lesz” – jövendöli Johnson.
A szintén amerikai Argus Research vezető elemzője, Bill Selesky optimisa. Arra hivatkozik, hogy az új Tesla modell, a cég első középkategóriás autója, a Modell 3 nagyon sikeres. Az utolsó negyedévben a bevételek 80 százalékát adta. Ráadásul nyereséges volt az üzlet 2020. első hónapjában is. Több volt a megrendelés Európában és Kínában is.
Selesky megalapozottnak látja a Tesla ígéretét: a tavalyi 367.500 után idén 500.000 autót lesz képes gyártani. Utóbbi ugyanis a kaliforniai cég legnagyobb problémája: a gyártókapacitás nem tud lépést tartani a megrendelésekkel.
Sokat segíthet, hogy az alapító-cégvezető, Elon Musk tavaly átadott egy kínai üzemet. 2020-tól a világ legnagyobb elektroautó piacán helyben készülnek a Teslák. A tervek szerint 2021. végétől Európába se kell már az USA-ból importálni. Ekkorra tervezik a tavaly ősszel beharangozott németországi üzem átadását.
„A Tesla nem csak a legnagyobb modellpalettával rendelkező, de a leginnovatívabb cég is az elektroautó piacon” – áll a jó nevű német Center of Automotive Management (CAM) minden évben megjelenő piaci analízisének legújabb számában, az “Electromobility Report 2020″-ben.
A Tesla utolérhetetlen?
A Tesla teljesítményét a javarészt hagyományos autókat gyártó nagymúltú gépjárműipari konszernek is elismerik. „A klasszikus autógyártók ideje lejárt” – mondta januárban a VW első embere, Herbert Diess a cégcsoport 2021-es kilátásait elemző beszédében. „A Tesla már ott van, ahová a VW tart. Nagy kérdés, hogy mi időben megérkezünk-e. Az őszinte válaszom: „Talán, de az idő egyre jobban szorít” – folytatódott a konszernvezető nagy vihart kavart helyzetértékelése.
