Mivel az amerikai álom alapja a kemény munka, az 1989-ben alapított érdekképviseleti szervezet, az Amerikai Kereskedelmi Kamara is elkötelezetten dolgozik a Magyarországon működő amerikai cégek sikeréért. Szabó Zoltán, az AmCham elnöke hangsúlyozza: az egészséges gazdasági környezet, a versenyképesség erősítése nemcsak az amerikai cégek érdeke, hanem az egész magyar gazdaság előbbrelépésének záloga.
Az AmCham elnöke szerint 2021 mérföldkő a két ország együttműködésében azzal, hogy idén ünnepeljük az amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatfelvétel századik évfordulóját. Ehhez kötődően az amerikai cégek magyarországi jelenléte is nagy múltra tekint vissza, de az igazi áttörést a rendszerváltozás időszaka hozta el, amikor az amerikai vállalatok meghatározó szerepet játszottak a piacgazdaság megteremtésében. Nemcsak azzal, hogy jelentős beruházásokat eszközöltek és munkahelyeket teremtettek, hanem azzal is, hogy olyan technológiákat honosítottak meg, olyan versenyképes szemléletet hoztak, olyan vállalati kultúrát teremtettek, ami nagymértékben növelte az itt működő cégek és a magyar gazdaság versenyképességét. Ebből a munkából az 1989-ben alapított és a régióban, több, mint 300 tajával mára az egyik legnagyobb amerikai érdekképviseleti szervezetnek számító American Chamber of Commerce in Hungary, az AmCham is kivette a részét.
“Az amerikai kultúra és vele a cégkultúra legfőbb jellemzői a rendkívüli költséghatékonyság és az eredményorientáltság mellett a transzparencia, vagyis a teljes átláthatóság, valamint a nyitottság és a befogadókészség, az erőteljesen megjelenő diverzitás”- elemez az AmCham elnöke. Hozzátéve: az erőteljes érdekképviseleti tevékenységet folytató kamara tagjai nem csak az amerikai vállaltok közül kerülnek ki, mert a más gyökerű multinacionális tagvállalatok mellett nagy számban képviseltetik magukat a nagyobb, sőt a kisebb magyar cégek is.
Az AmCham víziója szerint a szervezet küldetésének legfontosabb eleme a tagság érdekképviselete és ehhez kapcsolódva Magyarország versenyképességének növelése.
“A kamaránk deklaráltan politikamentes szervezet, amely tagjaink érdekképviseletét és a magyar gazdaság versenyképességének javítására tett erőfeszítéseit mindig az aktuális kormányzattal szorosan együttműködve fejti ki. Stratégiánkat minden éveben lebontjuk egy aktuális akciótervvé, amit február környékén elküldünk a miniszterelnöki hivatalnak és az összes érintett miniszternek, államtitkárnak, helyettes államtitkárnak. Ezzel veszi kezdetét az a szakmai diskurzus, ahol a kamara vezetői mellett a munkacsoportjaink képviselői sorakoztatják fel a javaslataikat és a hozzájuk kapcsolódó érveiket” – avat be a folyamatba a szakember. Hozzátéve: az AmCham öt évre megfogalmazott stratégiája, három pilléren nyugszik.
“Az első, az okos növekedés, a smartgrowth, a második a humántőke, a harmadik pedig az egészséges, versenyképes üzleti környezet kialakításához kötődő koncepció. Az első, az okos növekedés kapcsán fontos kiemelni, hogy annak alappillére a valódi digitalizáció, mert ez elengedhetetlen a versenyképesség növeléséhez, ösztönzően hat a magas hozzáadott értékű iparágak fejlődéséhez és hazánk innovációs kapacitására. Igaz, szlogen szinten már sok helyen és sokat beszélnek a témáról, a digitális átalakulás vagy transzformáció mutatóit tekintve azonban egyáltalán nem állunk jól.
Pedig azt is mondhatnánk, hogy a nehezén már túl vagyunk, mert a magyarországi alap infrastruktúra, például a 4G és az 5G mobil- és a nagysebességű vezetékes hálózat kiépítettsége, sebessége még a fejlett országokhoz hasonlítva is rendkívül jól áll. De minden ami ezen túl van, a folyamatok digitalizációja, a szolgáltatások biztonsága és az új technológia alkalmazásához elengedhetetlen szemléletváltás tekintetében bizony le vagyunk maradva. Hátrányunk leküzdésének egyik feltétele a kutatás-fejlesztési képességeink javítása (K+F) , amelynek kapcsán nemhogy az USÁ-hoz, vagy Kínához, de még Európához mérten is jelentős elmaradás látszik. Ezért az AmCham sokat dolgozik azon, hogy a K+F területén Magyarország előrébb léphessen. Leginkább azáltal, hogy az alkalmazott kutatás területén az egyetemek hatékonyabban tudjanak bekapcsolódni a vállalati feladatok, problémák megoldásába.”
Függetlenül lobbiznak Az 1989-ben alapított American Chamber of Commerce in Hungary önálló, politikailag és anyagilag egyaránt független érdekképviseleti szervezet, amely sem a magyar, sem az amerikai kormánytól nem kap támogatást. Tevékenységét a Magyarországra érkező és az itt tevékenykedő amerikai cégek mellett a teljes tagság érdekében végző szervezet a tagdíjakból és azáltala szervezett aktivitásokból befolyó összegekből tartja fenn magát. A magyar AmCham laza szálon kötődik a világban és különösen az Európában tevékenykedő AmCham-ekhez, ami elsősorban a közös szakmai fellépést, események megszervezését jelenti.
A szakember szerint legalább ennyire hangsúlyos kérdés a termelékenység növelésének nem annyira a nagyvállalati, mint inkább a KKV szektort érintő problémája. Mondván: a magyar kis- és középvállalatok kulcsfontosságú termelékenységi mutatói a legtöbb ágazatban nem csak az EU átlag, de még a V4-ekhez képest is lemaradást mutatnak. Az AmCham elnöke szerint ezen a területen is iránymutató lehet az amerikai munkaszervezés, amelynek fókuszában a magas hozzáadott értékű tevékenységekre fókuszálva, a hatékonyság és a profitabilitás növekedése áll.
“Stratégiánk másik alappillére a humántőke kérdésköre. Ha azt vesszük, hogy Magyarországon négy százalék körüli a munkanélküliség, az nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó, majdnem teljes foglalkoztatást jelent. Ha viszont a folyamatosan növekvő magyarországi bérek mellett továbbra is meg akarjuk tartani az ország versenyképességét, akkor egyértelműen a magasabb hozzáadott értékű és ezáltal nagyobb profitabilitást biztosító ágazatokba kell befektetni, vagy az ilyen szektorokba kell a befektetőket idevonzani.
Ehhez viszont nem elég a különféle adókedvezmények rendszere: a megfelelő képzettségű humán tőkére, vagyis a jó minőségű képzésre is szükség van. Ami messze többet jelent a jó minőségű szakmai képzésnél, ami természetesen az alap. De a magas hozzáadott értéket előállító cégek emellett olyan hatékonyan érvelő, több nyelven beszélő, csapatmunkára alkalmas, komplex problémákat megoldani képes kollégákat keresnek, amihez elengedhetetlen a magyar oktatásügy felzárkóztatása. Kulcskérdés például, hogy az üzleti életre való felkészülés ne csak a felsőoktatásban, hanem már az általános iskolában is megkezdődjön a megfelelő nyelvoktatással és például az érvelés, valamint a tárgyalástechnika elsajátításával.”
A humántőke témakörét elemezve, a szakember szerint az egészségügy színvonalának javítása is megkerülhetetlen. Érvelése szerint elég, ha azt vesszük, hogy Magyarországhoz képest Ausztriában akár 10 évvel is magasabb az egészségesen eltöltött évek száma. Ami nemcsak az életminőség, hanem a termelékenység szempontjából is fontos mutató. Mert miközben jó hír, hogy a nyugati cégek ma már nem csak a fiatal munkavállalókat keresik, a középkorúak és az idősebbek alkalmazhatósága gyakran a rossz egészségi állapotuk miatt kérdőjeleződik meg. Ezért is lenne, fontos, hogy a magyarok egészségtudatosabb életvitelét is elősegítve száznyolcvan fokos, az egészségmegelőzést előtérbe helyező szemléletválltás történjen.
A humántőke kérdésköréhez tartozóan lenne szükség az olyan, támogató munkaerőpiaci szabályozás kialakítására is, amely a covid járvány idején különösen felerősödő atipikus foglalkoztatási formák törvényi hátterét biztosítaná. Erre már csak azért is nagy szükség van, mert például a nemzetközi cégekhez kötődő belső szolgáltató központok megjelenésével, egyre több olyan munkakör létesült, ahol komoly igény van arra, hogy a fiatal anyák négy órában visszamenjenek dolgozni. Ráadásul az is lényeges, hogy a munkát otthonról végezhessék el, mert miközben a fizikai jelenlétükre nem feltétlenül van szükség, a szaktudásukra annál inkább.
“Stratégiánk harmadik pillére az üzleti környezet. A fókusz itt a a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen, versenyképes adórendszeren és a támogató szabályzási környezeten van. Ennek kapcsán vizsgáljuk, hogy miként lehet segíteni a hazai KKV szektor modernizációját, ezáltal pedig hogyan lehet csökkenteni a jelenleg fennálló regionális hátrányt. Továbbá foglalkozunk azzal, hogy miként tudjuk segíteni a nagyvállalati szektor működését, mely által több befektetést érkezhet hazánkba, több és jobb minőségű munkahelyet teremtve. Örömmel mondhatom, hogy miközben más területen is vannak sikereink, ebben a kérdésben a kölcsönös bizalmon alapuló fogadókészségre építve, rendkívül aktív és hatékony együttműködés alakult ki a Pénzügyminisztérium és az adócsoportunk tagjai között” – érvel Szabó Zoltán.
Hangsúlyozva, hogy a kormányzati egyeztetések a járvány időszakában sem álltak le: eleinte heti, most kétheti rendszerességgel konzultálnak a járványhelyzet kihívásairól és a gazdaság helyreállításának lehetséges irányairól. Az AmCham szervezetéhez tartozó és a tagok által delegált szakértői csapatok munkáját dicséri, hogy a kormány már több javaslatukat is elfogadta és be is építette a szabályozásba.
“Az elmúlt időszakot tekintve arra vagyok a legbüszkébb, hogy a járvány teremtette nehéz időszakban is folyamatosan fenntartottuk működésünket, és a rendkívül gyorsan változó helyzethez igazodó reagáló képességünket. Emellett pedig alapelveinkhez hűen, függetlenek tudtunk maradni. Mindezt úgy, hogy az Amerika Kereskedelmi Kamara továbbra is az egyik legbefolyásosabb kereskedelmi kamara Magyarországon, amelynek a gazdasági kérdésekben egyre gyakrabban kérik ki a véleményét. Mert amit mondunk, annak van értéke, és a véleményünk mögött olyan szakmai munka és nagyvállalati bázis áll, amire érdemes odafigyelni”- elemez a szakember.
Az AmChamnál mindezek mellett a hatékonyságot célzó belső megújulásra is maradt erő, amelynek vezérelve az volt, hogy a szervezet működése – Szabó Zoltán vezetői ars poeticájához híven -, a jól mérhető eredmények irányába mozduljon el. Így alakították ki azt a rendszert, amelyben a felmerülő problémákra úgy adnak hatékony választ, hogy nem a teljes szervezetet mozgósítják, hanem mindig az adott területen szakértő munkacsoport és a vele kapcsolatban lévő 20-30 vállalat szakembereinek munkáját veszik igénybe.
Ez is hozzájárult az AmCham hatékonyságának és ehhez kötődően presztízsének növekedéséhez, amit az is jól mutat, hogy a szervezet tagságának létszáma a járvány időszak ellenére is folyamatosan növekedett.
Érsek M. Zoltán
